A Fradi naptára, június 2. – A 15. bajnoki cím
Évfordulók:
65 éve született Rubold Péter
74 éve született Vágvölgyi Mihály
Mérkőzéseink ezen a napon:
1912. Törekvés – FTC 1:5, NB1
1918. vegyes FTC, BAK – vegyes Rapid, WAF 0-2, nemzetközi barátságos
1927. Ferencváros – Újpest 0-3, Pünkösdi torna
1929. Bástya – Ferencváros 0-6, NB1
1935. Újpest – Ferencváros 0-0, NB1
1940. Taxisok – Ferencváros 1-7, NB1
1952. Bp. Vasas – Bp. Kinizsi 0:1, Béke kupa
1954. Egri Fáklya – Bp. Kinizsi 0:4, Edzőmérkőzés
1957. Ferencváros – Pécsi Dózsa 3:0, NB1
1968. SZEAC – Ferencváros 1:6, NB1
1971. BEAC – Ferencváros 0:7, Edzőmérkőzés
1976. Bp. Honvéd – Ferencváros 1:3, NB1
1979. MTK-VM – Ferencváros 1-1, NB1
1982. Ferencváros – Elche 1-3, nemzetközi barátságos
1987. Kazincbarcikai Vegyész – Ferencváros 1-2, Edzőmérkőzés
1993. Haladás – Ferencváros 1-1, MK döntő
2006. Sopron – Ferencváros 1-1, NB1
2018. Balmazújváros – Ferencváros 3-3, NB1
Összes díjmérkőzés: 15 mérkőzés, 7 győzelem, 5 döntetlen, 3 vereség, 38-18 gólkülönbség
Ezen a napon játszotta utolsó díjmérkőzését a csapatunkban:
1982. Tepszics Ignác
2006. Bajevski, Aleksandar
2006. Botis, Sorin
2018. Batik Bence
2018. Gera Zoltán
2018. Nagy Dominik
2018. Paintsil, Joseph
2018. Pedroso, Marcos
Ezen a napon játszotta első válogatott mérkőzését az FTC csapatából:
Ezen a napon játszotta utolsó válogatott mérkőzését az FTC csapatából:
„A football bajnokság első helyének sorsa az utolsó években abszolúte nem izgatja a kedélyeket. Az őszi fordulók végén még rendszerint érdekes a küzdelem és bizonytalan a kimenetel, de azután jön a FTC és könnyen »hosszakkal« bevezet. A magyar sporttársadalom már nem is igen törődik az első hely kérdésével és talán abban a hitben van, hogy a bajnokság évről-évre hivatalból jár ki a FTC-nak.” (1912 – Törekvés)
„A Bástya jó játékkal biztatta a szegedi publikumot, de ezt a reménységet pozdorjává törte a Ferencváros kezdő negyedórája. A szegedi csapatnak semmi esetre sem volt jó napja, a nagy eredmény oka azonban mégis az volt, hogy a Ferencváros az első félidőben valóban klasszikus játékot mutatott be. Pompásan eltalálta a taktikát, mely a Bástya ellen a legeredményesebb. A pontos passzok széthúzták a Bástya védelmét, mely nem tömörülhetett, s így a rég látott nagyszerűségében működő Ferencvárosi támadókkal szemben nem boldogulhatott. A Fradi halfsora ideálisan dolgozott. Obitz régen volt ilyen pompás. Minden sikerült neki, minden driblije, ötlete bevált. Ő volt a baloldal esze. Bukovit felvillanyozta a csapat lendülete s játéka formájának új, fényes fejezetét vezetheti be. Lyka becsületesen dolgozott, Rázsó fényes volt és nagyszerűen játszott össze Takács II-vel. Turay munkabírása és irányítása, Kohut első félidőben mutatott jó formája ugyanilyen dicséretre érdemes. Tóth Potya István: — Nagyon jó napot fogott ki a csapat s a Bástya teljesítménye ezért látszik gyengének. Fölényünk gólokban nem is jutott teljesen kifejezésre. A mai játék nagyon jó előjel a Dél-Amerikai túránkra.” (1929 – Szegedi Bástya)
„Szerkesztő úr, mit mondtam a télen? – mondta Kiszely a mérkőzést előtt – azt, hogy mi nyerjük a bajnokságot. Azért még nem nyertünk meg…le kell győznünk a Taxit...A Ferencváros túl nagy önbizalommal kezdett játszani s amikor gólt kapott, ideges lett. Ekkor annyira kapkodott, hogy újabb gólt is kaphatott volna. Szünet után rögtön mozgékonyabb lett a Fradi csatársora. A II. félidőben már majdnem bajnokcsapathoz méltó játékot láttunk, de csak helyenként. Nem vitás, a Fradi megérdemelte a győzelmet…Heten vagyunk Uram, mint a mesében, hét testvér, hét gól, hét örömujjongás – egy bajnokság. Valahogy így. Ott a tribün legutolsó során is túl, ahol a Ferencváros-Hungária egyesített mozgóhíradó emberei mutogatták kézzel, esernyővel és kalappal az eredményt, úgy hét óra felé így szólalt meg a Hungária osztag eredményhirdetője: — Könyörgöm Uram, de mondják már annyiszor azt a szót, hogy Fradi!…A mellet álló zöld-fehér szurkoló csak ennyit mondott: — Akár hiszi, akár nem, van valami, amit még a Fradinál is jobban szeretek hallani…a Hajrá Fradit!…Soha ilyen bajnokságot! Soha ezt a lélegzetelállító végküzdelmet, az eshetőségek majdnem tökéletes egyenlőségét, a labdarúgás nagyszerű véletleneinek szemkápráztató játékát! A sírból visszahozott pontok és a sárbatemetett fordulók a minden egyes pontért folyó hallatlan küzdelmek bajnokságát. A Ferencváros-Szürketaxi találkozó volt az egyetlen olyan mérkőzés az idei NB I-ben, amelyen öt perccel a befejezés előtt nem indult meg hazafelé az állóhely, hogy az utolsó perceket a kijáratnál vagy egy villamos lépcsőjéről nézze végig. Ott maradt a sípjel után is és amikor a ferencvárosi tizenegy fáradtan, boldogan felsorakozott a hatezer ember előtt, felhangzott a háromszoros kiáltás: Bajnokcsapat, bajnokcsapat, bajnokcsapat!” (1940 – Taxisok)
„A II. félidőbeli jó játékával megérdemelten nyert a Ferencváros” (1941 – Erdély válogatott)
„A két csapat találkozója élénk iramú, de gyenge színvonalú játékot hozott. Mindkét együttes csatársora sok támadást vezetett, de ezeket csak ritkán fejezték be megfelelően. A Bp. Vasas védelmi hibából kapta a gólt, s 29 percen keresztül tíz emberrel játszott. A játék kiegyensúlyozott volt, a döntetlen inkább megfelelt volna játék képének.” (1952 – Bp. Vasas)
„A mérkőzés kezdetekor sokan meglepetést szimatoltak, az egyik rosszmájú szurkoló erősködött is, hogy nagy meglepetés lesz: — Mármint az, hogy simán győz a Ferencváros…Hatalmas, tagbaszakadt férfi volt, éppen ezért nem merték bántani a szurkolók, csak megfenyegették…Ez a mérkőzés különben két érdekes kérdésre adott világos választ azoknak, akik régen nem látták már játszani a két csapatot. Az egyik: miért rúgott a Fradi csak 11 gólt 9 mérkőzésen, és a Pécs pedig miért kapott csak 6 dugót. Sokszor szinte úgy festett a helyzet ezen a mérkőzésen, hogy a csatárok – Fegyvesi és Kertész kivételével – undorodnak a góllövéstől. A pécsiek ötösfogata egészen gyengén játszott, a pécsiek sokszor 6-8 méterre sem tudták egymáshoz passzolni a labdát, végzetesen lassúak voltak.” (1957 – Pécs-Baranya)
„Heves küzdelem, és nagyiramú találkozó volt, legalább is az I. félidőben. Addig a tartalékos szegediek úgy ahogy megállták a helyüket. Szoros emberfogással, erőteljes védekezéssel, lelkes küzdőszellemmel és időnként szabálytalanságokkal próbálták lefékezni a ferencvárosi rohamokat. A ferencvárosi támadósor sokáig lagymatagon, erőtlenül kombinált. De nem így szünet után, amikor Varga vezérletével valósággal szárnyakat kaptak, a szegediek meg elfáradtak. A Ferencváros győzelme végül is ilyen nagy arányban is megérdemelt. A mezőny legjobbja Varga volt, aki félelmetesen lőtt kapura, négy gólja mindennél többet mond.” (1968 – Szeged)
„A Ferencváros fontos bajnoki pontokat szerzett a rangadón. A zöld-fehérek az első játékrészben még nem tudtak kibontakozni. Ekkor a Bp. Honvéd ügyesen védekezett, a megszerzett labdákat nem rúgták el vaktában, igyekeztek a átjátszani, de az FTC kapujára ekkor sem jelentettek veszélyt. Fordulás után az FTC egyre jobban belelendült, főleg a Nyilasi és Ebedli játszott nagyon jól, akik főleg a jobb oldalon kezdeményeztek, jobbnál jobb labdákat adtak Pusztainak. Aktívabbá váltak a többiek is, főleg Szabó. Ekkor számos veszélyes helyzet adódott a Honvéd kapuja előtt és ezekből Szabó révén kettőt be is rúgtak a zöld-fehérek. Összességében megállapíthatjuk, hogy a Ferencváros szünet utáni játékával fokozatosan vette át az irányítást és megérdemelten győzött.” (1976 – Bp. Honvéd)
„Mindkét csapat változtatott az előre meghirdetett összeállításon. A Haladás VSE-nél Glázer Róbert vezetőedző Szűcs helyett Berbást volt kénytelen beállítani a csapatba, mert Szűcs sérülése nem jött rendbe. A Ferencvárosnál Horváth került a kapuba, Páling vállalta a játékot, és Kuznyecov helyett Szekeres volt a bal oldali védő… A 30. percben Farkas jobb oldalról beívelt szögletrúgása után Jagodics nagyszerű ütemben ugrott fel, és nyolc méterről a jobb alsó sarokba fejelt (1:0) a Haladás javára…A 40. percben egyenlített a vendégcsapat. Keller több csellel betört a 16-oson belülre, és 12 méterről a kimozduló Derdák mellett a kapu jobb oldalába lőtt (1:1)…A 18 ezer nézőt befogadó szombathelyi stadion zsúfolásig megtelt és további “potyázók” helyezkedtek el a környező házak és fák tetején. Bár a találkozó 1:1-es döntetlennel végződött, a Haladás hívei és vezetői nincsenek elkeseredve: – Azt hiszem, jó szórakozást jelentett mindenkinek a mérkőzés. A csapat mindent megtett a győzelemért, de a Ferencvároson érződött az NB I-es rutin. Ennek ellenére még semmi sincs veszve, az Üllői úton is képesek vagyunk ilyen jó játékra – mondta Sarlós László, a Haladás technikai vezetője…– Hazai pályán megnyerjük a kupát – jelentette ki Nyilasi Tibor, a ferencvárosi vezetőedző.” (1993 – Haladás)
„Magyar Labdarugók Szövetsége válogatott csapata 3:0 győz az Oesterreichische Football Union csapata ellen.” (1904)
9 hozzászólás a(z) A Fradi naptára, június 2. – A 15. bajnoki cím bejegyzéshez