A Fradi naptára, augusztus 1.
Évfordulók:
39 éve született Héray László
35 éve hunyt el Kovács János
36 éve született Pölöskey Péter
77 éve hunyt el Szendrő Oszkár
18 éve hunyt el Szusza Ferenc
Mérkőzéseink ezen a napon:
1915. MAC – FTC 0:7, Edzőmérkőzés
1922. Helsingborg IF – FTC 1-3, nemzetközi barátságos
1929. River Plate – Ferencváros 3-4, nemzetközi barátságos
1943. Ferencváros – Z. Danuvia 5:0, Edzőmérkőzés
1948. Ferencváros – Jednota Kosice 5-1, Centenáris kupa
1953. Sztálin Vasmű Építők – Bp. Kinizsi 1:0, Béke kupa
1962. Ferencváros – Slovan Nitra 3:1, nemzetközi barátságos
1965. Újpesti Dózsa – Ferencváros 1:3, NB1
1971. Dinamo Zagreb – Ferencváros 3:3, Nemzetközi torna
1979. Tordas – Ferencváros 0-7, Jubileumi mérkőzés
1983. SVG GW Bad Gandersheim(?) – Ferencváros ?-?, nemzetközi barátságos
1984. Ferencváros – Bajai SK 4-1, Edzőmérkőzés
1985. Ferencváros – Austria Wien 2-1, nemzetközi barátságos
1986. Ózdi Kohász – Ferencváros 0-2, Nemzetközi torna
1998. III. Kerület – Ferencváros 1-2, NB1
1999. Megyei I. osztályú-válogatott/Jánoshalma – Ferencváros 2-5, Edzőmérkőzés
2001. Hajduk Split – Ferencváros 0-0, BL selejtező
2007. Dunaújváros – Ferencváros 0-3, Edzőmérkőzés
2009. Ferencváros – ZTE 4-1, NB1
2015. Vasas – Ferencváros 0-2, NB1
Összes díjmérkőzés: 14 mérkőzés, 11 győzelem, 2 döntetlen, 1 vereség, 40-14 gólkülönbség
Ezen a napon játszotta első díjmérkőzését a csapatunkban:
1962. Ormai Ferenc
1979. Murai Sándor
1985. Kincses Sándor
1985. Strausz László
Ezen a napon játszotta utolsó díjmérkőzését a csapatunkban:
1985. Hajdú József
1985. Megyesi István
1985. Mucha József
1985. Pusztai László
1985. Vépi Péter
„Az FTC győzelme Helsingborgban. Az FTC negyedik mérkőzését Helsingborgban, egy kis svéd városkában játszotta le, ahol egy ottani kombinált csapatot 3:1 (0:0) arányban győzött le. Az FTC góljait Schwarz lőtte. A mérkőzésen 2000 néző volt jelen. A magyar csapat legjobb embere Pataky volt. Takács és Obitz pihentek.” (1922 – Helsingborg IF)
„Háromszor vezettek az argentínaiak, a Ferencváros háromszor egyenlített és 11 perccel a befejezés előtt Turay a győzelmet is megszerezte, ezzel hű maradt túraelveihez: minden országban győzelemmel mutatkozik be. Ha más eredménye nem is lenne ennek a túrának, máris hatalmas szolgálatot tett a magyarságnak és a magyar sportnak a Ferencváros. Nem szabad ugyanis elfeledni, mennyire nagyjelentőségű minden országban a túracsapat bemutatkozása és a Ferencváros most már a harmadik dél-amerikai országban tűnik ki, hogy játékstílusa, fellépése, futballművészete olyan meglepő formákkal építi akcióit, hogy a mérkőzések kimenetele a túraeseményeknek egészen fordított képét hozza. A Ferencváros túrájáról nem halljuk a megszokott fejtegetéseket, amelyek arról szólnak, hogy az ismeretlen környezet, az ismeretlen harcmodor meglepte a magyar együttest. Most a Ferencváros maga hordozza csapatában azokat az ismeretlen erőket, amelyekkel szemben a még olyan felkészült dél-amerikai csapatok is meghökkenve állanak és mire a remek futballkultúra láttán magukhoz térnek, a csata már elveszett, a győzelmet elvitte a messze keletről érkezett futballcsapat. Argentínában a River Plate együttese tanulta megismerni a Ferencváros erejét…A második félidő forró küzdelme a maga nagyvonalúságával extázisba ragadta a közönséget. A Ferencváros technikai tudása mindenkit meghódított. A közönség teljes objektivitással szemlélte a Ferencváros játékát.” (1929 – River Plate)
„A Ferencváros végig jobb volt. A mérkőzésnek voltak szakaszai,amikor igen jól játszottak a zöld-fehérek. Frissen, lendületesen mozogtak és a csatársor jobbszárnya figyelemreméltóan működött. A védelem is sokat javult. A Jednota nem sokat mutatott, nincs kimagasló tudású játékosuk. Az erőnlétük sem tökéletes, ezért is döcögött még az együttes. Lyka Antal: — Lassan javulunk. Bízom abban, hogy még előkelő helyen végzünk a CK-ban…” (1948 – Jednota)
„A hátvédhármas legjobbja Novák volt, aki nemcsak jó szereléseivel, hanem két góljával is nagyban hozzájárult a sikerhez (…) A fedezetek közül Kocsis teljesítménye emelkedik ki. Az ötösfogat valamennyi tagja jó formát árult el – főleg Albert.” (1962 – Slovan Nitra)
„A lila-fehérek edzője, Balogh Sándor nem véletlenül tartott a ferencvárosi szívtől. A bajnokcsapat tagjai valóban nagy odaadással, sokszor önfeláldozóan , lelkesen küzdöttek, s ami érdekes, különösebben fáradtnak sem látszottak. Többen sokat vállaltak magukra, különösen Rákosi. Az együttes csapatjátéka egységes és szervezett volt, olyan, mint az tavaszi mérkőzések többsége. A 3:1 mégsem hű tükörképe a játéknak, mert az Újpesti Dózsa nemcsak hogy két góllal nem volt rosszabb, hanem még akkor is lényegesen több gólhelyzetet dolgozott ki, amikor még Albert is a pályán volt. Az újpestiek nagyszerűen kezdtek, ötletesen játszottak, s noha később némileg mezőnyfölényük ellenére visszaestek, szinte megmagyarázhatatlan, hogy miként voltak képesek kihagyni olyan óriási gólhelyzeteket, mint amilyenek ezen a mérkőzésen adódtak. Az érdekes, izgalmas, az első félidőben magas színvonalú mérkőzésen mindkét együttes egészséges támadójátékot játszott, s a Ferencváros győzött, mert sokkal ritkábban adódó gólhelyzeteit jobban kihasználta.” (1965 – Újpesti Dózsa)
„Az ünnepi hangulat csak addig tartott, amíg az öt búcsúzó labdarúgó is a pályán volt. Ezalatt inkább csak látványosan labdázgattak a játékosok, ahogy az ilyen mérkőzéseken illik. Tíz perc múlva azonban megszűnt a látványosság és a barátságos jelleg is. A játék meglepetősen unalmasan csordogált, helyzetek alig adódtak. A csontzene viszont annál hangosabb volt. Az Austria nem éppen közönségcsalogató taktikát választott azzal, hogy rendszeresen lesre állították a ferencvárosi csatárokat, akik tehetetlenek voltak ezzel játékmodorral szemben. Szünet után egy ideig annyiban változott a játék képe, hogy még több lett kemény, esetenként kíméletlen belépő. A Ferencváros magasabb sebességre kapcsolt, átvette a játék irányítását s Ebedli vezetésével sikerült is megfordítani a mérkőzést.” (1985 – Austria Wien)
„Marlboro kupa ’86… Jó: Strausz, Szántó, Kvaszta” (1986 – Ózdi Kohász)
„Az óbudai együttes nagy gondot fordított védelme megszervezésére, az FTC ugyanakkor magabiztosan támadott, de eközben rengeteg helyzetet kihagyott. A hazai együttes még akkor sem veszítette el tartását, amikor hátrányba került. A második játékrészre Nyilasi Tibor edző két helyen megerősítette támadósorát. Fülöp helyett Vincze O. lett az egyik ék, Vámosit pedig a centerposztra állította be. Ennek eredményeképpen sikerült a második félidő derekán az FTC-nek megszereznie a győztes gólt.” (1998 – III. Kerület FC)
Vélemény, hozzászólás?