A Fradi naptára, május 23.
Évfordulók:
123 éve született Kompóti-Kléber Gábor
131 éve született Rumbold Attila
43 éve született Sallai György
Mérkőzéseink ezen a napon:
1904. FTC – Berliner „Britannia” 1:1, nemzetközi barátságos
1909. FTC – Fővárosi TC 6:1, Edzőmérkőzés
1915. FTC – Rapid 0:2, Nemzetközi Hadikupa
1937. Ipolyság FC – Ferencváros 1-13, nemzetközi barátságos
1940. Kassai AC – Ferencváros 0-1, NB1
1943. Ferencváros – Csepel 3-1, NB1
1970. Ferencváros – Csepel 1:0, NB1 alapszakasz
1971. Ferencváros – DVTK 2:0, NB1
1979. Ferencváros – Újpesti Dózsa 1-1, NB1
1981. Ferencváros – Nyíregyháza 3-1, NB1
1987. PMSC – Ferencváros 2-2, NB1
1992. Veszprém – Ferencváros 0-2, NB1
1998. Diósgyőr – Ferencváros 0-2, NB1
1999. Nyírség-Spartacus – Ferencváros 0-1, NB1
2001. Ferencváros – Radnicki 3-1, nemzetközi barátságos
2004. Újpest – Ferencváros 1-0, NB1 rájátszás
2009. Baktalórántháza – Ferencváros 2-3, NB2
2012. Ferencváros – Malajzia U22-es válogatott 5-0, nemzetközi barátságos
2014. Ferencváros – Mezőkövesd 2-3, Edzőmérkőzés
2020. Ferencváros – DVSC 2-1, NB1
Összes díjmérkőzés: 18 mérkőzés, 13 győzelem, 3 döntetlen, 2 vereség, 45-14 gólkülönbség
Ezen a napon játszotta első díjmérkőzését a csapatunkban:
Ezen a napon játszotta utolsó díjmérkőzését a csapatunkban:
1904. Oláh Aladár
1937. Farkas Béla
1987. Hámori György
2012. Vattai Balázs
2012. Zsivóczky Norbert
Ezen a napon játszotta egyetlen díjmérkőzését a csapatunkban:
1940. Czigi Aladár
2001. Kolev, Vladimir
Ezen a napon játszotta első válogatott mérkőzését az FTC csapatából:
Ezen a napon játszotta egyetlen válogatott mérkőzését az FTC csapatából:
1937. Hámori László
1948. Kéri Károly
1948. Szabó Ferenc
„A pünkösdi ünnepek alatt Berlin bajnokcsapata, a Berliner Thor und Fussball Club „Britannia” vendégszerepelt nálunk. A német csapatot igen jó hírnév előzte meg s mivel közvetlen összehasonlításra nem volt adat, a papírforma alapján általában jobbnak tartották csapatainknál…A Ferenczvárosi Torna-Club csapata ezúttal is nagy klasszisáról tanúskodott. Csatárai ezúttal is kitünően összejátszottak kivéve Pokornyt, a ki az egyéni játékot látszott forszírozni. Braun — Borbás rushei, Weisz lövései mindig veszélyt jeleztek. Kovács ideges, kapkodó játékáról már leszokhatna. A védelemben csak a fedezetsor állott helyzete magaslatán Gorszky szépen és okosan játszik, Lissauer és Bródy sokszor jól, de még többször durván játszik. Ez a két játékos már igazán megérett arra, hogy konzekvens és tendencziózus durvaságaikért erélyesebb elbánásban részesüljön. A mit Bródy és Lissauer produkál, az már igazán több az ízléstelenségnél.” (1904 – Berliner Britannia)
„Mesés játékot mutattak a zöld-fehérek ls gólzáporral győztek” (1937 – Ipolyság)
„Kassa pompás időt fogott ki a Ferencváros vendégjátékára. Nem csoda, hogy özönlött a nép a KSC ósdi pályájára. A Ferencváros játékát látva, csak két dologra lehet gondolni: nagyon el voltak bizakodva, vagy túlságosan takarékoskodtak a vasárnapi mérkőzésre. Az első félidőben olyan gyengén, erőtlenül játszottak, hogy erre egy Ferencvárosnak a világ leggöröngyösebb pályája sem adhat okot. A II. félidőben valamivel jobb volt a tartalékokkal spékelt Ferencváros, de iram helyett most is álló játék folyt és ezért dühöngött a közönség. A labdarúgás szépségei bizony nem csillogtak Kassa ünnepi mérkőzésén. Végül az 5. percben kivédett 11-es után lőtt góllal győzött a Ferencváros.” (1940 – Kassai AC)
„30.000 ember! Új bizonysága ez annak, hogy a magyar közönség jó sportra mindig kapható. A megszokott kedves kép: megérkeznek a sebesült katonák és elfoglalják az állóhely alatti korzón…Váltakozó támadások indulnak most meg és ügyes szöktetések révén mind a két kapu sűrűn kerül veszélybe. Közvetlenül a szünet előtt botrányos jelenetek játszódnak le a B. tribün előtt. Sárosi dr. elesik, a rázuhanó Rákosi megrúgja, mire Sárosi Béla segítségére siet a bátyjának, nagy a „rakás” és csak annyit látni, hogy még a sebesült katonák is berohannak rendet csinálni. Szerencsére az ügyeletes rendőrtiszt is ott terem néhány emberével és így hamarosan helyreáll a rend. A bíró is odasiet, de csak szabadrúgást ítél Sárosi dr. megrúgása miatt…A Ferencváros végre egyszer ismét jó napot fogott ki. Különösen a Nagy Andris – Sárosi Béla – Farkas fedezetsor tüntette ki magát és újra meg újra tűzbe küldte a csatárokat. A kis Sárosi legjobb napjaira emlékeztetően játszott, de megérdemelt tapsokat kapott sima, sallangmentes, hasznos játékáért Nagy II. is.” (1943 – Csepel)
„A Csepel azért maradt alul, mert nem használta ki a gólhelyzeteit…A 77. percben dőlt el a mérkőzés sorsa. Szőke futtából nagy lövést küldött kapura, a labda lepattant a felső lécről, Albert résen volt, berobbant és estében közelről a jobb sarokba vágta. A csatár esés közben megsérült, de rövid ápolás után tovább játszott. A gól után megjött a közönség kedve, s most már többször is tapsra verődtek a tenyerek.” (1970 – Csepel)
„A Fradi nagy gólarányú győzelem lehetőségét szalasztotta el: a kihagyott helyzeteken kívül a csatárok még két kapufát is lőttek. A két gólon kívül még egy „gyanús” eset történt: az 58. percben Salamon a 16-oson lyukat rúgott és a mögötte kiugró Branikovits nagy erővel azonnal kapura bombázott. A labda a felső kapufa alsó lapjáról levágódott. A nézőtérről úgy tűnt, hogy a gólvonal mögé, s onnan pattant visszafelé, de a partjelző nem intett, Vízhányó sem fütyült — s ők közelebb álltak…A mezőny legjobb játékosa Juhász Pista volt, aki azok közé a kevesek közé tartozott, akik futva játszották a focit, aki többször került gólhelyzetbe, megbízhatóan segített a védelemnek, s egyedül próbálta helyettesíteni az FTC nem létező középpályásait.” (1971 – DVTK)
„A Népstadion főmérkőzésére több mint 30.000 szurkoló gyűlt össze. Lauber vezette a találkozót, amelynek első félidejében a nagyobb lendülettel támadó zöld-fehérek voltak fölényben. A második félidőben az Ú. Dózsa átvette a játék irányítását, lényegesen többet támadott és Fekete lövésével megérdemelt vezetéshez jutott. Továbbra is a lila-fehérek maradtak fölényben, éppen ezért volt váratlan – három perccel a befejezés előtt – a Ferencváros egyenlitő gólja. Ezt a gólt különben védelmi hibák sorozata előzte meg: Magyar szabadon adhatott be, Nyilasival senki sem ugrott fel fejelni, az egyébként ragyogóan védő Tóth Z. pedig nagyon elkésett, sőt tulajdonképpen nem is dobta magát a jobb felső sarokba vágódó labdára.” (1979 – Újpesti Dózsa)
„A mérkőzés szinvonala és érdekessége elmaradt a várakozástól. A gyors budapesti gól magabiztossá, egyuttal kényelmessé tette a zöld-fehéreket, akik végül is a papirformának megfelelő biztos győzelmet arattak a náluknál gyengébb hazaiakkal szemben. Az 5. percben Lipcsei csaknem a félpályáról indult meg, a 16-os előtt Lantai föllökte. Miközben Andorka még a sorfalat rendezgette a 18 m-es szabadrugásnál, a szemfüles Wukovics a bal sarokba emelte a labdát. A biró gólt itétl (0:1)…83. percben végleg eldőlt a mérkőzés. Fodor futott föl a jobboldalon, Alberttal kényszeritőzött, és mintegy 13 m-ről Andorkával szemben biztosan lőtt a hálóba (0:2).” (1992 – Veszprém)
„Küzdelmes találkozót vívtak a csapatok. Mindvégig a Ferencváros szabta meg a játék menetét, a diósgyőriek láthatóan tisztelték ellenfelüket. Az óriási kapushibából esett gól megfogta a hazaiakat. A szünet után a DFC mindent egy lapra tett fel, mezőnyfölényt harcolt ki, de lehetőségeit kihasználatlanul hagyta, míg a másik oldalon a Ferencváros nem tévesztett. A látottak alapján reális a zöld-fehérek győzelme. | A 32. percben megszerezte a vezetést a Ferencváros. A vendégek szabadrúgáshoz jutottak a diósgyőri kaputól mintegy 30 m-re. Lipcsei Vincze O. elé gurított, aki félmagas lövést zúdított kapura. Nota elkésett a vetődéssel, így a labda akadálytalanul surrant be a bal sarokba (0-1). | 62. percben a vendégek másodszor is gólt értek el. Horváth F. 10 m-es lövése kijött Notáról, Nicsenko pedig 6 m-ről az üres kapuba helyezett (0-2).” (1998 – DVTK)
„Hét kezdő játékosa nélkül szerepelt Csank együttese” (2001 – Radnicki Beograd)
A Pünkösdi kupí t sajní lom, hogy kimaradt a Magyar és Nemzetközi rendezvényekbôl !
A Puskí s-Suzuki-kupa valami hasonlòat akar lí bra í llìtani.
Azonban — véleményem szerint — nem lesz elôrelí thatòan majd olyan nagy sikere, amilyené a hùsvéti és a pünkösdi (illetve késôbb) a karí csonyi, téli kupí knak Volt hajdaní n.
Ezt a sikert részben annak is tulajdonìthatní m, hogy a hùsvét és a pünkösd még í ltalí nossan a nép közismeretségében élénkebben Jelen Volt, mint ma.
Nem is tudom, hogy — ha felélesztenék — egy hùsvéti, vagy pünkösdi torní nak ugyanolyan kelletje lenne, mint régebben.
Szerintem ùjra (ùgy mint a KK-Mitropí t) kellene bevezetni.
Ezzel is bebizonyosìthatní nk az MLSz-tôl valò függetlenségünket (mint ahogy ez akkor is bebizonyìtòdott).
Az MLSz csùf viselkedését meg velünk szemben egyensùlyozhatní az a betyí r-becsület, hogy Mink is vagyunk valakik, akkor is ha lebecsülnek bennünket.
A Rapid, az Ausztrií t – bizonyí ra meg lehetne hìvni. A Sparta és a Slavia is gondolom ma mí r szìvesen eljönne.
Az UTE-t meg hí t (az MTK mellé !!!) el is lehetne viselni.
Káprázatos napi mérleg. Még a 2004-ben a liláktól elszenvedett vereség is belefér.
FŐLEG úgy, hogy négy nappal később arcukra fagyott a mosoly. Mi pedig gyönyörű fiesztával ünnepeltük a 28.-kat !
Hámori nyilatkozata a Népsportnak.” Könyörgöm, én hátvéd vagyok. Ha elengedem a csatárt, a mester kiszór a csapatból…”
Hámori Gyurinak böllér volt a beceneve…Nomen est Omen…