Feljegyzések a fotelból – Megtanultunk győzni
Ha most Bódog Tamás lennék, akkor ezzel az egy mondattal be is fejezhetném a mondókámat. Vagy ha táncos kedvembe lennék, néhány perc erejéig felszaladnék a padlásra (a szaladás azért hatvan fele már egy kissé túlzásnak hat), kinéznék a félrehúzott cserepek között és kikémlelném, hogy vajon az utcán cammognak vagy száguldoznak-e az autók, hiszen onnan, ahogy Rúzsa Magdi énekli: “Fentről most minden más, Édenbe kóstoltál, Egyszer, ha ott voltál, A földre már miért vágynál?”. De hát nem vagyok Bódog Tamás (a Diósgyőr szerencséjére), ráadásul kedvelem is őt, mert új színt hoz a magyar fociba, bár ezeket a hollywoodi hatásvadász akciókat talán felednie kéne. Az ominózus “attrack” már a 15. perc környékén felvételt nyert, amikor egy ártatlannak tűnő (bár Priskinnél ez a mozdulat nem mindig az ártatlanság jele) ütközésnél a diósi védő elterült mint a Nagyalföld, mely az edző szerint “jutalmat” érdemelt volna, hiszen olyan lendülettel rohant fel a lelátóra, hogy először azt hittem, vagy megéhezett (állítólag arra fele van terülj terülj asztalkám), vagy esetleg rátört valami hastáji probléma, vagy egyszerűen csak megrémült a Fradi támadásainak erejétől és Zrinyi Miklósnak képzeli magát…Természetesen egyik állítás sem igaz, főleg az utolsó nem (az elsőben van igazság – bár soha nem ülnék oda), egyszerűen és tömören így akarta jelezni, ha most elmondja a véleményét, a bíró biztosan felküldi a lelátóra. Nem akartam ennyit bíbelődni a vendégek edzőjével, de ahogy már írtam, nagyon tehetséges trénernek tartom és főleg az a fajta játékstílust amit képvisel, nagyon, de nagyon meg kell becsülni! Mert ilyen kulturáltan, célratörően játszó csapat ritkán fordul meg a Groupama-Arénában.
Ennek meg igazán lüktető, változatos, harcos és küzdelmes mérkőzés lett a vége. Nem volt sziporkázó a játék, kevés volt az egyéni villanás (de azok el is döntötték a meccset), mégis úgy indultunk el a mérkőzés után az arénából, hogy remekül szórakoztunk, jól éreztük magunkat (és nem csak a büfé miatt) és igen, az ilyen mérkőzésekért érdemes jegyet váltani. Ezt elég sokan meg is érezhették előre, hiszen “csúcsközeli” néző ült fel a lelátókra, melyhez hozzájárultak természetesen a szép számmal a vendégszurkolók is, ezáltal egy helyenként verbális (de ez még bőven belefér!) adok-kapok szójáték is viaskodott egymással, melynek erejét valószínűleg a pályán látottak is erősítettek. Azt nem tudom, hogy vajon mi jött át a tévé képernyőjén keresztül, de ott “élőben” tényleg egy angolosan küzdelmes meccs kerekedett ki, amit egyedül Szabó Zsolt nem akart angolosan vezetni, hiszen szinte minden test-test elleni “ütközetet” lefújt, ezzel néha egy kissé feldarabolta a játékot. Annyit a “védelmében” hozzá kell tenni, hogy újságírósan mérkőzést befolyásoló hibája nem volt.
De kezdjük az elején, hiszen a mérkőzés előtti találkozás és beszélgetés a már lassan kultikussá váló előtérben (számomra továbbra is agora) is tartogatott néhány érdekes okfejtést. Bennem és ezzel majdnem egyedül voltam, volt egy kis kétely és szorongás, hogy vajon folytatni tudjuk-e a bizakodásra okot adó sorozatot, vagy jön a mostanság szokásos törés és jövő héttől mindent kezdhetünk előröl, vagy simán behúzzuk a három pontot. Többen a simára szavaztak, azzal a kitétellel, hogy a diósi csapat úgy sem mer bátran játszani, majd jönnek a buszokkal, leparkolnak, utána rúgnak labdát, embert, gyepet…mindent ami az útjukba kerül. Ezzel szemben én biztos voltam abban, hogy Bódog Tamás nem a levegőbe beszélt, amikor pontokat akart elcsípni az Üllői úton, ennek folyományaként meg ugyanazt a sokat futó, lendületes, letámadós focit fogja a pályára küldeni, amit eddig láttunk tőlük.
Amit meg is kaptunk. Nem a győztes udvariassága mondatja velem, hogy ritkán látni ennyire céltudatosan játszani akaró együttest. Mielőtt azonban azt hinné a kedves olvasó, hogy a fotelszurkoló átköltözött a DVTK honlapjára, be is fejezem a vendégek dicséretét, hiszen mégis csak a három pont nálunk maradt és a győzelmet soha nem kell magyarázni, legfeljebb felszaladni a padlásra és körbenézni, mert fentről ugye minden szép. Ahogy a lelátóról is szép volt, még akkor is, ha időnként akadozott a játék, de az a harciasság és küzdelem ami jellemezte a csapatot, a végén győzelmet hozott. Amihez kellett két és fél plusz, ami a vendégeknél nem volt meg.
Az egyik Dibusz Dénes, aki két csodás védéssel ejtett kábulatba, mindkétszer Ugrai Roland magánszáma után hárított, az egyiknél még egál volt az állás, a másiknál meg már vezettünk 1-0-ra. A végén is volt egy szép védése, de az már csak hab volt a tortán. A másik plusz, ki más lett volna, mint Varga Roland. Atyaég, milyen gólt vágott! A lelátón azon dühöngtünk, hogy vajon miért nem 11-est ítélt a bíró, Bódog meg azon, hogy miért nem ők kaptak bedobást – 2 perccel a történet vége előtt! Utólag visszanézve tényleg a büntetőterületen kívül volt a szabálytalanság, a bedobás meg nekünk járt és ha már a csillagok állása ilyen szépen tornyosult az aréna felett, “Varga Roland nem lenne Varga Roland ha innen nem lövi rá” – ezt még Knézy Jenő mondta a Honvéd elleni, hasonló szituációnál. És úgy bevarrta a jobb felsőbe, hogy azt nem csak Détári Döme, de még Varga Zoli is megirigyelhette volna (mindketten lőttek hasonló szögből szabadrúgásgólt). Arról lehet persze elmélkedni, hogy kapushiba volt-e, de szerintem nem, ne degradáljuk le ezt a csodagólt!
A kettő plusz megvan, melyhez adjuk hozzá a “felet”, aki nem más mint Böde Dani. Csak azért fél, mert tegnap is csak 30 percet kapott (vajon miért is?), de ezalatt összehozott egy gólt, amit nem ő lőtt be végül (Spirovskinak egy nagy piros pont az akció követéséért), de ahogy Dani lefordult Liptákról, miközben úgy terelte a labdát, hogy a rá rontó másik védő ne férjen hozzá, azt csak ő tudja! Meg is célozta a jobb sarkot, Rados még bele tudott paskolni, de épp az akciót követő “szűrő” védőnk elé, akinek már csak passzolni kellett az üresen tátongó kapuba. Ezzel le is zártuk a meccset, utána is jött-jött a DVTK, de a védelmünk továbbra is jól zárt, sőt volt 2-3 olyan kontra akciónk, ahol ha az utolsó passzok sikerülnek, nagyobb arányban is győzhettünk volna.
De ahogy “ha” nincs, úgy a “volna” sincs a fociban, a végén rá kell nézni az eredményjelző táblára, a lényeg ott virított tegnap este is, ami a vastaps mellett többször hangosan is elismételtünk, dúsítva néhány “szokásos” egyéb üzenettel. A taps most kijárt, nem elsősorban a sziporkázó játéknak, hanem a a küzdelemnek, a hajtásnak mely meg is hozta az eredményét. Ehhez a “kettő, plusz egy félhez” több jó egyéni teljesítményre is szükség volt. Hátul jók voltunk, Otigba tegnap játszotta a legjobbat, nekem továbbra is Pedroso a kedvenc, Lovre is jó volt (még jobb lett volna balfutóban), Spirovski remekül szűrt, Gorriarán iszonyatos sokat dolgozott (néhány hiba is belecsúszott), Varga Roli, az továbbra is Varga Roli. Tegnap a két “kicsi” teljesítménye lógott ki lefele, de most Doll is jól cserélt, Sternberg behozatala még nagyobb biztonságot hozott.
A dicséretek mellé bírálatokat is fel lehet hozni, de egy győztes meccs után ezeket illik hanyagolni, főleg annak fényében, amit Doll mester mondott az elmúlt héten. Amit, bár nem vettem magamra, de ettől még rosszul esett, nem csak a mesternek a “viszontlátás”. De a szurkoló már csak ilyen. Tegnap bizonyította is, hogy hisz, remél és szeret. Csak küzdeni kell, hajtani az utolsó vérig, megszakadni a pályán és olyan gólokat lőni mint Varga és úgy lefordulni mint Böde, és úgy zakatolni mint Spirovski és Gorriarán. Akkor talán újra helyre áll a világ rendje, újra nagyon jól fogjuk érezni magunkat a lelátón és talán néhány hét múlva (már évek óta várjuk) még többen fogjuk győzelembe “hajszolni” a fiúkat.
Mert nem csak játszani kell megtanulni, nem csak futni kell és robotolni, de meg kell tanulni azt, amit a legfontosabb a fociban: győzni.
Tegnap, enyhén szitáló esőben, végig remek hangulatban ebből ötösre vizsgázott a csapat.
12 hozzászólás a(z) Feljegyzések a fotelból – Megtanultunk győzni bejegyzéshez
Vélemény, hozzászólás?
Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .
Küzdôszellem mindkét csapat nagyon jòl vizsgí zott.
Habí r még mindig hií nyolom a középpí lyí t (azonban mí r kezd épülni !) most egy harcolò, minden labda utí n futò, gürcölô csapatot lí thattam, ami felülmùlt minden szépségi hibí t és hibí kat.
“Fô a gyôzelem”.
A védelem — magabisztonsí gosabb és ezért megbizhatòbb volta lévén — mí r nagyon jò benyomí st tesz nekem. Ezért öszpontosìthatnak a csatí rok a tí madí sra.
Csapat van és felépül. Mindenki segìti egymí st. Ez jò van ìgy.
Ha meg az Ultrí k megint “haza” jönnek, akkor mí r az a probléma is meg lesz oldva.
Bizalom, nyugalom, hit és remény kell, hogy legyen és beí lljon az Üllôi ùton.
A megbìzhatòsí g meg legyen megint a Fradi jelleme.
Sajnos mostanában minden meccsnapon dolgozom (nehéz a vendéglátós-élet), vasárnap v. hétfőn két dologra várok nagyon: a YouTube-os meccsösszefoglalóra és lalolib értékelésére.
Most fordított a sorrend: először ezt olvastam, és csak most fogom megnézni a videót 🙂
’97 óta nem voltam az Albert stadionban (nekem továbbra is így hívják), bőven megvannak erre az indokaim, viszont remélem, ebben az idényben egyszer ki tudok jutni, mert kezd csapat lenni, ráadásul a fiam 16 éves lett, úgyhogy ideje megfertőzni 🙂
Sajnos az összes régi barátom velem együtt leszokott a meccsrejárásról, remélem a Tempó Fradis közösségből találok majd valakit, aki elkísér minket és segít nekünk végigmenni az összes hülye procedúrán.
Kedves Attila!
Nem ördöngös dolog, egyszer kell kiváltani a szurkolói kártyát, mely utána a belépés mellett még a büfés fizetésnél is használható, persze ha raksz rá pénzt, amit a stadionon belül számos “pénztárosnál” megtehetsz. Én vidékről járok, de úgy tudom, hogy regisztrálni bármelyik napon lehet, valószínűleg sorban állás nélkül. Az is néhány perc csupán. Utána már online is vehetsz jegyet.
A szkenner (ha letudod küzdeni az ellenérzésedet) nem annyira rossz, 10-15 másodperc alatt be tudsz vele jutni.
Minket meg a C4 szektor büféjével szembeni “tartóoszlopoknál” mindig megtalálsz és máris nem lesztek egyedül.
A sajtó egy kicsit eltúlozza a Priskin-Karan összecsapást. A helyszínen úgy érzékeltem, a mellettem ülőkkel együtt (C3 szektor), hogy Karan hátulról lökte Priskint, tehát jogos volt Szabó ítélete. A TV-ben Bozsik Péter szintén nem minősítette könyöklésnek Priskin mozdulatát. Nem vagyok elfogult, mert a portugálok ellen jogosnak ítéltem a piros lapot. Egyébként az egész meccsen azt lehetett látni, hogy a labdát váró játékosainkat hátulról két kézzel lökték a diósgyőriek. Ez volt a taktikájuk, s eredményes volt, mert Szabó többször nem fújta le…
A Gooól összefoglalóban látszik mindkét kétes szitu:
10:10-től:
http://www.mediaklikk.hu/video/goool-25-resz/
Vezessék be a videóbirót, mert a meccsek utáni többnapos vélt/valós hisztiknek/véleményeknek semmi értelme.
Most már kimondhatjuk: sikerült saját hajunknál fogva kihúzni magunkat a mocsárból. Nagyon szurkolok, hogy ne jöjjön a lelankadás! Ebben a mai NB1-ben nincs előre lefutott mérkőzés. Nem szabad nagyképűen nekimenni a Balémazújváros-nak sem.
Megint csak gratulálni tudok a “Fotelszurkolónak”! Majdnem mindenben igaza van (ismét), de! Szabó “Hurvinyec” eléggé egyoldalúan fújdogált -a keménység és a durvaság között különbség van, és a rendszeres olaszos (görögös!) reklamálás büntetendő! Priskin sajnos nem fut, nem ütközik (szabályosan!), de tuti kezdő! Miért? Kisbogesz pedig nem kap lehetőséget, hogy bizonyítson : ha keveset is ütközik, legalább irányítani és átlőni tud! Dénes ismét bizonyította, ha a vonalon kell repkedni, akkor minden oké, de ha ki kell jönni, akkor inkább a hátvéd takarítson. A védelem kezd összeállni, a középpálya rakkolós, Varga pedig a VARGA ROLI – állandó gólveszély, mi lenne, ha BÖDEDANI is több időt kapna? Ha a sérültek is felépülnek – szerintem – reális cél a 3. csillag!!! Hajrá Fradi!!!!!
Őszintén szólva némileg tartottam ettől a meccstől, de szerencsére csalódtam. Való igaz, a DVTK igyekezett játszani, több kevesebb sikerrel.
Ezt a meccset tavaly simán elvesztettük volna, de még egy hónapja is örülhettünk volna a döntetlennek. Most győztünk, Laci barátom pontosan megírta, hogy mivel (azazhogy kikkel) voltunk jobbak. A védelem most igazán védelem volt – azon túl is, hogy egyénileg is jobbak voltak a játékosok – mert ha az egyik hibázott, ott volt a másik és kisegítette.
Most valóban CSAPATOT alkottak (már Kispesten is az volt), és a jelek szerint megtanultak győzni is.
Elöl most Amadou és Paintsil lógtak ki lefele. Őszintén szólva csodálom, hogy nem előbb kapta le őket Doll. Amadou mintha nem is lett volna azonos azzal, aki a Kövesd ellen szinte egymaga döntötte el a meccset. Sternberg becserélése nagy húzás volt a balszélre – még úgy is, hogy több helyzetet is kihagyott, de ő legalább helyzetbe került. Paintsil egyetlen érdeme, hogy összehozta a gól előtti szabadrúgást (feltehetően tizenegyest szeretett volna), mert úgy felkínálta magát a túlbuzgóságában már korábban is többször szabálytalankodó Busainak, hogy „lehetetlen volt nem buktatni”. Utána jött Roli, és bevarrta. Idén már próbálkozott ezzel többször, de akkor még nem jött össze. A Jelgava ellen pl. a kapus védett nagyot.
Böde Daninak szerintem valami egészségügyi vagy erőnléti problémája lehet, azért állítja be Doll csak a második félidőben.
1954 óta volt módom megfigyelni, hogy a szurkolók egy része mindig kipécéz valakit, és az akár mit is csinál, abban mindig hibát találnak. Amikor szurkoló lettem, Borsos Miki volt ennek szenvedő alanya, de egy időben Nyilasi is célpont volt (azért hagyta abba egy időre a játékot). Pár éve még Böde Danit piszkálták. Most éppen Priskin a célpont. Érdekes, szinte ugyanaz írják róla, mint annakidején Daniról. Ugyan „annyi meccsemlék van, ahányan látták”, de nem tisztességes, ha valaki a magánvéleményét megfellebbezhetetlen igazságként tálalja, és megsértődik, ha más véleménnyel is találkozik.
Egy apró észrevétel a meccshez,de inkább kérdés.Priskint meg Mountarit valyon miért erőlteti Doll mester?Ez az úgy nevezett “csatárduó” abban vetekszik egymáásal,hogy Priskin esetében erős könyöklési kényszere van góliszonnyal párosulva,Mountari esetében meg a gyors indítás után. támadáslassítási szándék párosul egy autómatikus visszafelé cselezési kényszerrel.Priskin esete tipikus.Nulla teljesítmény,Mountarit meg a serdülő kettőben kiismerik 2 perc alatt.Szóval nem kellene erőlködni velük tovább.
Csatárokat a góljai minősítenek,nekik ebből nagyon kevés van.
Két győzelemre játszó csapat volt a pályán. Ritka dolog ez mifelénk. Élvezhető, jó meccs volt. Talán ez lenne az a szemlélet, amivel el lehetne indulni abba az irányba, hogy magasabb legyen a nézőszám az NB I-ben. A klubvezetők pedig elgondolkozhatnának azon, hogy egy 6-7. helyért vagy néha egy elcsípett bronzéremért érdemes-e futball-ölő edzőket leültetni a kispadokra.
Kedves Lalolib, majdnem minden mondatoddal egyetértek, látszik, hogy közel ülünk egymáshoz és ugyanazt a meccset nézzük. A mérkőzés előtt örültem, hogy Hurvinyek vezeti a meccset, mert az utóbbi időben viszonylag jól fütyörészett. Tegnap valóban nem angolosan vezetett, hanem BAZ megyeisen, azaz az összecsapások többségénél a diósgyőriek javára ítélt. Gorriarán és Paintsil felrúgását többször nem vette észre, de igaz, döntő hibát nem vétett.
A csapat megmutatta, hogy jó játék nélkül is lehet győzni, ha van egy-két jó teljesítmény, egyéniség.
Varga formája romlik! 🙂 A Vasasnak hármat, a Honvédnak kettőt, a Diósgyőrnek már csak egyet lőtt. Mi lesz Balmazújvárosban?
Hajrá Fradi! Csak így tovább!
Igazad van, ez tényleg ilyen rakkolós, küzdős meccs volt. Én kifejezetten örültem a Dunaharaszti elleni kínkeserves továbbjutásnak. Még elszálltunk volna. Kellenek az ilyen figyelmeztető jelek. Tegnap ami kifejezetten tetszett, hogy még a 93. percben is mentünk előre, főleg a Lovre-Varga páros. Tehát valami küzdőszellem és fizikum is leledzik kedvenc csapatunknál.
Ami kifejezetten nem tetszett:
– mit keresett Priskin a pályán, főleg 90 percen keresztül. Sajnos egyre jobban kénytelen leszek elhinni, hogy megmondják Dollnak hogy kinek kell játszania. Igaz volt ez Kleinheislerre is, most meg Priskinre is. Egy értelmes fejese, megnyert párharca, 10 méteres sprintje nem volt. Szó szerint valamelyik labdaszedő gyerek többet mutatott volna nála.
– a 60.percig egy értelmes támadásunk nem volt . Nem volt 3-4 egymáshoz passz egymás után. Utána jött a gól és Dani, ez a tény pedig mintha megnyugtatta volna a fiúkat.
Közönség is volt, büszke lehet mind a két fél magára. Én ezért imádom a 8 éves fiamat kivinni ilyen meccsre. Na persze az MLSZ biztos kiszór vagy 500000 Ft büntetést, nehogy valaki is kimenjen ezek után.
Van még valami ami nem tetszett. A lányok délután 15 órakor fociztak a Győr ellen. A “Női foci” bázison. Könyörgöm, amikor egy van egy ilyen gyönyörű stadionunk és úgy hozza ki a sorsolás hogy mindenki otthon játszik, miért nem lehet a lányok meccsét is a Groupamaban rendezni?Ráadásul ingyenes a belépés, de mennyivel jobban hangzik az, hogy 1 jegy áráért kettőt nézhetnek meg a szurkolók. Persze nem lenne telt ház, de az első meccsen csak a férfi meccsre kijövő nézők fele ( 4-5000) lenne ott, aztán ha tetszene a produkció, akkor biztos többen is lennénk. Biztos vagyok benne, hogy az Újpest elleni 11-3-t sokan megnézték volna a “centerpályán”. Nem ez lenne a női foci felfuttatásának az útja? Vagy ezt is máshogy látom , mint az MLSZ?
Mindenesetre a lényeg nem változik: bukott megint a Vidi ( ebből is látszik hogy ők is megfoghatók), már csak 2 pont a hátrány. Hajrá Fradi!