2021.III.25. VB-selejtező, Magyarország – Lengyelország: 3-3
Magyarország–Lengyelország: két jó barát, három hármas végeredmény
Inkább félig üres a pohár, mert 2–0 után 3–2-re is vezettünk, de aztán jött Lewandowski…
Megkezdte a magyar válogatott a 2022-es világbajnoki selejtezősorozatot, de hogyan?! A Puskás Arénában három gólt lőttünk a sokkal jobb erőkből álló lengyeleknek, ám a vége 3–3 lett, ugyanis a vendégek 0–2-ről és 2–3-ról is ki tudtak egyenlíteni!
VB-SELEJTEZŐ, I. CSOPORT, 1. FORDULÓ
MAGYARORSZÁG — LENGYELORSZÁG 3-3 (1-0)
Budapest, Puskás Aréna, Zártkapus mérkőzés.
vezette: Felix Brych (asszisztensek: Borsch, Lupp; tartalékjv.: Fritz – németek)
MAGYARORSZÁG: Gulácsi — Fiola, Orbán, Szalai At. — Lovrencsics G. (Nego, 66.), Kleinheisler, Nagy Á., Kalmár Zs. (Sigér, 81.), Hangya (Lang, 66.) — Szalai Á., Sallai R. (Varga K., 72.)
kispad: Dibusz, Tóth Ba., Cseri, Gazdag, Varga R., Schafer, Botka, Nikolics
Szövetségi kapitány: Marco Rossi
LENGYELORSZÁG: Szczesny — Bereszynski, Helik (Glik, 58.), Bednarek, Reca (Rybus, 79.) — Moder (Piatek, 59.), Krychowiak — Szymanski (Józwiak, 59.), Milik (Grosicki, 84.), Zielinski — Lewandowski
kispad: Skorupski, Fabianski, Piatkowski, Dawidowicz, Augustyniak, Kozlowski, Placheta
Szövetségi kapitány: Paulo Sousa
Gól: Sallai R. (6.), Szalai Á. (53.), Orbán (78.) illetve Piatek (60.), Józwiak (61.), Lewandowski (83.)
Sárga lap: Fiola (8., 90+4.), Lang (73.), Nagy Á. (80.), Szalai At. (87.) illetve Helik (34.), Bereszynski (49.)
Kiállítva: Fiola (90+4.)
Kinevezése után 1011 nappal Marco Rossi a huszonötödik mérkőzésére készült a magyar labdarúgó-válogatott élén. Magyarország pedig a harmincharmadik meccsére Lengyelország ellen.
Élünk a gyanúperrel, a nemzeti együttes 56 esztendős szakvezetője a kezdés előtt boldogan kiegyezett volna azzal, ha a történelem száz év elteltével ismétli önmagát. Merthogy a két válogatott 1921. december 18-án rendezett első összecsapását a Kiss Gyula vezette csapat Szabó Jenő góljával 1:0-ra megnyerte, és ami 2021. március 25-én még véletlenül sem fordulhatott volna elő, akkor megtörtént: a hazai csapatban pályára lépett a Nemzeti Sport munkatársa, Pluhár István is. Csupán a miheztartás végett, nem a BEAC fedezete (a későbbi legendás rádiós sportriporter – a szerk.) tudósított arról a mérkőzésről, amelyen karrierje során másodszor, egyben utoljára öltötte magára a címeres mezt.
Apropó, mez!
A világbajnoki selejtezősorozat nyitányán „debütált” a már az Európa-bajnokságra készült fehér szerelés. Szűk másfél órával a kezdés előtt vált hivatalossá, kik viselhetik először kezdőként. Marco Rossi tulajdonképpen nagy meglepetést nem szerzett, ha csak azt nem tekintjük annak, hogy a nemzeti együttesben ezt megelőzően 2019. november 19-én kezdőként pályára lépő Lovrencsics Gergőnek is bizalmat szavazott. Erre persze volt logikus magyarázat. No nem az, hogy az éveken át a Lech Poznant erősítő játékos kiválóan beszél lengyelül (noha bizonyos szituációkban ennek is hasznát lehetett venni a meccsen…), hanem az, hogy védekezésben éppúgy hasznos tagja a csapatnak, mint támadásban.
Az pedig váljon a drukkerek dicséretére, hogy bár az ismert okok miatt kénytelenek voltak távol maradni a meccstől, így is megemlékeztek a két nemzet ezeréves barátságáról. Amilyen nagy, olyan szép koreográfiák díszítették a nézőteret, a válogatott mögött álló szervezett szurkolói csoport, a Carpathian Brigade törzshelye piros-fehér-zöldbe, illetve fehér-pirosba borult, a lelátórész tetejét pedig egy Petőfi-idézet fedte be: „Mi ne győznénk? Hisz Bem a vezérünk, A szabadság régi bajnoka! Bosszúálló fénnyel jár előttünk Osztrolenka véres csillaga”.
Mi ne győznénk?! – jutott először az eszünkbe az ötödik percben, amikor Kleinheisler László zörgette meg a hálót. Fájdalom, nem középkezdés, hanem szabadrúgás következett, ugyanis Felix Brych játékvezető úgy ítélte meg, a középpályás előzőleg szabálytalanul vette el a labdát Grzegorz Krychowiaktól – ami azt illeti, a német bírónak volt oka arra, hogy a sípjába fújjon. Sebaj, ami késett, nem múlott: egy perccel később – Fiola Attila remek indítása után – Sallai Roland már szabályos gólt szerzett! Még hat perce sem ment a meccs, és már 1–0 volt ide – korai öröm, de a jobbik fajtából…
A lengyel válogatott gyorsan rendezte a sorait, mezőnyfölényt harcolt ki, ám nagy riadalmat nem okozott Gulácsi Péter kapujánál. Sőt a 19. percben újabb lehetőség adódott a magyar csapat előtt, azonban Lovrencsics Gergő lövését követően Wojciech Szczesny ölében pihent meg a labda. Hogy a méltán rettegett Robert Lewandowksi mit csinált közben? Nos, vezérként viselkedett a pályán, szinte minden támadásból kivette a részét. Külön őrzőt nem kapott, jóllehet arról szó sem volt, hogy szabadon mozoghatott volna. Fiola Attila éppenséggel igencsak keményen bánt vele, nem is úszta meg sárga lap nélkül.
Az első veszélyes lengyel lehetőséget a 27. percben jegyezhettük fel, Arkadiusz Milik fejesét követően mellé szállt a labda. Az okosan, taktikusan és szervezetten játszó, előnye birtokában ellentámadásokra építő magyar csapatnak erre két „válasza” volt, előbb Fiola Attila lőtt mellé, majd Szalai Ádám csúszott le épphogy Lovrencsics Gergő beadásáról, úgyhogy leírható: a magyar válogatott megérdemelten vezetett egy góllal.
Marco Rossinak nem volt oka rá, hogy cseréljen a két félidő között, a lengyel válogatott élére januárban kinevezett kollégájának talán lett volna, de a második játékrészre is ugyanazt a tizenegy futballistát küldte pályára, akit az elsőre. Ennél sokkal fontosabb, hogy a második felvonás ugyanúgy indult, mint az első: magyar góllal! Nem is akárki szerezte, hanem a válogatott csapatkapitánya – érdemes volt Szalai Ádám gólörömét figyelni, arcát a kezébe temetve terült el a gyepen. Boldogsága nyomban érthetővé válik, ha hozzátesszük, hogy legutóbb 2019. november 15-én, az Uruguay elleni Puskás Aréna-avatón volt eredményes címeres mezben.
Ezt már Paulo Sousa sem nézte tétlenül, hármat cserélt, és nyilván ő sem gondolhatta, mennyire belenyúlt a jóba. A pályára küldött játékosai közül előbb Krzysztof Piatek szépített, majd – egy perc múltán! – Kamil Józwiak egyenlített. Ha nem látjuk, el sem hisszük, de sajnos láttuk…
A gödörből gyakorlatilag ötven másodperc alatt kimászó lengyel válogatott ment előre a harmadik gólért. Marco Rossi ezt két változtatással igyekezett megakadályozni, hogy a védelmet stabilizálja: Hangya Szilveszter helyére Lang Ádámot küldte be, míg a második lengyel gól előtt hibázó Lovrencsics Gergő helyét Loic Nego foglalta el. A módosítások elérték céljukat, sőt a 78. percben kiderült, hogy a magyar válogatott olasz szövetségi kapitánya is tud nagyot húzni. Szalai Ádám beadását követően Lang Ádám csúsztatta a labdát Willi Orbán elé, aki másodpercekkel később (gól)örömében már a mezét díszítő magyar címert simogathatta.
Csakhogy még nem volt vége…
A magyar hátvédek a 82. percben hagytak először nagyobb területet Robert Lewandowskinak, akinek ennyi elég is volt , hogy egyenlítsen. Mi több, a 87. percben kevés választotta el, hogy csapata negyedik gólját is megszerezze.
Maradt a 3–3, és az egy-egy pont.
Kezdésnek nem volt rossz, viszont ebben a meccsben több volt, úgyhogy lehetett volna jobb is.
További képek: mlsz.hu, nso.hu, Sportfotók
Nyilatkozatok:
Íme, így látta a mérkőzést Paulo Sousa, a lengyelek szövetségi kapitánya!
– Ha abból indul ki, hogy a magyar válogatott kettő-nullára, majd három-kettőre is vezetett, elégedett az egy ponttal?
– Nem, mert többet érdemeltünk volna – lepett meg többeket a válaszával a mérkőzést követő sajtótájékoztatón Paulo Sousa, a lengyel válogatott szövetségi kapitánya. – Az első félidőben ugyan nem futballoztunk jól, viszont amit a szünet után nyújtottunk, azzal rászolgáltunk volna a győzelemre. Fantasztikus mentalitás jellemezte a csapatot, a játékosok végig hittek abban, hogy megnyerhetjük ezt a meccset, sajnálom, hogy végül nem sikerült.
– Mit gondol, miért nem?
– Hadd mondjam el, hogy a világbajnoki selejtezősorozat is megérdemelné, hogy a VAR segítse a játékvezetők munkáját. Ha ezúttal a bíró rendelkezésére állt volna, több esetben is más ítélet születik – a mi javunkra… Ez azonban a játék része. Ahogyan az is, hogy a magyarok első góljánál hibáztunk. Túlságosan feltoltuk a védekezésünket, amit ellenfelünk könyörtelenül kihasznált. A középpályásoknak többet és jobban kell segíteniük a védőket a jövőben ahhoz, hogy a hasonló szituációkat elkerüljük. Voltak jó és kevésbé jó időszakaink, de úgy vélem, összességében nem lehet panasz a válogatottra. Két különböző félidőt láthattunk, ám a véleményem ettől még nem változott: győzelmet érdemeltünk volna.
– Hogyan látta a magyar csapatot?
– Először is gratulálok neki. Azt játszotta, amit tud, és amire számítottunk. Keményen védekezett, kompakt volt, kereste a párharcok és a kontratámadások lehetőségét egyaránt. Ezen a mérkőzésen azonban mi voltunk azok, akik többet tettek a sikerért. Többet támadtunk, többet kockáztattunk, amikor kétgólos hátrányba kerültünk, akkor is abban a reményben változtattunk, hogy megnyerjük a meccset. Mondom még egyszer, a mentalitásunk remek volt, ennek, no meg a csapatban rejlő minőségnek köszönhető, hogy kétszer is egyenlítettünk.
– A lengyel kollégák szerint akadt egy-két váratlan húzása…
– A kockázatvállalás a munkám része, nem félek attól, hogy fontos döntéseket hozzak. Lehet, hogy nem mindenki játszott úgy, ahogyan sokan szerették volna, de nem kell aggódni, lesz ez még jobb is.
Marco Rossi a következőket mondta a mérkőzésről, amelyen a magyar csapat már 2–0-ra is vezetett, majd 3–2-nél is nála volt az előny.
„Ha azt mondanám, hogy teljesen elégedett vagyok, hazudnék. A mérkőzés előtt azonban simán aláírtam volna a döntetlent. Fájdalom van bennem amiatt, ami a pályán történt, mert ha kettő-nullnál nem követjük el azokat a durva hibákat, akkor most három pontunk lenne. De még erre is jól reagáltunk. Volt olyan időszaka a válogatottnak, amikor ilyen szituációban veszített volna, ám most tudtuk presszionálni az ellenfelet. Aztán jött még egy súlyos hiba… Egész héten azt szajkóztam, hogy sohase veszítsük szem elől Lewandowskit, különösen a tizenhatoson belül ne! Kétszer lőtt kapura, az egyikből gól született. Sajnálom ezt a meccset, azonban a földön kell járnunk, nem vagyunk jelenleg az ő szintjükön. Ha nincs ennyi klasszisuk, akkor miénk a három pont.”
Paulo Sousa a mérkőzés után azt mondta, jobban megérdemelték volna a három pontot, mert ők a győzelemre hajtottak. Marco Rossi erre így reagált.
„A kezdést követően öt perc elteltével vezettünk egy olyan játék után, amire készültünk, előre elterveztünk. Az igaz, hogy kicsit magasabban kellett volna védekeznünk, többet birtokolták a labdát. De azt nem mondanám, hogy ők érdemelték volna meg a győzelmet, vagy túlságosan elfogult vagyok Magyarországgal szemben.”
Hozzátette, jobbak is lehettek volna az előrejátékban, csak részben sikerült érvényesíteni, amit elterveztek. Sallai Rolanddal és Szalai Ádámmal nagyon elégedett volt, a középpályától viszont többet várt, nem jött ki a játékosokból az a minőség, amit képviselnek.
„Különösen Kalmártól vártam volna valamivel többet, az első játékrészben nem nagyon érvényesült a játéka a pályán. Jobban meg kellett volna tartanunk a középpályán a labdákat. És igen, a kapu előtt is belementünk kockázatos dolgokba, ahogy mindhárom gólnál nagyot hibáztunk. De a magyar válogatott nem is ellenem meg a két öcsém ellen játszott, helyén kell kezelni az ellenfél értékét. Nem váltunk attól a brazilokká, hogy az elmúlt időkben történelmi sikereket értünk el.”
Vb 2022: „Sousa hibázott.” „A magyar védők nekiugrottak Lewandowskinak.”
A lengyel sajtóban alapvetően két vélemény nyert teret a 3–3-mal záruló Magyarország–Lengyelország vb-selejtező után. Az egyik, hogy a vendégek debütáló szövetségi kapitánya, Paulo Sousa hibázott a kezdőcsapat összeállításában, amit ugyanakkor a második félidőben remek cserékkel kompenzált. A magyar csapattal kapcsolatban pedig meglepően agresszív védekezésről írnak.
„Paulo Sousa elismerte, hogy tévedett” – ezzel a címmel jelentette meg a mérkőzésre visszatekintő, értékelő cikkét a sport.pl.
A sport.pl rögtön azzal indít: elkezdtük keresni a különbségeket a januárban menesztett Jerzy Brzeczek csapatához képest, hogy megállapíthassuk, Zbigniew Boniek (a lengyel szövetség elnöke – a szerk.) jól döntött-e a váltással, hogy Paulo Sousát nevezte ki szövetségi kapitánynak.
„Egy órán keresztül ugyanazt a lengyel válogatottat láttuk, mint korábban: unalmas, kiszámítható, és még egyéni hibák is voltak. Azzal, hogy Paulo Sousa 0–2-nél pályára küldte a védelembe Kamil Gliket, beismerte a hibáját, és a vele együtt beálló Kamil Józwiak, Krzysztof Piatek kettős pedig hamar ki is egyenlített. Utána azonban az őrület újrakezdődött. A 3–3 igazságos, de a magyarok valószínűleg elégedetlenebbek, hiszen 2–0-ra és 3–2-re is vezettek.”
A przegladsportowy.pl már értékelte is egyenként játékosok teljesítményt és az új szövetségi kapitányt, Paulo Sousát is. Tízes skálán a legjobb osztályzatot, hetest a csereként beállva gólt is szerző Kamil Józwiak kapta, őt a harmadik lengyel találatot jegyző Robert Lewandowski követte hatossal.
„Nyolcvan percig ez nem a kapitányunk meccse volt – írták Lewandowskival kapcsolatban. – A magyar védők nekiugrottak, nem hagytak helyet neki, kéz a kézben fogták őt, sokszor még a földön is (mint a második gól előtt), még könyökkel is kapott. De nem adta fel a küzdelmet és végül ő egyenlített, amit értékelni kell” – fogalmaz a lengyel sportlap, amely Paulo Sousát is értékelte szövegesen.
„Olyan csapatot állított fel, amelyre senki sem számított – főleg Michal Helik volt meglepetés. A szünet után, azzal, hogy lecserélte az újonc játékost, beismerte, hogy hibázott, viszont olyan cseréket mutatott be, akik meg tudták változtatni a meccs képét, ami azért mutatja, van hozzá szimata” – írták a portugál edző kapcsán, aki a közepesnek számító ötös érdemjegyet kapta.
A leggyengébb osztályzatot egyébként két védő, Helik és Jan Bednarek kapta, hármast-hármast.
A lap a tudósításában azt emeli ki, hogy a hibák ellenére sikerült fontos pontot szereznie a csapatnak.
A meccs kapcsán megszólalt a 2006-ban vb-n járt lengyel csapat egyik játékosa, Grzegorz Rasiak, aki meglehetősen kritikusan beszélt válogatottjuk budapesti teljesítményéről.
„Az eredmény határozottan kiábrándító. Az elveszített pontok még nagy problémát jelenthetnek – fogalmazott a korábbi csatár. – Hét pontot terveztünk márciusra, de ehhez most már a Wembleyben kellene nyernünk. Aggódom a védelmünk miatt, az ellenfeleket meg kell állítani a tizenhatoson belül, főleg a harmadik kapott gólnál látszott, hogy gondjaink vannak ezen a téren, de az első két gólt is egyéni hibák előzték meg. A magyar csapat nagyon magasra tolt védekezéssel lepett meg minket, a védők nem engedték labdázgatni a mieinket. Paulo Sousának két rossz választása is volt a kezdőcsapatban, de bizonyította, hogy a meccs alakulásának függvényében képes döntő fontosságú változtatásokra. Kockázatot vállalt azzal, hogy Lewandowski és Milik mellett egy harmadik csatárt is pályára küldött Piatek személyében, de bejött a húzás, ahogy Helik lecserélése is, akit hiba volt a csapatba állítani, ahogy hiba volt Sebastian Szymanski jobb oldalon szerepeltetése is.”
Más kérdés, hogy Sousa aligha ért egyet Rasiakkal, mert a lengyelek portugál szövetségi kapitánya arról beszélt a meccs után, hogy a magyar csapat játéka nem jelentett meglepetést neki.
A fakt.pl a csereként beállva, egy percen belül gólt és gólpasszt is elérő Kamil Józwiakot idézi hosszabban a meccs után.
„Az edzőnk azt kérte, hogy vállaljam fel a párharcokat. A gólpasszomnál eredetileg Grzegorz Krychowiaknak szántam a labdát, de aztán Piatek elé került, míg a gólomnál nem volt nehéz dolgom, Piotr Zielinski nagyszerű munkát végzett, én már csak a kapussal álltam szemben. Őrült meccs volt, nem vagyunk elégedettek, mert semmi előjele nem volt annak, hogy ilyen könnyen gólokat kaphatunk. Kár, hogy nem sikerült nyernünk, de ezt az egy pontot értékesnek is tekinthetjük. Nehéz megmondani miért alakult így a meccs, mindenkinek el kell gondolkodnia azon, miben hibázott” – fogalmazott az angol másodosztályú Derby County szélsője.
A Fakt egyébként már a meccsről szóló beszámolójának is azt a címet adta: „Őrült játék Budapesten”.
(A Nemzeti Sport, az nso.hu, valamint az UEFA hivatalos honlapja alapján)
Egy hozzászólás a(z) 11111100101ejegyzéshez