A Fradi naptára, április 10.
Évfordulók:
36 éve született Bölcsföldi Viktor
65 éve hunyt el Csajka Sándor
19 éve hunyt el Havasi Sándor
32 éve született Junior Fell
Mérkőzéseink ezen a napon:
1904. FTC – MTK 3:0, NB1
1909. FTC – Leipzig BC 4:1, Húsvéti serleg
1920. FTC – Wiener AC 3-1, nemzetközi barátságos
1921. FTC – TTC 5-3, NB1
1932. Újpest – Ferencváros 0-5, NB1
1938. Ferencváros – Hungária 1-0, NB1
1939. Wacker Wien – Ferencváros 2-4, Húsvéti serleg
1950. Sparta Praha – ÉDOSZ 2-1, Húsvéti serleg
1954. Bp. Kinizsi – Csepeli Vasas 1:0, Edzőmérkőzés
1957. Ferencváros – Szolnoki MÁV 7:2, Edzőmérkőzés
1960. Ferencváros – DVTK 2:1, NB1
1963. Ferencváros – Dorog 1:1, NB1
1966. MTK – Ferencváros 0:1, NB1
1976. Ferencváros – DVTK 1:0, NB1
1982. Ferencváros – Haladás 0-1, NB1
1985. Bp. Honvéd – Ferencváros 2-1, MK
1993. Ferencváros – Siófok 2-1, NB1
1999. DVSC – Ferencváros 6-1, NB1
2002. Ferencváros – Haladás 5-0, NB1
2004. Ferencváros – Matáv-Sopron 3-0, NB1 rájátszás
2010. MTK – Ferencváros 1-1, NB1
2016. Ferencváros – Bp. Honvéd 2-1, NB1
2021. Ferencváros – PFLA 1-1, NB1
Összes díjmérkőzés: 21 mérkőzés, 14 győzelem, 3 döntetlen, 4 vereség, 47-24 gólkülönbség
Ezen a napon játszotta első díjmérkőzését a csapatunkban:
Ezen a napon játszotta utolsó díjmérkőzését a csapatunkban:
Ezen a napon játszotta első válogatott mérkőzését az FTC csapatából:
1927. Dán Vilmos
1927. Rázsó Mór
1996. Nagy Norbert
Ezen a napon játszotta utolsó válogatott mérkőzését az FTC csapatából:
1927. Sándor József
1927. Schlosser Imre
Ezen a napon játszotta egyetlen válogatott mérkőzését az FTC csapatából:
1996. Arany László
1996. Jagodics Zoltán
„A mult vasárnap találkozott a millennáris versenypályán tavalyi bajnokcsapatunk az idén még veretlen MTK.-al nagy közönség előtt. A mérkőzés a várakozásnak megfelelően az FTC. biztos győzelmével végződött ugyan, de a játék korántsem elégítette ki a közönséget. Mindkét csapat durván s erőszakosan játszott, úgy, hogy még Fehéry erélyes bíráskodása sem tudta biztosítania játék fair voltát. Az FTC. csatársora ezúttal is bebizonyította, hogy a leggólképesebb magyar csatársor. Különösen szépen játszott a baloldal, ahol Borbás és Kovács igen jók voltak s szépen összejátszottak, ami a jobboldalon nem történt meg. A fedezetsor jól dolgozott, de durván; különösen Bródy és Lissauer: pedig Bródy — ha jobb szellemben játszanék — legkiválóbb fedezeteink egyike lehetne. Méltó társa volt az MTK.-nál Sár, aki korábbi jó játékát durvaságával most nagyon megrontotta.” (1904 – MTK)
„A húsvéti serlegért Németország egyik jónevü csapata, a Leipziger Ballspiel-Klub is bejelentette részvételét. A lipcseiek ma érkeztek Budapestre és első mérkőzésük holnap délután félöt órakor lesz a millenáris versenypályán. Ellenfele a magyar bajnok Ferencvárosi Torna-Klub csapata lesz….A közönség feszült érdeklődéssel nézett a mérkőzés elé, azonban ez a mérkőzés sem nyújtott érdekeset és élvezhetőt, mert hamarosan kiderült, hogy a Lipcsei csapat nem képez valami nagy klasszist, ennek folytán a FTC. játéka is nélkülözi azokat a kvalitásokat, amelyek komoly, erős küzdelemnél a FTC. játékának értékét adja meg. Kiábrándulás ismét a húsvéti mérkőzéseket illetőleg. A szeles, borús idő ezen a mérkőzésen is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a két csapat küzdelme nem nyújtott élvezetes sportot. A lipcsei csapat képességei nagyon a mi első klasszisunk alatt állanak. Noha az egyes játékosok némelyike jobb labdatechnikával is rendelkezik, az összben azonban néha teljesen primitiv munkát végeznek. Testileg mind elég jól megtermett férfiak, s hogy játékuk még sem volt elég erőteljes, az a miéink túl kemény fellépésük miatt vált erőtlenné.” (1909 – Leipzig BC)
„A várt TTC győzelem elmaradt, azonban voltak percek, sőt negyedórák amikor a legelkeseredettebb Franzstadtiskták is beletörödtek már a vereségbe. A TTC kétszer szerezte meg a vezetést 2:1 és 3:1 arányban és ha az FTC úgy játszik, mint múlt vasárnap a VII. kerület ellen, akkor újra folytathatta volna vereségei sorozatát. A meccset az FTC-nek Schwarz nyerte meg, aki egymaga négy gólt lőtt Kopácsi kapujába.” (1921 – TTC)
„A Ferencváros egysége szétmorzsolta a minden részében ingadozó Újpestet. Az Újpest ellenállóképessége nem volt elég a fölényes győzelem megakadályozására. Takács II., Toldi, Táncos, Takács II., Toldi a gólok sorrendje. Óriási iramban kezdődik, a 6. perc taccsból kiinduló gólt hoz, egy kis ellanyhulás után a 22. perc meghozza a második gólt, amire az Újpest megembereli magát és erősen szorongat, eredmény nélkül…A futball szépségeit ragyogtatta a mérkőzés, mely a második félidőben túlságosan egyoldalúvá vált. A mérkőzés végén a Megyeri úton is a Ferencváros játékosait emelte vállára a nézősereg. Az a sereg, amely az idei bajnokság elindulása óta csak győzelemben gyönyörködött, valahányszor kedvenc csapata, a Ferencváros bajnoki mérkőzésre állott ki. Határtalan és mámoros volt ennek a seregnek az öröme, mint amilyen biztos és fölényes volt a győzelem, amit az újpesti mérkőzésen kivívott a csapat.” (1932 – Újpest) | A mérkőzés utózöngéje: „Tolongunk kifelé. Mellettem sodródik az ismert újpesti pólózó, akinél nagyobb kabalista aligha van. Most is ilyesmiről lehetett szó, mert kabalájának gallérját hajtja vissza. Észrevesz, mosolyogva legyint. — Ez sem használt! — Kabala? — Volt uram, volt. A mai meccs kiölte belőlem a kabalát. — Részvétem… — Csak hagyja…Most látni igazán, hogy megváltozott a világ. Én egész nap nem nézek a cigarettára és a Ferencváros mégis öt gólt rúg!”
„Öldöklő küzdelemben megérdemelt Fradi-győzelem. A Ferencváros jobban védekezett és jobban lőtt, a Hungária kihagyott egy tizenegyest. A második félidő közepén levegőben lógott az egyenlítés, de a hajrában a Ferencváros határozott fölénybe került. Az első félidőben Turay még remekül tartotta a frontot, de szünet után Sárosi III. föléje kerekedett…A két nagy ellenfél gigászi harcában a Ferencváros taktikában és eredményességben felülmulta a Hungáriát…Háda, Polgár, Magda és Sárosi III. a Ferencváros legjobbjai. Az előzetes hangulat a rangadó előtt a Hungária javára szólt. Egy-null után egy ferencvárosi szurkoló csodálkozással kérdezte: – Mi az, elázott a papírforma?…A mérkőzés végén már égtek az örömtüzek (avagy gúnytüzek) a B tribün oldalán. Az utolsó másodpercek egyikében Cseh még lövéshez jutott, de a nem helyezett labdát Háda elfogta. Az egyik fáklyatulajdonos sápadtan szólt a szomszédjához: — Hű, de meleg volt! Torkomra forrt a láng…” (1938 – Hungária) | Tempó, Fradi!: Ebből a kis fáklyás humorfoszlányból kiderült az is, hogy az „örömtüzek” nem kizárólag a közelmúltunk vívmányai, már nagyapáink is szerették „tüzesen” ünnepelni a győzelmet.
„A Ferencváros reggel hat órakor érkezett meg Bécsbe. Kényelmesen utaztak hálókocsikon, csak Hegyeshalomnál, mikor a motorost felváltotta a gőzmozdony, mindannyian felébredtek, utána már nem tudtak aludni, de azt kipótolták a szállodában…Amikor a Ferencváros – Wacker mérkőzésre került sor, több mint 30.000 néző tartózkodott a tribünökön. Gyönyörű, napsütéses időben a Ferencváros Táncos helyett Bíró II-őt szerepeltette, a csapat többi része ugyanúgy állt sorompóba, mint Budapesten…A 26. percben Toldi átcikázott a bécsi védelmen, átadta Gyetvainak a labdát, aki kicselezte a kapust is, majd visszaadta a labdát Toldinak és a magyar „tank” kényelmesen beállította a 4:2 arányú eredményt…amikor a Wacker példátlanul durva játékba kezdett. Beindlich bírótól már a meccs elején kitűnt, hogy képtelen az erélyes intézkedésre, a játékosok ezen felbuzdulva parázs csatába kezdtek. A ferencvárosi játékosok kímélték magukat, de a Wacker egyes elszánt csatárai valósággal ellenségként rohantak a budapesti játékosokra. A 35. percben olyan botrány tört ki, amilyenre a szép bécsi stadionban még nem volt példa. Virius, a Wacker hátvédje elgáncsolta Toldit, ebből csetepaté keletkezett, úgy, hogy a játékvezető mind a két futballistát kizárta a további küzdelemből. Toldit Hlavay, Viriust Reiner kísérte le a játéktérről. A bíró már jelt adott a mérkőzés további folytatására, amikor az állóhely közönsége átvette magát a korlátokon, benyomult a pályára, megrohanta a Ferencváros játékosait. Az első ütéseket Toldi kapta, aztán Bíróra, a legfiatalabb játékosra támadtak. A Ferencváros játékosai a közönség megokolatlan és érthetetlen dühe elől az öltöző felé menekültek. A mérkőzés után maguk a bécsi futball vezetői siettek a ferencvárosi öltözőkbe és sajnálkozásukat fejezték ki a történtek miatt…Mi mindig nagyra értékeltük Bécs futballsportját és futballszerető közönségét és nagyon sajnáljuk, hogy a tribün egy részének minősíthetetlen magatartását nem tudták megakadályozni.” (1939 – Wacker Wien)
„Majdnem meglepetés született. A diósgyőriek nagyszerűen küzdöttek és jól is játszottak. A Ferencváros nehezen talált magára, úgy tűnt, mintha eleinte kissé lebecsülték volna ellenfelüket. Szünet után már egész sor támadást vezettek, nagy fölényben játszottak. Végül elkeseredett küzdelemben, nagyon nehezen harcolták ki a győzelmet.” (1960 – Diósgyőr)
„A szemerkélő eső azonban már délelőtt elrontotta a hangulatot, s még tovább szomorított bennünket a két régi rivális enyhén szólva gyenge játéka. Nehéz mentséget találni az álldogáló, unottan futballozó játékosok számára. Nehéz megmagyarázni, hogy a jóval esélyesebb, s végig támadó Ferencváros miért nem tudott 88 percen át gólt rúgni…A mezőny legjobbja Varga sokat dolgozott, jól irányított és a Népstadion egyetlen gólját is ő fejelte.” (1966 – MTK)
„A sokszor provokativ módon fellépő Siófok ugyan mindent megpróbált, ami erejéből telt, de a lendületes, s különösen a második félidőben jól is játszó hazaiak ellen még ugy sem boldogult, hogy egy félidőnyi emberelőnyt élvezett. A gyakori szikrázó jelenetek előidézéséért birálható Piller játékvezető is, aki feltünően későn kezdte el megtorolni a megengedett határokat tullépő belemenéseket. Erénytelensége nagyban közrejátszott abban, hogy mindvégig a kelleténél feszültebb hangulat uralkodott a gyepen.” (1993 – Siófok)
„A Ferencváros a megilletődött Haladással szemben szinte tetszés szerint érte el góljait, szünet után teljesen felőrölte a vendégcsapat addig is csekély ellenállását…Garami József: — Az első félidőben a Haladás jól játszott, mi viszont elég sokat hibáztunk. A második félidőben aztán a csapat ráérzett a ritmusra, és nagyon jól jött, hogy gyorsan egymás után tudtunk két gólt rúgni. Nagyon örülök annak, hogy képesek voltunk kiszolgálni lelkes közönségünket, hiszen, aki ebben az időben itt ázott az igazi Fradista és nagyon megérdemelte ezt a látványos győzelmet.” (2002 – Haladás)
4 hozzászólás a(z) A Fradi naptára, április 10. bejegyzéshez