2003.VIII.23. Ferencváros – MTK Hungária: 2-1

Nullapontos zöld-fehérek

Ferencváros – MTK Hungária: 2-1 (1-1)
Üllői út, zártkapus mérkőzés, vezette: Bede Ferenc (Tompos, Georgiou)

Ferencváros: Szűcs L. – Vukmir, Dragóner, Kiss Gy. – Bognár Zs., Zováth, Lipcsei, Leandro – Rósa D., Gera, Sasu (Penksa 59.)
szakmai igazgató: Garami József

MTK Hungária: Végh Z. – Pusztai (Rednic 65.), Komlósi, Juhász R., Füzi Á. – Zavadszky, Halmai, Jezdimirovic (Pisont 78.), Czvitkovics (W. Silva 46.) – Torghelle, Illés
vezetőedző: Egervári Sándor

Gól: Sasu (31.), Gera (62. – 11-esből) illetve Torghelle (43.)
Sárga lap: Leandro (21.), Rósa D. (29.), Zováth (85.) illetve Halmai (20.), Pusztai (36.), Komlósi (58.)

A hazaiaknál Garami József szakmai igazgató nem változtatott az előre megadott összeállí­táson, ám a vendégek vezetőedzője, Egervári Sándor egy poszton módosí­tott: az előzetesen kezdőnek jelölt Daniel Rednic helyett Czvitkovics Pétert állí­totta a kezdőcsapatba.

A kispadokat szemlélve két érdekességet vehettünk észre, a hazaiaknál Marek Penksa, a vendégeknél pedig Welton Silva került a tartalékok közé. Az eddigiekben mindkét légiós csapata meghatározó embere volt, ám helyzetük – legalább is erre a mérkőzésre – jelentősen megváltozott. Bár ha a német nyelvből indulunk ki, amelyben a kispad megfelelője a bank szó, lehet, csak befeketetésnek szánták a szakvezetők a játékosok pihentetését. Még egy változás történt a találkozó előtt: Bede Ferenc játékvezető a tartalékok közül lépett elő. Ez lassan egy szappanoperára emlékeztető történet, amely röviden összefoglalva a következőképpen szól: először Megyebí­ró Jánosnak utalták ki a rangadót, de ő a vasárnapi Pécs–Újpestet vezeti, helyére Ábrahám Attilát jelölték, aki tegnapra megsérült, í­gy jöhetett az újabb váltás.

Szóval Bede Ferenc sí­pjelére kezdődött a találkozó, amelyen mindkét csapat nagy igyekezettel és sok-sok bosszantó hibával kezdett, és a figyelmetlenségek miatt nem alakulhatott ki valós gólveszély. Pedig a hazaiak három támadóval (mondjuk kis túlzással) rohamoztak, mí­g az MTK (fogalmazzunk í­gy) másféllel, hiszen az előretolt Torghelle Sándor mögött Illés Béla volt az összekötő a csatár és a középpályások között. Szembetûnő volt a hazaiak játékában, hogy Leandro nem a megszokott helyén, vagyis nem a bal oldalon, a vonal mellett játszott, hanem jobbára behúzódott a pálya közepére, í­gy a szélen Kiss György robogott fel s alá.

Félórát kellett várni az első valamirevaló helyzetre, ám Torghelle Sándor gyenge fejessel oldotta meg – illetve nem oldotta meg – a szituációt. Erre válaszul viszont Marius Sasu gólt szerzett, ezzel ebben a bajnokságban először vezetett a Ferencváros – az eddigi három találkozóból kettőn hátrányból egyenlí­tettek a zöld-fehérek. A lefújás előtti pillanatokban gyakorlatilag a semmiből egyenlí­tett Torghelle Sándor, í­gy a rengeteg hibával tarkí­tott, unalmas első félidő döntetlenre végződött.

A fordulás után szerkezetet igen, de sebességet nem váltott az MTK. A kék-fehérekhez beállt a brazil Welton Silva, í­gy már két támadóval próbálta feltörni a vendégegyüttes a Ferencváros védelmét. Ám hogy a játék képe és a mérkőzés szí­nvonala nem sokat változott, arra bizonyí­ték egy telefonbeszélgetés: „Kapcsold be a tévét, és nézd, mert ilyen rossz meccset régen láttál” – mondta az egyik VIP-vendég otthon pihenő ismerősének. Valami igazság volt ebben a mondatban, ám arról, hogy a találkozó ne fulladjon teljes unalomba, Marek Penksa gondoskodott. A csereként beállt támadó Pusztai Olivér hathatós „segí­tségével” összehozott egy tizenegyest, amelyet Gera Zoltán értékesí­tett is (érdekesség, hogy a Ferencváros ebben a bajnokságban már a negyedik büntetőjét kapta, ám jegyezzük meg, ezek közül Lipcsei Péter kettőt elhibázott).

A gól után némileg jobb lett a mérkőzés, ám újabb találat már nem esett. A győzelmével – bármennyire furcsa is ezt kijelenteni – a Ferencváros négy forduló után elérte azt, hogy nullapontos legyen. A zöld-fehér együttes továbbra is veretlen, ám már nem nyeretlen.
Az MTK a most zajló bajnokságban a második 2–1 vereségét szenvedte el, és ha ehhez még azt is hozzátesszük, hogy a közbeeső Bajnokok Ligája-selejtezőn is kikapott az együttes, kijelenthető, Egervári Sándornak lesz dolga bőven.

Az örökrangadóról még egy mondat: küzdelmes volt ez a mérkőzés, azonban a szí­nvonal jócskán hagyott kí­vánnivalót maga után…

Percről percre

13. perc: Gera tette a tizenhatos előterében a jobbján futó Sasu elé a labdát. A Ferencváros csatára 17 méterről, jobbal lapos lövéssel kí­sérletezett, ám megoldása felettébb gyatrára sikeredett, a labda öt méterrel a bal kapufa mellett hagyta el a játékteret.
19. perc: Kiss György indí­totta hoszszan a bal oldalon feltûnő Sasut, aki az átvétellel el is tolta a labdát a rossz ütemben kilépő Végh Zoltán mellett, ám az alapvonal előtt már nem tudta utolérni azt, í­gy odalett a helyzet.
21. perc: Halmai szabálytalankodott Rósa Dénessel. Középről szabadrúgást lőhetett a Ferencváros, mintegy 22 méterre Végh Zoltán kapujától. Leandro ballal jó másfél méterrel csavarta a bal felső sarok fölé a labdát.
27. perc: Gera huppant a földre, miután Jezdimirovics buktatta, szabadrúgás következhetett az FTC javára. Lipcsei futott neki a labdának, amit 27 méterről, kissé balról, jobbal fél méterrel lőtt a léc fölé.
30. perc: Halmai Illéshez, ő pedig Füzihez továbbí­tott. Az MTK balhátvédje a bal oldalról egyből középre í­velt, az ötös jobb csücskénél érkezett Torghelle, és a labdának alászaladó Dragóner asszisztálása mellett öt méterről fejelt, de Szûcs óriási bravúrral oldalra ütötte a kapu bal oldalába tartó labdát.
31. perc: Gera Lipcsei passza után jó ütemben lőtte a vendégvédők közül meglóduló Sasu elé a labdát, amit Juhász Roland már nem ért el. így a román csatár egyedül húzhatott kapura, és a jobbösszekötő helyéről, 11 méterről, jobbal a kifutó Végh Zoltán lábai között a kapu közepébe lőtt. 1–0
39. perc: Kiss György félpályás indí­tását követően Sasu egy pattanás után kissé jobbról, 17 méterről jobbal állí­tgatás nélkül lőtt kapura, a léc alá tartó labdát Végh Zoltán a kapu fölé tenyerelte.
43. perc: Füzi Ákos a bal oldalról pompás, 40 méteres átadással hozta helyzetbe a középen megiramodó, Dragóner által ûzött Torghellét, aki légstoppal szelí­dí­tette meg a labdát, majd mielőtt az a földre hullott volna, jobbal, 11 méterről a kirepülő Szûcs Lajos lábai között a kapu közepébe passzolta azt. 1–1

55. perc: Torghelle a Welton Silvától visszakapott labdát a 16-os előterében középen felpörgette magának, majd félfordulattal, 16 méterről jobbal kapura lőtte, ám a kivitelezés nem volt tökéletes, a kapu közepe felé pattogó labda í­gy Szûcs Lajos ölében pihent meg.
62. perc: Lipcsei indí­totta Penksát, a szlovák támadó a bal oldalon betört a 16-oson belülre, befelé húzott volna, amikor Pusztai belerúgott: tizenegyes. A labda mögé Gera állt, és jobbal a jobb alsó sarokba helyezett.  2–1
86. perc: A hazai kapu előtti tömörülést követően Halmai passzolt a Vukmirt lerázó, egyben kapura forduló Zavadszky elé, a középpályás nyolc méterről, jobbal lőtt, ám Szûcs Lajos remek ütemben mozdult ki, és balra ütötte a kapu közepébe tartó labdát.

Fény és árnyék

Zengett a „Hajrá, Fradi!”, zúgott a „Hajrá, MTK!”. A szép megmozdulásokat tapssal, a bosszantó bakikat legfeljebb egy kézlegyintéssel (de nem anyázással!) jutalmazták a drukkerek – akik ráadásul egymás mellett foglaltak helyet a sajtópáholyban. Kár, hogy zárt kapus meccs szükségeltetett ahhoz, hogy a béke, és ne a gyûlölet uralkodjon a lelátón.

Amikor észrevettük, éppen az állt a villanyújságon, hogy Ferencváros–MTK FC 1:1, hogy a Hungária lemaradt az MTK után, az nem baj (bizonyára nem fért ki), az már sokkal inkább probléma, hogy 1971 óta nem kettősponttal, hanem kötőjellel kell(ene) í­rni az eredményt. A kettőspont tudniillik arányt, a kötőjel pedig különbséget jelöl – nos, ez a különbség.

httpvh://www.youtube.com/watch?v=MfW47eIf_vA

Nyilatkozatok:

Garami József a Ferencváros szakmai igazgatója: „Küzdelmes találkozót ví­vtunk, ahol nem a játéké volt elsősorban a főszerep. Eggyel több gólt sikerült szereznünk az MTK-nál, ezért nyertünk.”

Egervári Sándor az MTK Hungária vezetőedzője: „Magunkban kell keresnünk a vereség okait. A helyzeteket be kell rúgni, és két ilyen gólt nem szabad kapni. Sajnos, gödörben van a csapat.”

Gera Zoltán: – Nagyon boldog vagyok, hogy nyerni tudott a csapat. Sajnos a saját játékommal már kevésbé vagyok elégedett, hiszen sok labdát vesztettem el a középpályán. Éreztem a meccs előtt, hogy Marius Sasu ezúttal be fog találni, hiszen eddig gólerős játékost ismertem meg a személyében, korábban mindig tartottam tőle, ha ellenünk lépett pályára, de most már szerencsére minket juttatott vezetéshez. Nagyon idegesek voltunk a szünetben, hogy az MTK kiegyenlí­tett, tartottunk attól, hogy folytatódik a „döntetlenszéria”. Marek Penksa beállí­tása lendületet adott a csapatnak. Az ellene elkövetett szabálytalanság után jogos volt a 11-es, a büntető előtt odajött hozzám Lipcsei Peti, és azt mondta, hogy rúgjam én. Szerencsére sikerült betalálnom, és ezzel meg tudtuk nyerni a rangadót.

(Az nso.hu és a Ferencváros hivatalos honlapja alapján)