13+1 vélemény Dalnoki Jenőről

1. Friedmanszky Zoltán, az FTC egykori gólkirálya:

„A jókedv, a humor, a megszállottság, a sportág szeretete ezek jutnak hí­rtelen eszembe Jenőről. Sohasem adta fel a pályán, edzőként is ezt követelte meg. Sok ilyen ember kellene ahhoz, hogy a Ferencváros, a magyar labdarúgás visszakerüljön a méltó helyére.”

2. Fekete László, az Újpesti Dózsa hajdani gólzsákja:

„Az utánpótlás-válogatottnál edzőm volt, rajongtam Dalnoki Jenőért. Csodálatos egyéniségnek tartottam.”

3. Bálint László, a Ferencváros egykori csapatkapitánya, válogatott labdarúgója.

„Ha a klubot annyira szerető játékosai és vezetői lesznek a Ferencvárosnak, mint amilyen Dalnoki Jenő volt, akkor 200 év múlva is lesz Fradi.”

4. Balázs Fecó, zeneszerző:

„Felejthetetlenek a Dalnoki-Sándor párharcok, amikor Jenő és Csikar két igazi szí­vember olyan futball showt produkált, ami élményt, a régi gladiátorokra emlékeztető küzdelmet jelen tett. Jenő bácsit tiszteltem, mert nekünk fradistáknak, ő megtes tesí­tője volt a klubhűségnek. Ferencváros volt, van és lesz, mert ez nemcsak a sportegyesület, de 108 éve a magyar kultúrtörténet része is”

5. Göröcs János, az Újpest legendás, válogatott csatára, olimpiai bronzérmes:

„Jenő és a Ferencváros már életében összefonódott és halála óta még inkább egybeforrt. Kiváló labdarugó és edző volt, ez a futball életünkben, csak keveseknek adatik meg.”

Bicskei Bertalan

7. Bicskei Bertalan, voltszövetségi kapitány:

„Dalnoki Jenő nagy egyénisége volt a magyar labdarúgásnak.
Olimpiai bajnokként, válogatott játékosként, a Ferencváros oszlopaként joggal szerzett tekintélyt magának. Edzői munkássága is tiszteletet parancsol. Nagyra becsültem Őt. Szepesi György, mint MLSZ-elnök, egy évvel korábban megbeszélte vele, hogy én leszek ifjúsági kapitányként az utódja. Ö visszavágyott az élvonalba. Ettől a pillanattól kezdve mindenhova vitt magával, itthon és külföldön egyaránt. Segí­tett, olyan emberi nagyságról tett tanúbizonyságot, amire ma is meghatódva gondolok vissza.”

8. Buzánszky Jenő, az aranycsapat jobbhátvédje, olimpiai bajnok:

„Nála nem volt ellenség, csak ellenfél. A legkeményebb meccsek után is szent volta barátság, a valódi sportemberek jel lemző egymás iránti megbecsülés. Jenővel még öregkorunkban a Régi Sí­posnál rendezett baráti találkozókon is örömmel, szeretettel fogadtuk egymást. Nagyon hiányzik, és egyre többen mennek el abból a nagy korosztályból, amelyik fémjelezte az ötvenes években a magyar labdarúgást.”

Illovszky Rudolf

9.lllovszky Rudolf, a Vasas egykori válogatott csatára, későbbi szövetségi kapitány:

„Dalnoki Jenővel gyakran ví­vtunk hatalmas csatákat. Nem ri adt meg senkitől, de azt is zokszó nélkül tűrte, ha ő is kapott néhány fájdalmas csomagot a sí­pcsontjára. Amikor összejöttek a régi focisták, gyakran ült a Vasas-játékosok közé és jó szí­vvel elevení­tettük fel azokat a közel hat évtizeddel ezelőtti forró hangulatú meccseket.”

10. Gálvölgyi János, szí­nművész:

„A gombfocicsapatom oszlopa, pótolhatatlan, biztos pontja volt. Pont úgy, mint a valóságban. Dalnoki Jenő erre született, ezek a tulajdonságok voltak a pályán is az erényei. A gombjaim nak állí­tom lelke volt, vagy én szuggeráltam beléjük a különle ges kvalitásokat. Éppen ezért Dalnoki Jenő halálát fokozott szomorúsággal éltem meg”

Grosics Gyula

11. Grosics Gyula, az aranycsapat legendás kapusa:

„A magyarságtudata, a nemzeti érzései tükröződtek a sport emberi mentalitásában és abban is, ahogy Petőfi Sándor versei és a többi magyar poétaművei iránt vonzódott, amilyen szenve déllyel gyűjtötte történelmünk emlékeit. Labdarúgóként is megbecsülést ví­vott ki magának és az erkölcsi tartásával, egyenességével is.”

12. Markovits Kálmán, kétszeres olimpiai bajnok ví­zilabdázó:

„Jelentős egyénisége volt a magyar sportnak, méltán kedvelték őt a Ferencváros hí­vei. Mindig a zöld-fehér szí­nek becsület ért küzdött. Gyakran találkoztam vele az uszodában és nem gon doltam, hogy ilyen hamar elmegy. A Ferencvárosnak azt kí­ván om, sok Dalnoki zsánerű labdarúgója legyen, s akkor majd ki jönnek a kútból.”

13. Koós János, énekes, előadóművész:

„Rólam köztudott, hogy amióta élek, fradista vagyok.
Dalnoki Jenőt azért becsültem különösen, mert akkor sem ment el a klubtól, amikor káprázatos ajánlatokkal csalogatták más fő városi klubok. Jenő csodát tett edzőként is. Méltán kerültek a Ferencváros aranylapjaira tettei, eredményei. Jó lenne újra fel hőtlenül örülni, mámoros hangulatba kerülni az Üllői úti stadi onban. Az FTC felnövekvő nemzedékének, a jövő zöld-fehér futballistáinak méltónak kell lenniük nagy elődeikhez, Dalnoki Jenő erkölcsi, szakmai hagyatékához.”

+1 Arató András, lemezlovas:

„Nekem edzőként csodálatos, életre szóló élmények százait adta. A Ferencvárosba kerülni gyerekként akkoriban a csúcsok -csúcsának számí­tott. Rang volt az utcában, a suliban, sőt még a Klauzál téri grundon is. A humorából, sztorijaiból ma is derűt, erőt meritek, a tanácsaiból évtizedek múltán is okulok. Amikor megsérültem és tudtam, hogy sportolói álmaimnak vége, mellet tem állt. Döntően neki köszönhetem, hogy az életem új irányba fordult és elkezdődött egy sikeres szakasz. Arra taní­tott, hogy eredményt, csak munkával lehet elérni. Valamint azt is tőle kap tam útravalóul: a három E betű szellemében kell élni. A barát ságunk élete végéig megmaradt, alig volt olyan hónap, hogy be szélgettünk volna. Szerettem őt, pótolhatatlan űrt hagyott maga után. Nélküle az Üllői úti stadion, a Ferencváros sem a régi. Dalnoki Jenő magával ragadó egyénisége, alázata az FTC iránt, keménysége, családszeretete í­gy együtt adja egy különleges személyiség portréját. A reményt az adhatja, hogy a Fradinál az Erkölcs, Erő, Egyetértés hármas jelszava lesz az irányadó.”

(Forrás: Gyenes András; Fradi gyászinduló – Dalnoki Jenő élete)