A Fradi naptára, április 16.

Közzétéve: 2024. április 16. kedd | Szerző: Szerkesztőség

Évfordulók:

42 éve született Elding, Anthony Lee
49 éve született Kapic, Adem
38 éve született Peric, Milan

Mérkőzéseink ezen a napon:

Összes díjmérkőzés: 20 mérkőzés, 11 győzelem, 3 döntetlen, 6 vereség, 40-27 gólkülönbség

Ezen a napon játszotta első díjmérkőzését a csapatunkban:

1950. Ombódi Imre
1997. Forrai Attila
2022. Pászka Lóránd

Ezen a napon játszotta utolsó díjmérkőzését a csapatunkban:

1922. Bajusz Lajos

Ezen a napon játszotta utolsó válogatott mérkőzését az FTC csapatából:

1975. Branikovits László
1975. Máté János

„A húsvéti nemzetközi mérkőzések régi jellegzetessége volt, hogy a nézőközönség mindkét, illetve mind a három napon egyforma érdeklődéssel kereste fel a nagypályákat. Ebben az évben azonban húsvét hétfőre számbelileg már sokkal kisebb számú publikum jutott. Az érdeklődés megcsappanásában része volt a drága helyárak is és látszott, hogy nézők nehezen bírják a fizetési iramot. Ez a közöny úgy látszik az FTC-re is átragadt és ezt legjobban azzal bizonyította, hogy csak öt tartalékot szerepeltetett. A négy második csapatbeli játékossal spékelt FTC mindamellett jó játékot produkált és a gyengének bizonyuló dánok ellen fölényesen győztek.” (1922 – Aarhus)

„A magyar bajnok zuhogó esőben, sáros talajon, 4000 főnyi lelkes közönség előtt fényes játékkal győzött” (1928 – SAND)

„A Ferencváros nagyszerű győzelmet aratott Berlinben a Húsvéti Torna első napján a berlini Minerva fölött. Góljainkat Takács, Toldi, Laky, Takács és Toldi szerezték. Az ötödik gól után remek iskolajátékba fogott a csapat, a közönségnek volt miben gyönyörködnie. Most már nem nagyon erőlködtek a fiúk, takarékoskodtak az erejükkel hétfőre.” (1933 – Minerva)

„Csapatunk ezúttal nem játszott olyan jól, mint Mannheimban. A pálya talaja ellen volt sok kifogás. A pálya füves ugyan, de itt nyolc hete nem volt eső, s közben a fű tönkrement, a talaj kemény, göröngyös lett. Hádának nem volt sok dolga, a két hátvéd bizonyult a legjobbnak a csapatból. A többiek elég szürkén játszottak, igaz, hogy a fiúk tartogatták az erejüket a hétfői döntőre.” (1938 – Spora)

„Álmosan induló, de egyre izgalmasabb mérkőzésen győzött a jobb Ferencváros…Már fél négy órakor sűrű sorokban özönlik a közönség az új kispesti pálya felé. A pálya bejárata fellobogózva fogadja a közönséget. A Kispest öltözőjében a játékosok feketekávét isznak, csak Boldizsár idegenkedik ettől: — Fölöslegesnek tartom, csak felizgatnám magamat…A Ferencváros öltözőjében nyugodt készülődés folyik. Magda újságolja: — Ha ma győzünk, holnap reggel felkelek teniszezni a szokásos hat óra helyett…Kiszelyt biztatják, különösen a vezetők, hogy minél többet lőjjön – főleg laposat…A mérkőzés után az öltözőfolyóson a Kispest egyik vezetőjének nézeteltérése támad Tátraival. Hamarosan lecsendesítik őket. A zöld-fehérek öltözőjébe vitéz Kemenessy Sándor érkezik be először: — Lelkes játékkal megérdemelten győzött a jobb Ferencváros…A Kispestiek nagyon lehangoltak: — Borzasztó balszerencsés mérkőzés, ennyi kimaradt gólhelyzetet még életemben nem láttam.” (1939 – Kispest)

„Az első perctől az utolsóig izgalmas, szintvonalas volt a játék. Az első félórában az ÉDOSZ nagyszerű támadásokat vezetett, de csatárai a befejezésekkel adósak maradtak. A játék irama később csökkent és a Dorognak sikerült megszereznie a vezetést. A II. félidőben az ÉDOSZ erősített és sikerült az egyenlítés. Ez azonban nem törte meg a dorogiakat, tovább támadtak, sok jó helyzetet dolgoztak ki, de szerencsés góllal győzött az ÉDOSZ. A játék képe alapján a döntetlen igazságosabb lett volna.” (1950 – Dorog)

„Brazil labdarúgók még nem szerepeltek Magyarországon, érhető tehát, hogy a főváros sportközönsége nagy érdeklődéssel várta az első brazil-magyar találkozót. Ennek tulajdonítható, hogy a hétköznap ellenére is zsúfolásig megtelt a Népstadion nézőtere. A brazil labdarúgók igazolták jó hírnevüket. Védekező és támadó játékuk egyaránt kitűnő volt, leckét adtak a gyors, korszerű labdarúgásból. A Bp. Kinizsi mindkét félidőben több támadást kezdeményezett ellenfelénél, a játékosok labdakezelése azonban körülményes, a brazilokkal összehasonlítva lassú volt. A brazil együttes kitűnően védekezett, a három hátvéd jól őrizte ellenfelét és a két fedezet is kitűnően segített a védekezésben. Gyors és önfeláldozó közbelépések, becsúszó szerelések, a labda birtokában lévő ellenfél állandó zavarása jellemezte a Flamengo játékát. Feltűnő volt, hogy védekezésből milyen gyorsan tudnak átmenni támadásba. A Flamengo támadójátékát állandó gyors helyzetváltással felépített összjáték jellemezte. Ezzel szemben a Kinizsi összjátéka lassúnak, ósdinak tűnt. A brazilok erővel is nagyszerűen bírták. Egyetlen játékost sem cseréltek, mégis az utolsó percig frissen, fürgén mozogtak. A mérkőzés végén megérdemelt nagy tapsot kapott a brazil csapat.” (1954 – Flamengo)

„„Jóságos ég – szól a jómáj a lelátón – Légnyomást kapott a Miska!” Az epés megjegyzés tartalmát nem nehéz beazonosítani, Miska természetesen Szentmihályi Antal, a Dózsa legendás kapusa, aki a Fradi harmadik találta után félig felemelt kézzel, dermedten állt és nem tudta elképzelni, hogy van olyan valaki ezen a kerek Földön aki képes húsz méterről, kapásból, félfordulatból olyan lövést ereszteni a kapujára, ahol még arra sem lesz ideje, hogy teljesen felemelje a kezét. Csak annyit észlelt Albert kapásgólja után, hogy a labda elsistereg a füle mellett, a lelátón egymás nyakába borulnak a Fradisták és az előtte álló védők épp olyan dermedten figyelik a kapuból kiguruló labdát mint ő…A gól meg is adta az egész mérkőzés alaphangulatát. Hol Katona, hol Szőke Pista száguldott le az alapvonalig, hol Varga Zoli kergette az őrületbe a Dózsa védőit, miközben Szűcs „becsomagolta” Bene Ferit, Juhász Pista meg olyan kemény őrizet alatt tartotta Dunait, hogy a lilák csatára néha azt hitte, nem is focimeccsen van, hanem a titkosszolgálat védőőrizetében. A Képes Sport néhány jól elhelyezett Clay mozdulatról is említést tesz, de ez is csak azt mutatja, hogy annak idején sem volt egy babazsúr a Fradi-Dózsa rangadó.” (1967 – Újpesti Dózsa)

1986

„Varga Zoltán, a Ferencváros mestere abban a tudatban ült le a kispadra, hogyha csapata nem nyer a Videoton ellen, akkor befejeződött vezetőedzői pályafutása az Üllői úton…Az első félidő alapján biztos győztesnek tűnt a Ferencváros, a szünetben még vastaps kísérte az öltözőbe a hazai csapatot. Többen még azt sem tartották lehetetlennek, hogy akár újabb gólokat szerez a Ferencváros. Ehhez képest a második félidő hatalmas fordulatot hozott, a Videoton feljavult, s az egyenlítő gól után már fütyült a ferencvárosi közönség.” (1997 – Videoton) | Tempó, Fradi!: Varga Zoltán hiába kapott ultimátumot, amit a Videoton elleni döntetlennel nem tudott teljesíteni, a szurkolók itt még kiálltak a mester mellett, mely után a vezetőség a bajnokság végéig visszakozott. Varga Zoltán huszonkilenc bajnokin ülhetett a Fradi kispadján, majd mégis mennie kellett. Hogy miért számított sikertelennek egy olyan edző munkája aki a pontok közel 74%-át begyűjtötte (ennél jobbat utoljára dr. Lakat Károly produkált még 1968-ban) azt senki sem firtatta.