A Fradi naptára, június 2. – A 15. bajnoki cím
Évfordulók:
65 éve született Rubold Péter
74 éve született Vágvölgyi Mihály
Mérkőzéseink ezen a napon:
1912. Törekvés – FTC 1:5, NB1
1918. vegyes FTC, BAK – vegyes Rapid, WAF 0-2, nemzetközi barátságos
1927. Ferencváros – Újpest 0-3, Pünkösdi torna
1929. Bástya – Ferencváros 0-6, NB1
1935. Újpest – Ferencváros 0-0, NB1
1940. Taxisok – Ferencváros 1-7, NB1
1952. Bp. Vasas – Bp. Kinizsi 0:1, Béke kupa
1954. Egri Fáklya – Bp. Kinizsi 0:4, Edzőmérkőzés
1957. Ferencváros – Pécsi Dózsa 3:0, NB1
1968. SZEAC – Ferencváros 1:6, NB1
1971. BEAC – Ferencváros 0:7, Edzőmérkőzés
1976. Bp. Honvéd – Ferencváros 1:3, NB1
1979. MTK-VM – Ferencváros 1-1, NB1
1982. Ferencváros – Elche 1-3, nemzetközi barátságos
1987. Kazincbarcikai Vegyész – Ferencváros 1-2, Edzőmérkőzés
1993. Haladás – Ferencváros 1-1, MK döntő
2006. Sopron – Ferencváros 1-1, NB1
2018. Balmazújváros – Ferencváros 3-3, NB1
Összes díjmérkőzés: 15 mérkőzés, 7 győzelem, 5 döntetlen, 3 vereség, 38-18 gólkülönbség
Ezen a napon játszotta utolsó díjmérkőzését a csapatunkban:
1982. Tepszics Ignác
2006. Bajevski, Aleksandar
2006. Botis, Sorin
2018. Batik Bence
2018. Gera Zoltán
2018. Nagy Dominik
2018. Paintsil, Joseph
2018. Pedroso, Marcos
Ezen a napon játszotta első válogatott mérkőzését az FTC csapatából:
Ezen a napon játszotta utolsó válogatott mérkőzését az FTC csapatából:
„A football bajnokság első helyének sorsa az utolsó években abszolúte nem izgatja a kedélyeket. Az őszi fordulók végén még rendszerint érdekes a küzdelem és bizonytalan a kimenetel, de azután jön a FTC és könnyen »hosszakkal« bevezet. A magyar sporttársadalom már nem is igen törődik az első hely kérdésével és talán abban a hitben van, hogy a bajnokság évről-évre hivatalból jár ki a FTC-nak.” (1912 – Törekvés)
„A Bástya jó játékkal biztatta a szegedi publikumot, de ezt a reménységet pozdorjává törte a Ferencváros kezdő negyedórája. A szegedi csapatnak semmi esetre sem volt jó napja, a nagy eredmény oka azonban mégis az volt, hogy a Ferencváros az első félidőben valóban klasszikus játékot mutatott be. Pompásan eltalálta a taktikát, mely a Bástya ellen a legeredményesebb. A pontos passzok széthúzták a Bástya védelmét, mely nem tömörülhetett, s így a rég látott nagyszerűségében működő Ferencvárosi támadókkal szemben nem boldogulhatott. A Fradi halfsora ideálisan dolgozott. Obitz régen volt ilyen pompás. Minden sikerült neki, minden driblije, ötlete bevált. Ő volt a baloldal esze. Bukovit felvillanyozta a csapat lendülete s játéka formájának új, fényes fejezetét vezetheti be. Lyka becsületesen dolgozott, Rázsó fényes volt és nagyszerűen játszott össze Takács II-vel. Turay munkabírása és irányítása, Kohut első félidőben mutatott jó formája ugyanilyen dicséretre érdemes. Tóth Potya István: — Nagyon jó napot fogott ki a csapat s a Bástya teljesítménye ezért látszik gyengének. Fölényünk gólokban nem is jutott teljesen kifejezésre. A mai játék nagyon jó előjel a Dél-Amerikai túránkra.” (1929 – Szegedi Bástya)
„Szerkesztő úr, mit mondtam a télen? – mondta Kiszely a mérkőzést előtt – azt, hogy mi nyerjük a bajnokságot. Azért még nem nyertünk meg…le kell győznünk a Taxit...A Ferencváros túl nagy önbizalommal kezdett játszani s amikor gólt kapott, ideges lett. Ekkor annyira kapkodott, hogy újabb gólt is kaphatott volna. Szünet után rögtön mozgékonyabb lett a Fradi csatársora. A II. félidőben már majdnem bajnokcsapathoz méltó játékot láttunk, de csak helyenként. Nem vitás, a Fradi megérdemelte a győzelmet…Heten vagyunk Uram, mint a mesében, hét testvér, hét gól, hét örömujjongás – egy bajnokság. Valahogy így. Ott a tribün legutolsó során is túl, ahol a Ferencváros-Hungária egyesített mozgóhíradó emberei mutogatták kézzel, esernyővel és kalappal az eredményt, úgy hét óra felé így szólalt meg a Hungária osztag eredményhirdetője: — Könyörgöm Uram, de mondják már annyiszor azt a szót, hogy Fradi!…A mellet álló zöld-fehér szurkoló csak ennyit mondott: — Akár hiszi, akár nem, van valami, amit még a Fradinál is jobban szeretek hallani…a Hajrá Fradit!…Soha ilyen bajnokságot! Soha ezt a lélegzetelállító végküzdelmet, az eshetőségek majdnem tökéletes egyenlőségét, a labdarúgás nagyszerű véletleneinek szemkápráztató játékát! A sírból visszahozott pontok és a sárbatemetett fordulók a minden egyes pontért folyó hallatlan küzdelmek bajnokságát. A Ferencváros-Szürketaxi találkozó volt az egyetlen olyan mérkőzés az idei NB I-ben, amelyen öt perccel a befejezés előtt nem indult meg hazafelé az állóhely, hogy az utolsó perceket a kijáratnál vagy egy villamos lépcsőjéről nézze végig. Ott maradt a sípjel után is és amikor a ferencvárosi tizenegy fáradtan, boldogan felsorakozott a hatezer ember előtt, felhangzott a háromszoros kiáltás: Bajnokcsapat, bajnokcsapat, bajnokcsapat!” (1940 – Taxisok)
„A II. félidőbeli jó játékával megérdemelten nyert a Ferencváros” (1941 – Erdély válogatott)
„A két csapat találkozója élénk iramú, de gyenge színvonalú játékot hozott. Mindkét együttes csatársora sok támadást vezetett, de ezeket csak ritkán fejezték be megfelelően. A Bp. Vasas védelmi hibából kapta a gólt, s 29 percen keresztül tíz emberrel játszott. A játék kiegyensúlyozott volt, a döntetlen inkább megfelelt volna játék képének.” (1952 – Bp. Vasas)
„A mérkőzés kezdetekor sokan meglepetést szimatoltak, az egyik rosszmájú szurkoló erősködött is, hogy nagy meglepetés lesz: — Mármint az, hogy simán győz a Ferencváros…Hatalmas, tagbaszakadt férfi volt, éppen ezért nem merték bántani a szurkolók, csak megfenyegették…Ez a mérkőzés különben két érdekes kérdésre adott világos választ azoknak, akik régen nem látták már játszani a két csapatot. Az egyik: miért rúgott a Fradi csak 11 gólt 9 mérkőzésen, és a Pécs pedig miért kapott csak 6 dugót. Sokszor szinte úgy festett a helyzet ezen a mérkőzésen, hogy a csatárok – Fegyvesi és Kertész kivételével – undorodnak a góllövéstől. A pécsiek ötösfogata egészen gyengén játszott, a pécsiek sokszor 6-8 méterre sem tudták egymáshoz passzolni a labdát, végzetesen lassúak voltak.” (1957 – Pécs-Baranya)
„Heves küzdelem, és nagyiramú találkozó volt, legalább is az I. félidőben. Addig a tartalékos szegediek úgy ahogy megállták a helyüket. Szoros emberfogással, erőteljes védekezéssel, lelkes küzdőszellemmel és időnként szabálytalanságokkal próbálták lefékezni a ferencvárosi rohamokat. A ferencvárosi támadósor sokáig lagymatagon, erőtlenül kombinált. De nem így szünet után, amikor Varga vezérletével valósággal szárnyakat kaptak, a szegediek meg elfáradtak. A Ferencváros győzelme végül is ilyen nagy arányban is megérdemelt. A mezőny legjobbja Varga volt, aki félelmetesen lőtt kapura, négy gólja mindennél többet mond.” (1968 – Szeged)
„A Ferencváros fontos bajnoki pontokat szerzett a rangadón. A zöld-fehérek az első játékrészben még nem tudtak kibontakozni. Ekkor a Bp. Honvéd ügyesen védekezett, a megszerzett labdákat nem rúgták el vaktában, igyekeztek a átjátszani, de az FTC kapujára ekkor sem jelentettek veszélyt. Fordulás után az FTC egyre jobban belelendült, főleg a Nyilasi és Ebedli játszott nagyon jól, akik főleg a jobb oldalon kezdeményeztek, jobbnál jobb labdákat adtak Pusztainak. Aktívabbá váltak a többiek is, főleg Szabó. Ekkor számos veszélyes helyzet adódott a Honvéd kapuja előtt és ezekből Szabó révén kettőt be is rúgtak a zöld-fehérek. Összességében megállapíthatjuk, hogy a Ferencváros szünet utáni játékával fokozatosan vette át az irányítást és megérdemelten győzött.” (1976 – Bp. Honvéd)
„Mindkét csapat változtatott az előre meghirdetett összeállításon. A Haladás VSE-nél Glázer Róbert vezetőedző Szűcs helyett Berbást volt kénytelen beállítani a csapatba, mert Szűcs sérülése nem jött rendbe. A Ferencvárosnál Horváth került a kapuba, Páling vállalta a játékot, és Kuznyecov helyett Szekeres volt a bal oldali védő… A 30. percben Farkas jobb oldalról beívelt szögletrúgása után Jagodics nagyszerű ütemben ugrott fel, és nyolc méterről a jobb alsó sarokba fejelt (1:0) a Haladás javára…A 40. percben egyenlített a vendégcsapat. Keller több csellel betört a 16-oson belülre, és 12 méterről a kimozduló Derdák mellett a kapu jobb oldalába lőtt (1:1)…A 18 ezer nézőt befogadó szombathelyi stadion zsúfolásig megtelt és további “potyázók” helyezkedtek el a környező házak és fák tetején. Bár a találkozó 1:1-es döntetlennel végződött, a Haladás hívei és vezetői nincsenek elkeseredve: – Azt hiszem, jó szórakozást jelentett mindenkinek a mérkőzés. A csapat mindent megtett a győzelemért, de a Ferencvároson érződött az NB I-es rutin. Ennek ellenére még semmi sincs veszve, az Üllői úton is képesek vagyunk ilyen jó játékra – mondta Sarlós László, a Haladás technikai vezetője…– Hazai pályán megnyerjük a kupát – jelentette ki Nyilasi Tibor, a ferencvárosi vezetőedző.” (1993 – Haladás)
„Magyar Labdarugók Szövetsége válogatott csapata 3:0 győz az Oesterreichische Football Union csapata ellen.” (1904)
És ma 30 éve történt Irapuato, minden külön kommentár nélkül…
írtam egy pár sort a maihoz is.
Kedves Attila,
Igen. Ezek szerint jól emlékeztem, hogy ott láttam a nevedet.
Kedves Admin!
Mondju erre gondolsz?
http://orulunkvincent.blog.hu/2009/12/14/a_magyar_foci_utolso_nagy_korszaka_elozmenyek_i#more1585986
De még emellett is írtam posztot a sorozathoz nemegyszer, no meg egy csomó – talán értékes – hozzászólást is! 2007 és 2009 között hallhattál a Lánchíd Rádióban is mint sporthírszerkesztőt és riportert vagy a http://www.flagmagazin.hu oldalon is jelent már meg egy csomó írásom és nemcsak sport témakörben! Jelenleg munka nélkül vagyok legalábbis ami a sportújságírást illeti! Remélem sikerült kielégítenem a kíváncsiságodat! Tisztelettel: Juhász Attila
Attila,
Nem volt neked valami közöd az örülünkvincent blogon futó focitörténeti sorozathoz?
Azért írtam én már korábban is az emlékeimről elég komoly terjedelemben, tessék csak olvasni szeretettel kedves szerkesztő úr!
http://www.ftcbk.eu/2010/03/29/a-fradi-naptara-marcius-29/
A lehető legnagyobb örömmel, annál is inkább mert a 70-es évektől kezdve iszonyatos mennyiségű meccsen voltam kint és ezek az emlékek mind ott vannak a szürkeállományomban!
Kedves Attila!
írj minél több ilyen emléket a számodra emlékezetes napokhoz, hogy ezek a személyes információk minden évben újra megjelenjenek a naptárunkban, ezzel is gazdagítva, illetve színesebbé téve oldalunkat!
Köszönöm
Kedves, Drága Fradista barátaim!
Vajon hányan emlékeztek arra, hogy az 1979. június 2-i MTK-Fradin úgy maradt az 1-1-es döntetlen, hogy Kovács Béla belőtt 11-esét a bíró újrarúgatta és az ismétlést drága emlékű Zsiborás Gabi hárította!
1982-ben már a bajnoki szezonzáró után érkezett hazánkba az akkor másodosztályú spanyol Elche, hogy megmérkőzzön az éppen Elchébe – és Alicantéba – készülő magyar válogatottal. A meccs 1-1-re végződött és a spanyol együttes – ha már itt járt – összecsapott a válogatott játékosai – Nyilasi, Rab, Pölöskei – nélkül felálló Fradival is. Június 15-én aztán az elchei Altabix stadionban Tibiék 10-1-re nyertek El Salvador gárdája ellen…