Dibusz-parádé és Sallai-gól; szűk magyar siker Észak-Írországban
A magyar válogatott az ötödik belfasti fellépésén is veretlen maradt, ehhez azonban klasszis kapusteljesítmény kellett.
A magyar labdarúgó-válogatott Sallai Roland góljával 1–0-ra nyert az északír nemzeti csapat ellen Belfastban a két együttes keddi felkészülési mérkőzésén. A találkozón szinte végig a mieink birtokolták többet a labdát, ám a hajrában óriási bravúrokra volt szükség Dibusz Dénestől ahhoz, hogy a győzelem összejöjjön.
ÉSZAK-ÍRORSZÁG — MAGYARORSZÁG 0-1 (0-0)
Belfast, Windsor Park, ~18.000 néző.
vezette: Rob Harvey (asszisztensek: Broughton, Keegan; tartalékjv.: Doyle – írek)
ÉSZAK-ÍRORSZÁG: Peacock-Farrell — Ballard (Hume, 82.), Cathcart, Brown — McNair, S. Davis (Saville, 61.), McCann, Lane (Dallas, 61.) — Whyte (Thompson, 68.), Magennis (Charles, 46.), McGinn (Lavery, 68.)
kispad: Southwood, Hazard, Flanagan, Ferguson, C. Evans, Donnelly
Szövetségi kapitány: Ian Baraclough
MAGYARORSZÁG: Dibusz — Orbán, Lang (Kecskés, 82.), Fiola — Nego (Bolla, 82.), Schäfer, Styles (Vécsei, 82.), Nagy Zs. — Sallai (Gazdag, 72.), Szoboszlai (Nagy Á., 65.) — Szalai Á. (Ádám M., 72.)
kispad: Szappanos, Varga K., Spandler, Schön
Szövetségi kapitány: Marco Rossi
Gól: Sallai (56.)
Sárga lap: Cathcart (27.), S. Davis (58.), Dallas (85.) illetve Sallai (56.), Lang (74.), Nagy Á. (85.)
Hiába játszott tesztmeccset a magyar válogatott Belfastban, a csapatra fontos találkozó várt, ez volt ugyanis az utolsó lehetősége arra, hogy (fel)készüljön a júniusban kezdődő Nemzetek Ligája A-divíziójára, amelyben az európai labdarúgás legjobbjaival, Olaszországgal, Angliával és Németországgal csap össze. Ennek megfelelően a küldöttség úgy készült a kedd esti kilencven percre, mint egy-egy tétmeccsre. Az együttes délelőtt könnyedebb átmozgató edzésen vett részt, ezután a társaságot két csoportra osztotta a szakmai stáb, és taktikai elemzés, videózás következett, majd az ebédet és a csendes pihenőt követően a játékosok megkapták az utolsó eligazítást, hogy aztán buszra szálljanak, s begördüljenek a Windsor Park parkolójába.
MEGLEPETÉS A MIEINK KEZDŐCSAPATÁBAN
Ha már Észak-Írország nemzeti stadionját említjük, a teljesen átalakított arénában sokáig nem utalt semmi arra, hogy a szervezők várakozásának megfelelően telt ház, vagyis tizennyolcezer szurkoló fogadja a csapatokat: a kezdő sípszó előtt háromnegyed órával néhány tucat drukker lézengett csupán a tribünök mögötti folyosókon, mintegy száz néző foglalt helyet a lelátókon. Nemcsak a hazai, a vendégdrukkerek sem kapkodták el a bejutást, talán úgy voltak vele, érdemesebb egy helyi pubban elütni az időt a kezdő sípszóig, mintsem a borongós időben ücsörögni vagy álldogálni a stadionban – jellemző, hogy napok óta nem esett az északír fővárosban, ám a meccs előtt két órával elkezdett szemerkélni, és a levegő is lehűlt. Érdekesség, hogy a szervezők nem bonyolították túl a beengedést, a magyar szurkolók ugyanazon a bejáraton közelíthették meg szektorukat, mint az északírek. A rendezők között ráadásul egy középkorú magyar férfi is volt, aki készséggel segített honfitársainak abban, milyen dokumentumokat készítsenek elő a kapuknál.
Marco Rossi szövetségi kapitány három helyen változtatott a kezdőcsapat összetételén a Szerbia elleni csütörtöki tesztmeccshez képest: amint az várható volt, a sérült Gulácsi Péter helyett Dibusz Dénes védett, míg Botka Endre helyén a kerethez bölcsességfog-operációja után csatlakozó Willi Orbán játszott, ám arra kevesen számíthattak, hogy a csatát megelőző sajtótájékoztatón részt vevő és a szerbek ellen az 59. percben lecserélt Nagy Ádám helyett Callum Styles kap lehetőséget a középpálya tengelyében – először kezdett a magyar válogatottban. A Barnsleyt erősítő 21 éves labdarúgót néhány napja bal oldali szárnyvédőként láthattuk futballozni, ezúttal pedig belső középpályásként játszott. Az ellenfélnél Ian Baraclough szövetségi kapitány – ígéretéhez tartva magát – igyekezett kevergetni lapjait, kilenc helyen változtatott a Luxemburg elleni kezdő tizenegyen, s mint arra számítani lehetett, a legutóbbi hat mérkőzéséhez hasonlóan háromvédős rendszerben lépett pályára a gárda.
PARÁDÉS VÉDÉS DIBUSZ DÉNESTŐL
A magyar válogatott komótosan kezdte a meccset, a játékosok lassan járatták a labdát, amely nem jutott el a védelem mögé kerüléssel próbálkozó Sallai Rolandhoz, Szalai Ádámhoz és Nagy Zsolthoz sem, a masszív hazai védők résen voltak. Az északírek technikai hiányosságai ugyanakkor hamar kiütköztek, sűrűn szórták el a labdát, letámadásuk azonban megnehezítette a magyar támadásépítést. A tizedik percben egy kihagyásra majdnem ráfázott a vendégcsapat: Nagy Zsolt adta el hátul felelőtlenül a labdát, amelyet a csapatkapitány, Steven Davis gyönyörű mozdulattal, jobb külsővel lőtt kapura, szerencsére a kapufát találta el. Marco Rossi dühös volt a megingás után, a meccs előtti sajtóeseményen nem véletlenül hangsúlyozta, az elsőtől az utolsó percig összpontosítani kell a jó eredmény eléréséhez.
Az első magyar kapura lövésre a 28. percig kellett várni, de sok örömünk nem lehetett benne, Szoboszlai Dominik ígéretes helyről elvégzett szabadrúgás nyomán a sorfalba bombázta a labdát. A szurkolók hiányolták is az élményt, felcsendült a „Mindent bele!”, remélve, hogy a játékosok jobban odateszik magukat. Az első félidőben látott visszafogott produkció csalódást keltő lehetett, mert bár az ellenfél kellemetlen stílust képviselt, játékereje nem félelmetes. A 34. percben Sallai Roland próbára tette Bailey Peacock-Farrell képességeit, de a kapus hárította lapos lövését – több átlövési kísérletre lett volna szükség. A félidő hajrájában ismét megingott a védelem, Niall McGinn senkitől sem zavartatva lőhetett tizenegy méterről, Dibusz Dénes parádésan védte a kapu jobb oldalába tartó labdát. A második játékrész is könnyelmű hibával kezdődött, ám Schäfer András labdavesztéséért sem kell megfizetni.
EGY MEGINGÁS DÖNTÖTT – A JAVUNKRA
Kellett néhány perc, mire a válogatott kijött a szorításból, a jobb oldal mutatkozott aktívabbnak Loic Nego elfutásai révén. Valamelyest gördülékenyebbé vált a magyarok játéka, ám nem egy szép akció, hanem egyéni hiba kellett ahhoz, hogy vezetésnek örüljünk: McGinn szűken adta haza a labdát, Sallai Roland elcsípte, eltolta a kapus mellett, és az üres kapuba passzolt. Ha azt vesszük, a magyar válogatott nagy tettet hajtott végre, mert az északírek legutóbbi négy hazai meccsükön, 2021. március 28. óta nem kaptak gólt a Windsor Parkban. Innentől fogva már „csak” arra volt szükség, hogy Dibusz Dénes kapuja érintetlen maradjon a folytatásban, ami nem bizonyult magától értetődőnek, tekintve, hogy a csapat legutóbbi tizenegy mérkőzéséből csak egyen, a San Marino elleni vb-selejtezőn őrizte meg kapuját a góltól…
A félidő közepén beállt Nagy Ádám, akinek alighanem különleges meccs volt a keddi, hiszen 2015. szeptember 7-én éppen ebben a stadionban mutatkozott be a válogatottban. Érdekesség, hogy csupán hárman maradtak hírmondónak arról az összecsapásról: Fiola Attila és Szalai Ádám akkor is és most is kezdett, míg Nagy Ádám mindkét meccsen csereként szállt be. A második félidőben egyértelműen a mieink játszottak jobban, igaz, sok kockázatot nem vállaltak. Rossi ezúttal is becserélte Ádám Martint, hogy megnézze élesben, mire megy a Paks támadója a középcsatár posztján. Noha sok labda nem jutott el hozzá, jól szállt be, s immár elmondhatja magáról, hogy nemzeti színekben győztes csapat tagja volt, mert a válogatott tartotta magát a folytatásban, s megnyerte a meccset. Ehhez azonban az utolsó öt percben három óriási Dibusz-bravúr is kellett. A Ferencváros ma 20. alkalommal válogatott kapusa előbb George Saville, majd az újonc Trai Hume közeli fejesénél védett nagy bravúrral. A 92. percre is jutott még egy nagy esély a hazaiak előtt, de Dion Charles hat méterről eleresztett, jobb alsóba tartó lövésébe is bele tudta dobni magát a Gulácsi Pétert helyettesítő kapus, óriási érdemeket jegyezve a győzelemben.
Magyarország jó sorozata tovább tart Észak-Írországban, a szigetországi válogatott otthonában mindmáig veretlen – a végeredmény miatt jó szájízzel térhet haza a csapat. 0–1
További képek: mlsz.hu, nso.hu
Nyilatkozatok:
„Két különböző meccset játszottunk ma, melynek első része alapján megérdemelten nyertünk, az utolsó tíz percben viszont Dibusz Dénesnek köszönhettük a győzelmet – kezdte Marco Rossi a mérkőzés utáni sajtótájékoztatón. – Én vagyok a hibás, mert hármat cseréltem az utolsó tíz percre, emiatt labdákat vesztettünk, nem voltunk már olyan agresszívak. Máskor egy ilyen meccsen, ebben a szituációban teljesen más attitűddel kell játszanunk, nem követhetünk el ennyi hibát. Az utolsó tíz percben szinte nem is találkoztunk a labdával.”
Hozzátette: ezt a mérkőzést a csapat az említett utolsó periódus előtt le is zárhatta volna.
„Miután megszereztük a vezetést, voltak helyzeteink, de nem fejeztük be az akciókat, nem lőttünk eleget kapura. Ebben fejlődnünk kell, többet kell lőnünk, hiszen most is volt két-három lehetőségünk, hogy eldöntsük a meccset.”
A Nemzeti Sport arról kérdezte: hogyan tetszett neki Callum Styles játéka, aki először volt kezdő a magyar válogatottban.
„Elégedett vagyok vele. Jól veszi át a labdát, biztonságban van nála, jó a mentalitása, nem fél semmitől. Amikor keretet hirdetek, mindig azt kérdezik tőlem, kit és miért hívok be, másokat miért nem. Azért, mert én vagyok a szövetségi kapitány, ez az én felelősségem. Annyi meccset néztem meg az elmúlt években, mint előtte soha, ezért a keretből mindenkinek tisztában vagyok a képességeivel.”
Elárulta: nem tudja még megmondani, készen áll-e a csapata a Nemzetek Ligájára, melyben Anglia ellen ellen kezd június 4-én.
„Viszont már tíz nappal korábban találkozunk, mint a hivatalos UEFA-időszak, úgyhogy lesz még plusz időnk a közös felkészülésre.”
„Elsősorban a vereség miatt búsulok – mondta Ian Baraclough szövetségi kapitány a mérkőzést követő sajtótájékoztatóján. – Úgy éreztem, ez egy olyan meccs, amelyen ha jobban koncentrálunk, győzhettünk volna, hiszen számos ígéretes helyzetet kialakítottunk, s jó néhányszor megdolgoztattuk az ellenfél kapusát. Ugyan a magyarok birtokolták többet a labdát, csak a tizenhatoson kívülről próbálkoztak. Ha az emlékezetem nem csal, Bailey Peacock-Farrell hárított egy baljára érkező lövést, ám mindössze ennyit kellett tennie azon kívül, hogy a mi hibánkból adódóan ki kellett szedje a labdát a hálóból. Niall McGinn valóban bakizott a kapott gól előtt, de ilyen bármikor történhet a labdarúgásban, nem hibáztatható a vereségért. Különben is, eleget tett már a válogatottért, hogy a szurkolók megbocsájtsák neki az ilyesmit. A mérkőzés után is azt mondtam a játékosoknak, ne féljetek a hibáktól.”
A kapitányt a Nemzeti Sport arról kérdezte, miként vélekedik a hajrában három bravúrt is bemutató Dibusz Dénes teljesítményéről.
„Megkeserítette az életünket, remek védéseket mutatott be, egy-kettőnél azt hittem, már verve van. Neki köszönheti Magyarország a győzelmet, a keddi az ő estéje volt ahelyett, hogy kihasználtuk volna a helyzeteinket, s mi örülhetnénk. Bárhogy is alakult a vége, a játékosaimnak köszönöm, hogy egy selejtezőn érezhettem magam, ennél többre nem is vágyhatok a mentalitást illetően. Barátságos meccs volt, de ha valaki úgy nézte, hogy erről nem volt tudomása, azt gondolhatta, hogy a hazai csapat játékosai kétségbeesetten mennek előre a győzelemért, mindenáron jó eredményt akarnak kicsikarni. Kiábrándító, hogy megannyi lehetőséget kialakítottunk, mégsem koronázta siker az erőfeszítéseinket, a vereség azonban nem szegi kedvünket, júniusban újra találkozunk, s reményeink szerint jól szereplünk majd a Nemzetek Ligájában.”
Dibusz Dénes először arra a kérdésre válaszolt, hogy ez volt-e a legjobb meccse a válogatottban.
„Talán ez volt az, amelyen a legtöbbet védtem, de nyilvánvalóan az egészet egyben kell nézni, és azért volt jó néhány hiba a játékomban, úgyhogy őszintének kell lennem magammal. Például ott a végén is csináltunk egy felelőtlenséget, kicsit én úgy gondoltam, hogy még lehetünk bátrabbak, aztán Bolla Bendegúz nem érezte ezt annyira. Voltak ebben a mérkőzésben hibák, de összességében az biztosan örömteli, hogy ilyen védésekkel tudtam hozzásegíteni a csapatot a győzelemhez.”
Válogatott: csalódást keltő vereség; Dibusz ragyogása – brit lapszemle
News Letter: Magyarország kihasználta a sokba kerülő hibát, s legyőzte Észak-Írországot – írja főcímében a portál.
Megemlítik, hogy Niall McGinn hibájáig az északír együttes tűnt veszélyesebbnek, majd kiemelik a remekül védő Dibusz Dénest.
Sky Sports: Sallai Roland megbüntette a hibát.
Az északír válogatott tisztességessen helytállt a Nemzetek Ligája A-ligájába feljutó magyar csapat ellen.
„Csalódott vagyok a vereség miatt, úgy éreztem, van esélyünk a győzelemre – voltak helyzeteink, megdolgoztattuk a magyarok kapusát. Igen, többet birtokolták a vendégek a labdát, de a tizenhatoson kívülről voltak lehetőségeik. Kiábrándító, hogy ennyi helyzetünk volt, mégsem tudtunk betalálni” – idézi Ian Baraclough szövetségi kapitányt a portál.
BBC: Észak-Írország csalódást keltő vereséget szenvedett hazai pályán Magyarország ellen.
Belfast Live: Niall McGinn hibája sokba került Ian Baraclough csapatának ezen a frusztráló estén a Windsor Parkban.
A honlap szerint egy ideig kísértheti a gól a nagyot hibázó labdarúgót.
Belfast Telegraph: Ian Baraclough továbbra is várja az otthon kényelmét a csalódást keltő vereség után. Észak-Írország a legutóbbi tíz hazai meccséből csak egyszer nyert – Litvánia ellen – a szakember irányításával.
Megjegyzik, hazai pályán nehezen tudja hozni azokat a győzelmeket az északír válogatott, amelyeket megérdemelne a szenvedélyes közönség.
Természetesen Dibusz Dénes bravúrjait is kiemelik: „Dibusz ragyogása.”
(A Nemzeti Sport, az nso.hu, valamint az UEFA hivatalos honlapja alapján)
Vélemény, hozzászólás?