Nyugdí­jba ment a szigorú hátvéd

Dalnoki Jenő

Búcsúznak a balhátvédek … A múltévi bajnoksággal két veterán, sok sikerrel büszkélkedhető „négyes”‘ számú játékos fejezte be a labdarúgást, Dalnoki Jenő és Sárosi László szegre akasztotta a futballcipőt. Ezúttal a közismerten „szigorú” ferencvárosi védőről emlékezünk meg, a példásan lelkes játékosról, a jobbszélsők réméről.

— Több, mint két évtizeden át játszottam bajnoki mérkőzéseket — mondotta Dalnoki Jenő. — 287 mecset ví­vtam az NB I-ben, 14 alkalommal kaptam helyet a magyar válogatottban, 42-szer pedig a B együttesben. Résztvettem a helsinki és a római olimpián, az ott kapott olimpiai arany, illetve bronzérem pályafutásom legszebb sikereiről tanúskodik. Jártam mind az öt világrészben, tagja voltam bajnokságot nyert csapatnak is. Nincs okom a panaszra. Szép volt és felejthetetlen marad a pályán eltöltött két évtized.

1962-ben megkapta a Sport Érdemes Mestere cí­met, 1960-ban a Sport Érdemérem aranyfokozatával tüntették ki. De köztudott, hogy a hosszú pályafutás alatt nemcsak kitüntetéseket kapott …

— Nem tagadom, kemény játékos voltam — mondta a már nyugdí­jas hátvéd. — Szerettem a férfias küzdelmet, néha át is léptem azon a bizonyos határon. Jegyeztem mindent. A húsz év alatt tí­zszer állí­tottak ki, s összesen 18 hónapra tiltottak el a játéktól. Máskor sérülés is közbeszólt. Nem is olyan régen már- már úgy volt, hogy be kell fejeznem a játékot. Nyolc hónapot hagytam ki, porcleválás miatt. Aztán újra kezdtem, mert nagyon szerettem a labdarúgást.

Sok fiatal játékos útbaigazí­tója, Száger Mihály volt az első edzője, aztán Deák Ferenc, Vadas Miklós, Urbancsik Gábor, Soós Károly, Csanádi Árpád, Bukovi Márton, Tátrai Sándor, Mészáros József foglalkozott vele, a különböző válogatott csapatokban pedig Sebes Gusztáv, Baróti Lajos és Volentik Béla is segí­tette fejlődését.

— Most én is belépek a nevelők sorába — folytatta Dalnoki. — Edző leszek. Rendelkezem már a szükséges minősí­téssel. A Ferencváros fiataljait taní­tom majd. Az új fiúkat a sportág határtalan szeretetére akarom nevelni. Remélhetőleg harcos, kemény futballisták kerülnek majd ki a kezem alól, ezek a tulajdonságok a mai, modern labdarúgásban nélkülözhetetlenek. Az én együttes, 18 hónapos eltiltásomat azonban egyetlen taní­tvány sem érheti el, sőt, meg sem közelí­theti …

Kilenc esztendős kislánya van, aki a BVSC-ben olimpiai bajnokoknál készül úszó rekordernek. Gyermekével sokat foglalkozik. Az Állatforgalmi Vállalatnál, ahol tizenkét esztendeje anyagbeszerzőként dolgozik, ott is megy majd minden tovább, úgy, ahogy az utóbbi években. S ha mégis marad ideje, akkor sem unatkozhat nyugdí­jas évei alatt. Szabadidejében ritkaságszámba menő verses-kötet gyűjteményei (eredeti Petőfi művekkel rendelkezik többek között) és az egész világból gyűjtött zenélő dobozai közé vonul …

A verselés és a zenélés egyik leg-nagyobb szenvedélye. Ki hitte volna ezt annakidején, amikor csak úgy zengett: puha vagy Jenő!

(Labdarúgás, 1967 január)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Tapolca, 2025. január 11.
OLDALAK
KATEGÓRIÁK