1914.I.4. AC Bilbao – FTC 2:5

A Ferencvárosi Torna Club Spanyolországban. A Szán-Szebásztiánban aratott győzelme után a magyar bajnokcsapat háromnapos pihenőt élvezett, hogy vasárnap újra fölvegye a harcot és folytassa dicsőséges szereplését. Bilbaóban játszik vasárnap a FTC a Bilbao Atletic Club csapatával, a mely egyike Spanyolország legerősebb csapatainak. Még keményebb dió lesz azonban a túra végét jelentő keddi mérkőzés, a melyben egy spanyol kombinált csapat a FTC ellenfele. A szán-szebásztiáni és bilbaói csapat legjobbjai a kombinált csapat tagjai, a kik együttesen olyan játékerőt képviselnek, hogy bajnokcsapatunk minden tudására és lelkesedésére szükség lesz, ha veretlenül akarja befejezni a sikerekben gazdag külföldi túrát.

(Budapesti Hí­rlap, 1913. január 4.)

1914. január 4., –:–, Bilbao, AC Bilbao – FTC 2:5 (1:3)
vezette: ?
nézőszám: 6 000
AC Bilbao: ?
FTC: Fritz — Rumbold, Payer — Weinber, Kiss B., Medgyessy — Koródy, Tóth-Potya, Pataky, Schlosser, Weisz F.
Edző: Barney Gannon
Gól: ? (11.), ? (84.) illetve Pataky (25., 34., 61.), Schlosser (31., 54.)

A FTC Spanyolországban.

— FTC — Bilbao AC 5:2. (3:1). —

A FTC győzelmes külföldi utjának tegnap a spanyolországi Bilbao volt az állomása. A Bilbao Atlétikai Club csapata állott szemközt a magyar bajnokcsapattal s a meccsről kapott tudósí­tásunk szerint ez volt a FTC-nek eddig legerősebb ellenfele. A győzelem természetesen a FTC-nek jutott, de korántsem olyan könnyen, mint Párisban, avagy Szán-Szebásztiánban. Gyorsaság és energia dolgában a bilbaóiak nem maradtak a FTC mögött, csupán teknika dolgában voltak a magyarok akkora felsőbbségben, hogy végül 5:2 arányban az övéké lett a győzelem.

A meccs ideálisan szép fekvésű sporttelepen zajlott le 6000 főnyi közönség előtt. A nézők hangos szóval biztatták a spanyol játékosokat, de a mikor látták a FTC pompás összejátszásának a tökéletességét, teknikai fölkészültségét, szóval, a mikor megbizonyosodtak róla, hogy a Bilbao AC győzelméről alig lehet szó, folytonos tetszésnyilvání­tásban részesí­tették a FTC játékosait. A FTC a következő összeállí­tásban szerepelt: Fritz—Rumbold, Payer— Veinber, Kiss, Medgyessy—Koródy, Tóth, Pataki, Schlosser, Veisz. A pálya talaja az olvadásnak indult hótól sáros és csúszós volt s vagy negyedóráig tartott, a mig a magyar fiuk megbarátkoztak a terrénummal. Kissé bágyadtan és bizonytalanul mozogtak, s ezt a spanyolok ügyesen kihasználva, temperamentumos támadásokat vezettek a FTC kapuja ellen. A közönség határtalan lelkesedése melleit a bilbaóiak jobbösszekötője a 11-dik percben vezető gólt lőtt (0:1). Még néhány percig a spanyolok voltak frontban, ekkor azonban működésbe lépett a FTC gépezete s a 25-dik percben már Pataki egyéni játékkal elért gólja révén meg is jött a kiegyenlí­tés (1:1). A 31-dik percben Veisz és Schlosser ellenállhatatlan támadása Schlosser góljával nyert befejezést (2:1). Három perc múltán Pataki átcselezve a védelmen, harmadik gólhoz segí­ti csapatát (3:1). A 42-dik percben Schlosser fejjel a kapuba irányí­totta a labdát, a megdöbbentő flegmával pártoskodó bí­ró azonban egyszerűen érvénytelení­tette a gólt és szabadrúgást í­télt a spanyoloknak. (Félidő 3:1.)

A második félidő első részében teljes volt a magyarok felsőbbsége s a 9-dik percben Schlosser négyre, a 16-dik percben Koródy beadásából Pataki ötre szaporí­totta a gólok számát. A fáradság jelei jelentkeztek most a FTC-on, meg is elégedtek már a játékosok a győzelem arányával, nem iparkodtak tehát túlságosan a spanyol csatázok féken tartásával, nem is szomorí­totta el őket, hogy a 39-dik percben a spanyol középső csatázó második góljához juttatta Bilbao csapatát (5:2).

A FTC játékosai közül Rumbold, Schlosser, Pataki és Kiss kitünően dolgozott, Koródy és Tóth ellenben gyöngén játszott.

Kedden, Vizkereszt napján utolsó mérkőzését tartja a FTC. Szán Szebásztián és Bilbao válogatott csapata lesz az ellenfele Bilbaoban. A meccs után, a melyben kemény munka vár a csapatra, hazautazik a FTC s Nizza, Montekarlo, Velence és Fiume érintésével, január 10-én, szombaton este 11 órakor a nyugati pályaudvarban érkezik Budapestre.

(Budapesti Hí­rlap, 1914. január 6.)