31. forduló: 1981. május 27. Üllői út, 15.473 néző
FTC: Kakas — Jancsika, Judik, Rab, Takács — Ebedli, Nyilasi, Mucha — Mörtel, Szokolai, Pogány
Cs: Murai, Major
G: Nyilasi, Mörtel, Rab ill. Kanyári
Edző: Novák Dezső
Erre a mérkőzésre is tódult a közönség a Fradi-pályára. Az újságok szinte mind 20 ezer feletti nézőszámot írtak. A kiadott jegyek alapján azonban a nézőszám így alakult: Fizető: 13 943 db jegy és bérlet, tiszteletjegy: 1042 db, tiszteletbérlet: 488 db.
Az újságok a nézőszám megítélésekor abból indulnak ki, hogy a zsúfolásig telt Fradi-pálya 30 ezres. Amennyiben 2—3 üres foltot látnak – joggal hiszik, hogy 5—8 ezer szurkoló „hiányzik” csak a teltházhoz. Az igazság az, hogy stadionunkban főleg az állóhelyi rész fogad be nagy publikumot. Telítettség esetén az emberek rendkívül szorosan állnak. Amennyiben „lazán”, kényelmesen állnak a szurkolók összképében hasonló telítettség látszik. Pedig a pénztárakban még ott van vagy 8—10 ezer állóhely jegye. Más kérdés, hogy sokan visszaélnek a körülményekkel és még a 20—30 Ft-os jegyet sem veszik meg, hanem bérlettel és másként is „ügyeskednek”. Mert higyjék el ilyen „fradisták” is vannak …
E kis tájékoztató kitérő után nézzük, hogyan alakult ennek a szerdai napnak a programja. Játékosaink korán kiérkeztek a pályára és közülük is igen sokan láthatták, amint az előmérkőzés egy ünnepélyes momentummal kezdődött. Az előmérkőzés a Szabad Föld kupa döntője volt, a jászkíséri és a ráckevei tsz csapatai között. A jászsági csapat mielőtt kivonult a pályára, megkoszorúzta a Springer-szobrot, és a klub elnöke emlékbeszédet mondott. Kedves gesztus volt, az egyébként szintén zöld-fehér színű jászkísériektől…
Az FTC—Békéscsaba mérkőzést nagy lendülettel kezdték a csapatok. A 12. percben pedig Rabcsák olyan „lendülettel” ugrott ki a kapuból, hogy valósággal letaglózta Ebedlit. Mohácsi játékvezető 11-essel honorálta a veszélyes produkciót! Nyilasi állt a labda mögé és higgadtan a bal alsó sarokba lőtte a labdát, 1:0.
Tíz perc múlva a csabaiak Kanyári fejesgóljával egyenlítettek. A 30. percben azonban ismét a Fradi tábor tapsolt. Mörtel a jobbszélen nagy cselsorozattal sorra fektette el a védőket, amikor Steigerwald becsúszva elpöccintette a labdát, pontosan Nyilasi elé. Nyilasi az üresen maradt kapura továbbított, de ő is, Mörtel is, a labda után futott. Az utolsó labdaérintés Mörtel részéről történt, így a gól az ő nevéhez fűződik.
Érdekes, hogy a játékosok a gólkirály jelölt Nyilasit ölelgették a gól után. A kapu előtt annyira együtt mozdult a két játékos, hogy többen Nyilasit vélték gólszerzőnek …
Ezen a délutánon egyébként sem sok szerencséje volt a nyurga ferencvárosi játékosnak. Kitűnően játszott — a mezőny legjobbja volt — de a legnagyobb helyzetekből sem talált a kapuba. Az 52. percben Pogány szögletrúgását követően magasra felugorva centiméterekkel fejelt a kapu mellé. A következő percben a 16-osrol leadott lövése is szinte súrolta a külső kapufát. A 70. percben az ifjú férjjelölt Major beadását fejelte az üres kapu mellé! (Egyébként Majornak két nappal a mérkőzés után volt az esküvője. Gratulálunk!)
A 72. percben Ebedli ívelt szabadrúgására Nyilasi óriási lendülettel érkezett és kapáslövése nyomán a bal kapufáról hullott a mész… Olyan erős bomba volt, hogy a labda visszapattant a 16-osra. Nyilasi utánaeredt, csinált egy cselt, majd önzetlenül Rab elé továbbított, aki 8 m-ről a kapu jobb oldalába lőtt, 3:1.
Az utolsó negyedórában, a nagy meleg miatt alaposan elfáradt csapatok már alig-alig mutattak valamit. Másnap Nyilasi elmondta, hogy a küzdőtérre úgy beszorult a meleg, hogy szinte forró levegőt lélegeztek a verejtékben fürdő játékosok…
A nézők pedig örömmel nyugtázták, a Ferencváros ismét közelebb került egy kicsivel a végső győzelemhez. A klubházban is nagy volt az öröm sokan szorongatták az öltözőbe érkező játékosok kezeit. A politikai, társadalmi és sportélet közismert vezetői a tavaszi hónapokban szinte minden mérkőzésen látogatták a Ferencváros mérkőzéseit. A Békéscsaba elleni találkozón például az ÉDOSZ vezetői is ott szorítottak a ferencvárosi sikerért. Nagyon jó érzés az, ha egy csapatot ennyire magáénak érez a társadalom minden szintjén vezetők és egyszerű szurkolók százezres tábora.
Nagy Béla. (Az 1980/81-es szezon fotói: Pozsonyi Lajos / Magdics László)
Vélemény, hozzászólás?