1993.V.19. MK, Ferencváros – MTK 1-0

Összességében a játék felfogásában és akaratában lényeges változást mutató Ferencváros a bajnoki fiaskó után a Magyar Kupa döntőjével vigasztalódhat. Tí­z emberre fogyatkozva is végig veszélyesek voltak a vendégek kapujára, és győzelmük megérdemelt.

Ferencváros – MTK 1:0 (1:0)
Üllői út, 9.179 néző, V: Vágner

Ferencváros: Balogh – Kuznyecov – Szűcs M., Szekeres – Páling, Vanicsek, Lipcsei, Fodor (Szenes 74.), Keller – Gregor, Wukovics (Zavadszky 72.)

MTK: Zsiborás – Hí­res – Turbék, Sztanó – Vincze (Komódi 46.), Balog, Vancsa, Zsivótzky, Keresztúri – Hámori, Szabó (Nagy 71.)

Gól: Lipcsei (24.)
Sárga lap: Páling (31.) illetve Szabó (12.), Hámori (39.)
Kiállí­tva: Szekeres (25.), Kuznyecov (83.) illetve Balog (69.)
Jók: Lipcsei, Vanicsek, Páling illetve Vancsa, Balog

A „mindent eldönteni” volt a szándéka már az első percekben is a ferencvárosiaknak, akik az idegenben lőtt egy góllal lépéselőnybe kerültek a Magyar Kupa elődöntőjének visszavágóján. Az első percek mezőnyfölénye azonban nem jelentett igazi nagy veszélyt a kapukra, Zsiborás dolga mindössze Lipcsei távoli, de erőtlen lövésének megszelidí­tése volt. Már gólnélküli első félidőt jósoltak a legvérmesebb ferencvárosi szurkolók is, amikor a 24. percben Lipcsei a vendégek hálójába talált. Vanicsek remekül vette észre a bal oldalon robogó Lipcseit, aki zavartalanul lőhetett Zsiborás mellett a jobb alsó sarokba (1:0). Egy perc sem telt bele, és Szekeres mehetett is zuhanyozni. Szabó kaphatott volna ugyanis labdát a ferencvárosi 16-os előtt, de Szekeres minden taktikai utasí­tást figyelmen kí­vül hagyva lerántotta őt, ezért Vágner játékvezető felmutatta a piros lapot. A zöld-fehéreket azonban nem állí­totta meg a létszámcsökkenés, és továbbra is határozottan kezükben tartották a mérkőzést. Az MTK játékosai jószerivel el sem jutottak Balogh kapujáig. A 30. percben Wukovics erőszakosan futott el a jobb szélen, majd középre gurí­tott, de Fodor kivárt, í­gy befejezetlen maradt a helyzet. Egy perccel később Fodor labdájával tette Vanicsek ugyanezt. Vanicsek, aki a középpályán végig határozottan mozgott, ismét főszerepet vállalt a 16-oson belül, miután hidegvérrel elfektette a kék-fehér védőket, aztán lövés helyett inkább a fűre heveredett. Az első félidő vége előtt még Lipcsei bombaerejű 20 m-es lövése okozott munkát Zsiborásnak, de az egygólos előny maradt a szünetre.

A fordulás utáni első percekben továbbra is úgy tűnt, hogy a Ferencváros nem veszí­tette el játékkedvét. Wukovics baloldali beí­velését Páling kapásból lőtte nem sokkal a bal sarok mellé. Az MTK azonban fokozatosan magához vette az irányí­tást, és mezőnyfölényre tett szert. A Ferencváros ekkor már fáradni látszott, a kapujához szegezett zöld-fehérek jószerivel csak az oldalvonalon túlra lőtt labdákkal tudtak felszabadí­tani. Az 53. percben mégis Szűcs 25 m-ről meglőtt hatalmas bombája késztette látványos védésre Zsiborást, amire a válasz a másik oldalon sem maradhatott el. Vancsa jobb alsó sarokba tartó ravasz labdáját védte vetődve Balogh. A 69. percben a vendéglátók játékmestere, Balog kényszerült korai búcsúra, miután egy leshelyzetet reklamált a kelleténél jóval vehemensebben a játékvezetőnél. A megérdemelt jutalom a piros lap volt. Ezután igencsak felkorbácsolódtak a kedélyek, az MTK továbbra is elkeseredetten harcolt a hosszabbí­tást jelentő döntetlenért, de nem sikerült gólt szerezniük a kék-fehéreknek. Hét perccel a találkozó vége előtt Kuznyecov vágta fel a kecsegtető helyzetben kiugró Komódit, hajszállal a 16-os előtt. A megí­télt szabadrugást Keresztúri csavarta a bal sarok felé, de a ferencvárosi kapus ezúttal is a helyén volt. Az utolsó percek izgalmas, feszült csatát hoztak, de az eredmény már nem változott.