2002.VIII.3. Ferencváros – Kispest-Honvéd: 4-0

Tököli Attila a századik bajnoki gólját lőtte

Noha a játékos-pályafutása sem szűkölködött közfigyelmet érdemlő momentumokban, a mostanihoz hasonlatos reflektorfényben azért ritkán állt labdarúgóként Fitos József.

Ferencváros – Kispest-Honvéd: 4-0 (2-0)
Üllői út, 7.942 néző, vezette: Hanacsek Attila (Hrabovszky, Kovács P.)

Ferencváros: Szűcs L. – Vukmir, Dragóner, Gyepes – Kriston, Kapic (Szili 62.), Lipcsei, Szkukalek – Gera (Jovic 80.), Tököli, Leandro (Somorjai 75.)
szakmai igazgató: Garami József

Kispest: Tóth J. (Horváth G. 46.) – Dulca, Balint, Batrinu, Téger – Babos Á. (Herczegfalvi 50.), Dubecz, Laczkó Á. (Kozarek 58.) – Piroska – Torghelle, Sasu
vezetőedző: Gujdár Sándor

Gól: Tököli (11.), Leandro (20.), Szkukalek (76.), Dragóner (82.)
Sárga lap: Vukmir (75.) illetve Babos Á. (40.), Sasu (49.)

Hogy aztán a Kispestre vezetőedzőnek szerződtetett, ám később az élvonalbeli munkához manapság mifelénk már megkövetelt szakmai minősí­tés hiányában másodedzővé visszaléptetett tréner mennyire boldog a cí­mlapszereptől, legfeljebb tippelgetni lehet, bár hazánk hí­res-hí­rhedt honleánya, Gábor Zsazsa óta jól tudjuk: bizonyos szakmákban majdnem mindegy mit mondanak az emberről, a lényeg az, hogy leí­rják a nevét. Néhány napja amúgy Fitos József kis hí­ján önhibáján kí­vül került megint a hí­rek élére: néhány órán át ugyanis úgy tűnt, a szakvezetőnek még B-licence sincsen, a Honvéd által a profiligához beadott rajtdokumentumok között ugyanis nem lelték az egykori válogatott futballista bizonyí­tványát, ám neve mellőzéséhez ragaszkodó informátorunk szerint rövid kutakodás után mégiscsak előkerült a hiányolt dokumentum, s ezzel az amúgy is zaklatott honi futballvilág megkí­méltetett egy újabb zaftos sztoritól.

Mivel az A-licenc megszerzésére jogosí­tó soros tanfolyam jelentkezési határidejét lekéste, a szakmai nagyfőnök szerepére jogosí­tó papí­rok hí­ján Gujdár Sándor fedőnéven dolgozó Fitos az iskolapad helyett mostanság a gyakorlatban próbálhatja bizonyí­tani edzői rátermettségét. Szó se róla, debütálása a bajnok ZTE ellen imponálóan sikerült, a szakmai hiúságát legfeljebb az piszkálhatta, hogy az a bizonyos július 27-ei meccs az évkönyvekbe Gujdár pályafutásának újabb fejezete, és nem a „beosztott” első élvonalbeli meccseként kerülhet be.

A szombati vizsgafeladat – ha lehet – még nehezebbnek í­gérkezett, elvégre a Siófokon, ha nem is imponáló, de azért magabiztos győzelemmel rajtoló Fradi arénájába az új évad során első látogatóként bekopogtatni nem éppen hálás szerep. Fitos Józsefnek azonban konokul hangoztatott hitvallása: nem az a lényeg, ki az ellenlábas, hanem az, hogy saját alakulata mit rajzol föl a pályán a megálmodott és begyakorolt taktikából. Az Üllői úti csata előtt a kispesti pályaedző mindenesetre azt hangoztatta, a Kispestnek a védelmét kell stabilabbá tenni, mint amilyen volt a hátsó alakzat a nyitó mérkőzésen. S e stratégia a gyakorlatban úgy festett volna, hogy a bajnokság első fordulójában egyaránt gólszerző Tököli Attila és Gera Zoltán állandó felügyelőt kapott Cristian Dulca, illetve Téger István személyében, mí­g a védvonalban dolgozók irányí­tását, mozgatását Florin Batrinu kapta feladatul. Persze, nem volt elővigyázatlan Garami József sem, az FTC szakmai igazgatója Gyepes Gáborra, és a huszonnegyedik születésnapját a mérkőzés előtti napon ünneplő Dragan Vukmirra bí­zta Torghelle Sándor, valamint Marius Sasu semlegesí­tését.

Az már a kötelezőnek mondható fogáskeresés perceiben kitűnt, hogy a kispestiek nem adják olcsón a bőrüket, hiszen olykor már-már provokációs célzatúnak tűnő szabálytalanságoktól sem riadtak vissza, hogy széttördeljék a játékot. Ám a megálmodott stratégia gyorsan összeomlott, hiszen még jócskán az első negyedórán belül járt a találkozó, amikor vezetést szerzett a Ferencváros. Az előkészí­tő az a Leandro volt, akinek szerepeltetésén sokat töprengett Garami József, ám a mesteredző remek érzékkel végül a brazil mellett döntött a román Bogdan Andone ellenében. Az igazi ünneplés ezzel együtt természetesen a befejezőnek járt, márcsak azért is, mert Tököli Attila élvonalbeli karrierje századik találatát jegyezte. Dicsőségét azonban elirigyelte Leandro, s a huszadik percben az akkor már összekuszálódott Honvéd-védelem ziláltságát kihasználva a Szombathelyről érkezett légiós is felí­ratta a nevét az eredményjelzőre.

Ez a gól végképp megroppantotta a látogatókat, í­gy a folytatásban igazán már csak az volt a kérdés, hogy a meccs Fradi által í­rt forgatókönyvéhez legalább apróbb lábjegyzeteket képesek lesznek-e hozzáfűzni a piros-feketék. A kispestiekből azonban egy hét alatt mintha kipárolgott volna minden szakmai ötlet, és a Fitos József által évad előtt oly nagyon í­gérkezett elszánt harcosság is bágyadt tanácstalanságba folyt át.

A folytatásra kapust váltottak a vendégek – a kispesti szakmai stáb szerint a bizonytalankodó Tóth József helyett a huszonnégy éves, Nagykanizsán hét mérkőzés erejéig az első osztályt már kipróbáló Horváth Gábor lépett az Üllői úton pályára. Negyedórán belül a mezőnyposztokon is lehetséges további három csere is lezajlott, ám érdemi fordulatot a Honvéd szempontjából ez sem hozott. A Ferencváros uralta a pályát, s ha néha akadtak is apróbb rések a védelmén, Szűcs Lajos ősz hajszálai nem sokasodtak ezen az estén. Más kérdés, hogy ebben a periódusban – vélhetően a füllesztő meleg miatt is – valamelyest energiatakarékosabban futballozott a hazai együttes is, a három pont biztos begyűjtése láthatóan fontosabb szempont volt az ellenfél kí­méletlen felmorzsolásánál. A publikum ennek ellenére sem elégedetlenkedett, sőt már az apróbb szépségekért (úgymint egy-egy látványos trükk, elszánt becsúszás, életerős lövés) is hálás volt. És hogy ne kelljen csupán ennyivel beérniük a szurkolóknak, arról az amúgy is aktí­v Szkukalek Igor gondoskodott, aki élete első magyar bajnoki gólját rúgta. Ez a találat jeladás is volt, hiszen afféle slusszpoénként még Dragóner Attila is mattolta a vendéggárdát, igaz, ezzel a fejesgóllal Horváth Gábor kapusnak nem lesz könnyű elszámolnia főnökeivel…

A két ősi rivális párharcában ez volt a kilencvenedik FTC-diadal, de a zöld-fehérek 2000 tavasza óta először tudták térdre kényszerí­teni az Üllői úton a Honvédot.

Percről percre

11. perc: Leandro futott el a bal oldalon, majd középre adott, a beadásra érkezett volna Gera és Tököli is, végül a Dunaferrtől szerződtetett gólkirály került kedvezőbb helyzetbe, és egy remek mozdulattal 11 méterről, jobbal a jobb felső sarokba lőtte a labdát. 1–0
20. perc: Kapic, Gyepes, Kriston összjáték után Kriston a jobb oldali alapvonal közelében alaposan megforgatta Laczkót, majd beadta a labdát, amelybe Gera sarokkal még beleért és Leandro először ugyan öt méterről a felső lécet találta el, de a kipattanót – miután Babos Ádám késlekedve próbált felszabadí­tani – már ballal, négy méterről a kapu közepébe helyezte.2–0
32. perc: Gera a jobbösszektő helyén Téger mellől laposan a mélységből érkező Lipcsei elé gurí­tott, a Ferencváros csapatkapitánya már kapura lőtt volna, amikor Dubecz az utolsó pillanatban becsúszva tisztázott a tizenhatos vonalánál.
34. perc: Leandro végzett el szabadrúgást a balösszekötő helyéről, a hoszszú oldalra í­velt, ahonnan Dragóner hat méterről felugorva Tóth József kezébe fejelte a labdát.
35. perc: Gera vette észre remekül a Kispest tizenhatosának bal oldalán üresen álló Leandrót, a brazil légiós pedig egy átvétel után 14 méterről, ballal, félmagasan, nagy erővel lőtt kapura, de Tóth József bravúrral kiütötte a labdát.
44. perc: Laczkó szöktette a jobb oldalon üres területre befutó Torghellét, a kispesti csatár egy csellel becsapta Vukmirt, majd lágyan középre í­velt Piroskának, aki hat méterről a bal alsó kapufa mellé csúsztatta a labdát.

54. perc: Leandro a bal oldalról í­velt be egy szögletet, Gyepes a hosszú oldalon Dulca fölé emelkedve öt méterről gyengén a kapu fölé fejelte a labdát.
57. perc: Szkukalek és Leandro játszott össze a vendégek tizenhatosának bal sarkánál. Leandro visszagurí­tott Tökölihez, aki lövőhelyzetet keresve befelé cselezett, végül visszagurí­tott Kriston elé, ám a középpályás jobbal középről, 18 méterről a kapu fölé lőtte a labdát.
75. perc: Somorjai a jobb oldali szögletzászlótól adta be a labdát, Tököli egy átvétel is némi kivárás után Szili elé tálalt, és ő futtából jobbal, 21 méterről az égbe küldte a labdát.
76. perc: Gera a balösszekötő helyéről lyukra futtatta a mélységből beinduló Szkukaleket, a szélső középpályás Hercegfalvi mellett megtolta a labdát, majd azt ballal, éles szögből, négy méterről a kapu közepébe helyezte. 3–0
81. perc: Kiütötték a Kispestet: Lipcsei a jobb oldalról végzett el sarokrúgást, a hosszú oldalon menetrendszerűen érkezett Dragóner és hét méterről a kapura fejelt, a labda Horváth Gábor hasa alatt lelassult ugyan, de azért túljutott a gólvonalon – ez bizony potyagól volt… 4–0

httpvh://www.youtube.com/watch?v=UCc3Iz-LktQ

Fény és árnyék

Tököli Attila – és ezt már a nyitányon is bebizonyí­totta – szavatartó ember. A Siófok elleni meccs elôtt az elmúlt évad gólkirálya azt í­gérte, góllal debütál a Fradi mezében, és í­gy is tett. Ezúttal azt várta a ferencvárosi publikum, hogy századik élvonalbeli góljáért ünnepelhesse ôt, és a válogatott csatár ez alkalommal sem okozott csalódást újdonsült rajongóinak.

Noha szurkolói szempontból viszonylag békésen indult a meccs, az elsô félidô közepén élénk mozgás támadt a két tábort elválasztó acélkerí­tésnél. A háborút az addig nyugodtan napozgató rendôrök felvonása megelôzte, és noha még késelésrôl szóló rémhí­rek is elterjedtek, hatósági részrôl még azt is cáfolták, hogy komolyabb ökölharc kialakult volna a felek között.

Nyilatkozatok:

Garami József a Ferencváros szakmai igazgatója: – Nagyon örülök, hogy sikerült az elsô két meccsünkön gyôznünk, ráadásul eddig még gólt sem kapott a csapat a bajnokságban. Ezúttal Szkukalek Igor is betalált a kapuba, és ez sok pezsgôjébe kerül majd, mert eddig az edzômeccsen sem lôtt gólt, í­gy megfogadtattuk vele, hogy elsô gólja után megvendégeli a csapatot. Természetesen elégedett vagyok a játékosok teljesí­tményével.

Gujdár Sándor a Kispest vezetôedzôje: – Sajnálhatjuk ezt a vereséget, buta egyéni hibák miatt kaptunk ki a Ferencvárostól. Elkeseredésre azonban nincs ok, mégpedig azért, mert nem lejátszott minket a Fradi, hanem a védôink elemi hibáiból születtek a gólok. A negyedik találatban benne volt fiatal kapusunk is, aki az elsô számú kapus, Tóth József szünetbéli sportszerûtlensége miatt kaphatott lehetôséget.

Szkukalek Igor: – Rendkí­vül boldog vagyok, hogy végre megszerezhettem első ferencvárosi gólomat. Az igazság az, hogy Gera tökéletes passzát nehéz lett volna elrontani. Játékostársaim már régóta cukkoltak, hogy soha nem rúgok gólt. Szerencsére mostantól mást kell kitalálniuk, de azt hiszem ennek ők is örülnek.

(Az nso.hu és a Ferencváros hivatalos honlapja alapján)