Évfordulók:
23 éve született Gavric, Zeljko
116 éve született Volentik Béla
Mérkőzéseink ezen a napon:
1909. FTC – NSC 0:1, NB1
1915. FTC – UTE 4-1, Hadikupa
1920. III. ker. TVE – FTC 0-3, NB1
1926. Ferencváros – Attila 2-1, MK
1937. Ferencváros – Törekvés 12-1, NB1
1943. Ferencváros – BSZKRT 4-1, NB1
1954. Pécsi Bányász – Bp. Kinizsi 0:2, Edzőmérkőzés
1981. Csepel – Ferencváros 0-1, NB1
1982. Nyirbátori BSC – Ferencváros 1-7, Edzőmérkőzés
1984. Eger – Ferencváros 1-2, NB1
2001. Ferencváros – MTK Hungária 1-3, NB1
2012. Ferencváros – MTK 2-0, Ligakupa
2014. Ferencváros – Pápa 2-0, NB1
2015. Paks – Ferencváros 0-5, NB1
2018. Sényő – Ferencváros 0-4, MK
2020. DVTK – Ferencváros 1-3, NB1
Összes díjmérkőzés: 14 mérkőzés, 12 győzelem, 2 vereség, 45-10 gólkülönbség
Ezen a napon játszotta utolsó díjmérkőzését a csapatunkban:
1926. Müller Ferenc dr.
1984. Haaz Ferenc
2012. Beliczky Gergő
2012. Máté János
2018. Georgijevic, Dejan
2018. Rodriguez, Matias
„Csak nehéz küzdelemben tudta az FTC ezt a meglehetősen fairül lefolyt mérkőzést megnyerni, amelynek folyamán az Újpest váratlanul szépen és hosszú ideig nagyon eredményesen tartotta magát, sőt az első gól dicsősége is a lila-dresszes csapathoz fűződik. A zöld-fehérek ma Weisz-Binder-Tóth-Hegyi-Puskás csatársorral szerepeltek és a belső csatárok Tóth hasznos irányítása mellett elég tetszetősen játszottak. A csapat legjobb játékosan azonban Payer volt, aki ma oszlopa az FTC-nek. Rajta törnek meg az ellenfél összes támadásai. Az első félidőben egyenlő arányban veszi ki részét a támadásból a két csapat. A lilák vezetése után hatalmas ellentámadásokba fog az FTC mely meghozza az egyenlítést. A második félidőben az UTE a nem egészen jogosan megítélt büntetőből kapott gól után összeroppan és az FTC még három gólt lő és biztosan nyeri a mérkőzést.” (1915 – UTE)
„Az FTC formaváltozása egyik hétről a másikra érthetetlen lenne, ha nem vennénk figyelembe azt a körülményt, hogy az FTC csapata egy-két éven belül teljesen átalakult. A régi FTC-ből ma csak Tóth és Blum vannak a csapatban, s őket csupa friss, új tehetség veszi körül. Ez a magyarázata annak, hogy a csapat formája még nem állandó s még az UTE meccshez hasonló meglepetések érik. A fiatalok szerepeltetése előbb-utóbb meghozza a gyümölcsét s éppen a III. kerület elleni meccs mutatta, hogy az FTC a jövő csapata. Ma még nem teljesen kész a zöld-fehér csapat stílusa: még van rajta sok csiszolni, sok javítani való, de már most is élvezettel néztük csatársorának fejlődésben lévő, gyors és nem késlekedő összjátékát, halfsorának okos és átgondolt támogató munkáját s védelmének nagy technikát eláruló, biztos közbelépéseit.” (1920 – III. ker. TVE)
„A győztes csapat mai összeállításában is kifejezésre juttatta azt a különbséget ami az első és a második liga vezető csapata közt szükségszerűen fennáll. Teljesen kezében tartotta a játék irányítását s hogy folytonos offenzívája mellett is csak minimális gólkülönbséggel győzött, annak a sár és a csatársor gyengéje mellett az Attila-védelem elsősorban az oka. Ez a csatársor nem tudta fölényét kihasználni. Különösen Dánt üldözi ezen a téren a balszerencse. Labdaosztása nagyot javult. Okosan adja jobbra, balra a labdát, néha nagyon intelligensen teremtett helyzetet. De lövései mintha megbabonázták volna. A halfsor teljesen megfelelt a feladatának, Hungler kitűnő formában van, friss és gyors. Alig volt dolga, Takács is csak néha szólt bele játékba. Tóth István, a Fradi trénere: A gólarány nem fejezi ki fölényünket. Reális talajon egészen más lenne az eredmény.” (1926 – Attila)
” – Minek is van A) tribün a világon – sóhajtanak az árnyékban „hűsölő” nézők, Irigykedve néznek át a túlsó oldalra, ahol a B) tribün előtt már mintegy 1000 szurkoló vesz napfürdőt a decemberi napsugárban. Pompás csatárjátékkal lepte meg híveit a Ferencváros. S mert némi bizonytalanság után a fedezetsor is kitűnő formát mutatott, ez a két egyaránt pompásan működő csapatrész megpecsételte a Törekvés sorsát. A Ferencváros végig nagy lendülettel s – ami az utóbbi időben meglehetősen ritkán fordult elő – végig nagy kedvvel, akarással játszott. Ez a lendület összeroppantotta a Törekvés csapatát, amely 5-6 gól után megadta magát sorsának. A gólkülönbség még nagyobb is lehetett volna!” (1937 – Törekvés)
„A mérkőzés úgy indult, hogy a Ferencváros gólzáporral győz. A villamos csapat alig-alig tudott átjutni a félpályán. Közben múlott az idő és a Fradi gólok csak nem akartak megszületni. Ekkor lehetett látni, hogy a ferencvárosi csatársor még mindig nem az, amilyennek lennie kellene. Sok volt az oldalra való játszás, kevés a lendület és a kapura törés. Technikában és erőnlétben sokkal jobb volt a Ferencváros és ez a fölény a második félidőben kijött. Így is az volt azonban a helyzet, hogy a BSzKRT a góljai közül többet elemi hibából kapott. A négy Fradi gólból kettő azért született, mert Sárosi III. életveszélyes szabadrúgásai elég a BSzKRT következetesen nem állt sorfalat. Végeredményben a Fradi ilyen arányban is megérdemelte a győzelmet, sőt több gólt kellett volna rúgnia.” (1943 – BSzKRT)
„Egyszerűen megmagyarázható miért csak néhány mozzanatában, felvillanásában emlékeztetett a találkozó élvonalbeli bajnokira. Az irányítóközpont szerepére hivatott középpályás sorok egyszerűen szétszerelték, hatástalanították egymást (olykor még Ebedli is!). A követő emberfogás végrehajtása nem kevesebbet jelentett, mint a játék, a szín, az íz, a gondolat meghalását. Még a több levegőhöz engedett szervező, Lazsányi alkotókedve sem bizonyult elegendőnek. A kilátástalanul meddő, ötletet, fortélyt nélkülöző küszködésben az aktívabb csepeliek a döntetlen megérdemelték volna. Az erősen tartalékos bajnokcsapat egyetlen igazi helyzetét váltotta két pontra.” (1981 – Csepel)
Vélemény, hozzászólás?