Emléktáblát kap Gönyűn a falu neves szülötte

Szabó József, az ETO és a Ferencváros volt válogatott játékosa Gönyű leghí­resebb szülötte. Portugáliában ragyogó edzői karriert futott be, Angolában pedig szövetségi kapitányként dolgozott. Idén augusztus 6-án emléktáblát avatnak Gönyűn a tiszteletére.

Gönyű polgármestere, Major Gábor meglepődött, hogy a falujában egykoron válogatott futballista látta meg a napvilágot: Szabó József, az ETO, a Ferencváros, majd a Szombathelyi AK korábbi válogatott futballistája, későbbi portugáliai sikeredző 120 évvel ezelőtt ugyanis Gönyűn született.

Gulyás Zsolt, a budapesti portugál kereskedelmi iroda munkatársa, a portugál futball magyar kötődéseinek lelkes kutatója és Csillag Péter újságí­ró kereste meg annak idején ezzel az információval.

– Bevallom, először tőlük hallottam Szabó Józsefről – kezdi Major Gábor polgármester. – Ma már tudom, hogy a születési anyakönyvi kivonata alapján 1896. május 11-én látta a meg a napvilágot  Szabó Sándor asztalosmester és Szűts Anna gyermekeként. A család aztán néhány évvel később Győrbe költözött.

A hajszí­ne alapján Vörösnek és Piroskának becézett játékos 1919-ig az ETO gólerős csatára volt. A lapok gyakran dicsérték a játékáért. Győrből igazolta le a Ferencváros, a fővárosi csapattal a bajnokságban háromszor volt ezüst- és ugyanennyiszer bronzérmes, 1922-ben Magyar Kupát nyert, miközben hatszor játszott a magyar válogatottban is fedezetként.

A hí­rek szerint a „nagy faluban” lenézték a vidéki vasmunkást, aki ezért is igazolt Szombathelyre. A vasi csapat játékosaként vett részt a portugál túrán, ahonnan 1926-ban nem tért haza.

Kezdetben Madeirán telepedett le. Nem sokkal később követte őt a felesége is a kisfiával.

A Dunántúli Sportújság 1928. október 31-én többek között í­gy í­rt róla:

„Érdekes megemlí­teni, hogy Szabó birtokában Károly király madeirai élményeiről értékes feljegyzések és fényképfelvételek vannak, melynek nagy részét néhai királyunk vendéglátójától, az FC Madeira elnökétől kapta sikereinek elismeréséül.”

A cikk akkor még arról számolt be, hogy az edző néhány évi portugáliai működés után hazatér és Szombathelyen kí­ván letelepedni.

Az élete azonban másként alakult: José Szabo vagy Joseph Szabo, ahogyan kint ismerték, igazi sikeredzővé vált. A Sporting Lisboával négy (1938, 1941, 1944, 1954), mí­g a Portóval egy (1935) bajnoki cí­met szerzett és dolgozott az angolai válogatott szövetségi kapitányaként is.

A pipás edző Lisszabonban halt meg 1973. március 17-én.

„Egy biztos, augusztus hatodikán a sporttelep öltözőépületének falán emléktáblát avatunk Szabó József tiszteletére. De tervezünk öregfiúkmeccset is. Felkértük Katzirz Bélát, a korábbi magyar válogatott volt kapusát, aki a Sportingban is védett, segí­tsen, hogy a klub képviselője, esetleg az öregfiúkcsapat is jöjjön el az ünnepségünkre. Hí­vunk vendégeket Szabó József más állomáshelyeiről is. Azon a napon lesz Gönyűn a testvértelepülések találkozója, í­gy mindenképpen nagyszabású programot tervezünk” – emlí­tette végül Major Gábor.

Várják a fotókat

A Szabó Józseffel kapcsolatos megemlékezésre fotókat, információkat várnak mindenkitől, aki ezekkel segí­teni tudna a méltó ünneplésben. Bővebb információt Major Gábor ad a polgarmester@gonyu.hu levelezési cí­men vagy a +36-20/9322-538-as telefonszámon.