Ezúttal igazolódott a papírforma, könnyed sikert aratott a Fradi
Könnyedén hozta el a három pontot a Ferencváros labdarúgócsapata Tökölről az NB II keleti csoportjában, a 12. fordulóban. A zöld-fehérek már a szünetben három góllal vezettek, és gyakorlatilag negyvenöt perc alatt eldöntötték a találkozó sorsát. A második játékrészben a csapatok visszavettek, csupán Horváth Péter talált a kapuba a mérkőzés ezen szakaszában.
Tököl – Ferencváros: 0-4 (0-3)
Tököl, 3.000 néző, vezette: Iványi Zoltán (Szpisják, Medovarszki)
Tököl: Balázs – Hajecz, Vedres, Lakics, Váradi (Helgert 74.) – Papp L., Kiss P., Kádár (Póti 26.), Semsei – Palásti, Hamar (Radnics 64.)
kispad: Beke, Dragovics, Metzger, Kovács Zs.
vezetőedző: Leskó Zoltán
Ferencváros: Zarzycki – Lazic, Dragóner, Mátyus (Nagy J. 69.), Vasas – Fitos (Vincze O. 72.), Lipcsei, Brettschneider, Bartha – NdJodo, Zsivoczky (Horváth P. 49.)
kispad: Somodi, Nagy S., Medgyesi, Deme
vezetőedző: Csank János
Gól: Brettschneider (11., 26.), Lipcsei (33.), Horváth P. (51.)
Hamar vezetést szerzett a Ferencváros, hiszen alig telt el az első tíz perc és egy beadást követően Ndjodo okos emelésének, és egy védelmi hibának köszönhetően Brettschneider László lőtt a hazai kapuba.
Az első félóra végéhez közeledve újra a Ferencváros középpályásának pillanatai következtek. A 26. percben Brettschneider egy szögletet követően csúsztatott Balázs kapujába.
A második gól után sem vett vissza a Fradi, bár azt sem lehetett mondani, hogy megszakadtak a pályán a zöld-fehérek, azonban mentségükre szóljon, hogy ez is bőven elég volt a sokkal gyengébb játékerőt képviselő tököliek ellen.
Ezt bizonyította a harmincharmadik perc eseménye is, amikor Zsivoczky ügyes cselei után Lipcsei elé került a labda, a Ferencváros csapatkapitánya – igaz némi szerencsével, hiszen egy védőn megpattant a labda – megszerezte a vendégek harmadik találatát.
A szünet előtt szépíthetett volna a Tököl, hiszen Hamar István óriási helyzetben lépett ki, de túl önzetlen volt, és a visszafutó Dragóner „leleste” az átadását.
A szünet után beállt Horváth Péter, és szinte az első labdaérintésével meg is szerezte a negyedik zöld-fehér találatot, miután teljesen egyedül lépett ki a védők közül és magabiztosan értékesítette is a ziccert.
A következő bő huszonöt percben nagyon leült a játék, a hazaiak beletörődtek a súlyos vereségbe, míg a Fradi játékosai sem erőltették annyira a támadásokat, így a kapuk előtt igazi helyzet nem is alakult ki.
A hajrához közeledve ezt Bartha László törte meg, ugyanis a fiatal támadó két csel után a keresztlécet találta telibe.
A hosszabbításban még Lipcsei szerezhette volna meg közelről a Ferencváros ötödik gólját, de a hazaiak kapusa bravúrral hárított, így 0-4 lett a végeredmény.
Nyilatkozatok:
A találkozó után érthetően Csank János volt az elégedettebb a két szakvezető közül: – Kellemes meccs volt – mondta a szakember. – Olyan találkozó volt, amin túl kell esni, méghozzá győzelemmel. A csapat becsületesen tette a dolgát, a szünetben abban maradtunk, hogy a második félidőben is megpróbálunk még gólokat szerezni. Egyet sikerült, de többre is volt esély, de végül megálltunk négy találatnál, pedig egy ötgólos siker biztosan jobban hangzott volna. Ennek több oka is volt. Egyrészt kicsit az időjárás is megtréfálta a csapatot, több emberben még benne volt a hajtós Kaposvár elleni meccs is, de időnként nem voltak elég önzetlenek a játékosok.
– Jobb csapat a Ferencváros, de súlyos egyéni hibáink is kellettek a nagy különbségű vereséghez – vette át a szót Leskó Zoltán, a hazaiak vezetőedzője. – Komoly hibákat követtünk el, és volt néhány játékos is, akin azt éreztem, ez a szint már magas neki. Volt nekünk is kisebb lehetőségünk, de nem hiszem, hogy komolyan befolyásolhatta volna ez a meccset, a sokkal szorosabb mérkőzés ma nem volt benne a levegőben.
Brettschneider László: – Úgy érzem, tényleg jól ment a játék, örülök, hogy két gólt is sikerült szereznem. Az elsőnél azt láttam, hogy jön felém a labda, ösztönösen cselekedtem, átvettem, majd egyből lőttem. A másodiknál remekül jött be a szöglet, nem volt igazán nehéz dolgom. A fejjáték soha nem tartozott a legnagyobb erősségeim közé, ezért is örülök, hogy így is sikerült a kapuba találnom.
Sokáig kellett várnod a lehetőségre.
– Hát igen, az első tíz körben nem kaptam lehetőséget. Hogy miért kaptam meg most, bevallom őszintén, nem tudom, talán a Mester is érezte, hogy valamit változtatnia kell. Amikor megtudtam, hogy játszok, volt bennem egy kis feszültség, hiszen tudtam, hogy egyből kell bizonyítanom, de a pályán ez elmúlt. Úgy érzem, jól sikerült ez a három meccs, remélem, nem pukkadok ki, mint egy lufi.
Mire számítasz a hátralévő három forduló során?
– Szeretnék most már állandó tagja lenni a kezdőcsapatnak, szeretném megragadni ezt a hirtelen jött lehetőséget. Én három győzelemmel kalkulálok, riválisainknak vannak még rangadóik, meglátjuk, mire lesz elég az általam remélt kilenc pont.
(Az nso.hu, a Ferencváros hivatalos honlapja és az MLSZ Adatbankja alapján)
Vélemény, hozzászólás?