A Magyar Labdarúgók Szövetsége megalakulása

»Magyar Labdarugók Szövetsége« előkészí­tő bizottsága alábbi felhí­vást küldte szét az alapszabály, a játék és ügyrend tervezetei kiséretében az érdekelt magyar sportegyesületekhez. A mennyiben valamely, az ügy iránt érdeklődő és a szövetség alapí­tásában résztvenni szándékozó egyesület, ilyen felszólí­tást nem kapott volna, úgy felszólí­tja az illető egyesület vezetőségét az előkészí­tő bizottság ez úton is, hogy ezt ne tekintse mellőzésnek, hanem elnézésnek és kiküldötteit kellő felhatalmazással küldje el az alakuló gyűlésre.

A felhivás egyébiránt teljes szövegében következő:

»A »Magyar Labdarugók Szövetsége« és a labdarúgó bajnoki mérkőzések létesí­tése czéljából 1900. évi deczember hó 22-én 17 sportegyesület közös előértekezletet tartott.

Ezen előértekezlet nagy lelkesedéssel mondotta ki, hogy a szövetséget és a bajnoki mérkőzéseket létesí­teni kivánja; egyszersmind kiküldött 16 tagú bizottságot, hogy ez a szövetség alapszabályait és a bajnoki mérkőzések rendszabályait dolgozza ki és állí­tsa össze.

Ezen tizenhatos előkészí­tő bizottság nevében van szerencsénk a tek. választmánynyal tudatni, hogy megbí­zatásuknak már eleget tettünk és az elkészí­tett alapszabály-tervezet egy példányát ide mellékelve azzal a kérelemmel küldjük meg a tek. választmánynak, hogy azt alapos birálat alá venni és netáni megjegyzéseit a két kiküldendő képviselője által az alakuló közgyűlésen megtétetni szí­veskedjék.

Van szerencsénk megjegyezni, hogy a bajnoki mérkőzésre vonatkozó rendszabály-tervezetet csak a megalakulandó szövetség igazgató tanácsa fogja végleg megállapí­tani, az alapszabályokkal összhangba hozni és kiadni. Ez a közgyűlés elé nem fog vitetni.

Ha a t. egyesület e szövetségbe belépni óhajt, szí­veskedjék az alakuló közgyűlésre két képviselőt küldeni teljes felhatalmazással s e czélból e két képviselő részére a t. egyesület elnöke és titkára által aláirt olyan megbí­zó levelet kiállí­tani, melyben egyszersmind a t. egyesület a szövetségbe való belépését is kijelenti, a mennyiben az alapszabályok végleges megállapí­tásába — magától értetőleg — csak azon egyesületek folyhatnak be, melyek a szövetségnek tagjai is lesznek.

Bizton hisszük, hogy a t. egyesület is örömmel látja a megvalósuláshoz közeledni a Szövetség eszméjét és ez okból e meghí­vást kedvezően is fogja elintézni.«

Sporttársi üdvözlettel

Budapesten, 1901. január 8-án.

Az  előkészí­tő bizottság nevében:

Horváth Ferencz, Iszer Károly,
titkár, elnök.

*

A Magyar Labdarúgók Szövetsége megalakulása. A megalakulás f. hó 19-én történt az István főherczeg szállóban tartott alakuló közgyűlésen, melyen megjelentek a B. T. C. képviseletében Iszer Károly és Guttmann Alfréd, a Posta- és Távirda-Tisztv. E. részéről Klebersberg Géza és Némethy Andor, a M. A. C. részéről Orbán Pál és Lauber Dezső, a B. E. A. C. részéről Újhelyi Sándor és Speidl Zoltán, Magyar F. C. részéről Farkas József és Birkner Rezső, a Budai Ganz-gyár football-csapata részéről Gyáros Vilmos és Pöschl Ferencz, a Műegyetemi F. C. részéről Szikla Gusztáv és Lindner Ernő, a 33-as F. C. részéről Hochstein Rezső és Koch Sándor, a Ferenczvárosi T. C. részéről Kárpáthy Béla és Horváth Ferencz, a B. A. K. részéről Stielly és Bartos Árpád, a Bp. Sp. C. részéről Boros Ignácz és Lescheditzky Kálmán, a Bp. T. és Sp. E. V. Sz. részéről Steiner Hugó, a M. U. E. részéről Füzesséry Zoltán dr. és  Füzesséry Árpád dr., a Ganz waggongyáriak részéről Békés Róbert és Romet János.

A jegyzőkönyv hitelesí­tésére Stieliy és Lauber kéretnek fel.

Az alapszabályok tárgyalása előtt a közgyűlést vezető elnök, Iszer Károly bejelenti, hogy a Nemzeti T. E. nem lép be a szövetségbe, továbbá a Pozsonyi T. E. felvilágosí­tást kér az iránt, hogy a vidék érdekei miért nincsenek eléggé képviselve. Utóbbi kérdezősködés elintézése a tanács ügykörébe utasí­ttatik, mert a Pozsonyi T. E. kí­vánságai az ügyrendhez tartoznak, mely a tanács akaratától függ.

Ezután az alapszabályok tárgyalása következett. Az alapszabálytervezet csekély módosí­tással elfogadtatott.

Ezután kiküldettek a kandidáló bizottságba: Boros Ignácz, Kárpáthy Béla,, Lindner Ernő, Lauber Rezső és Guttmann Alfréd.

A kandidáló bizottság elnöke, Kárpáthy Béla, jelenti, hogy következőket jelöli: Jász Gézát az elnöki, Orbán Pál főhadnagyot, ifj. Stielly Gyulát, Füzesséry Árpádot és Gillemot Ferenczet az alelnöki, Horváth Ferenczet a titkári, Gabona Károlyt a pénztárosi, Takács Józsefet az ellenőri állásra.

Az ezután megejtett választás eredménye: Beadatott 25 szavazat.

Elnök lett: Jász Géza (Magyar F. C.) 20 szavazat.
Alelnökök lettek: Gillemot Ferencz (Műegy. F. C.) 13 szavazat és Füzesséry Árpád dr. (M. U. E.) 11 szavazat, Stielly Gyula 8, Orbán Pál 10 szavazatot kaptak.
Titkár lett: Horváth Ferencz (Ferenczvárosi T. C.) 23 szavazat.
Pénztáros lett: Gabona Károly (B. T. C.) 22 szavazat.
Ellenőr: Boros Ignácz (Bp. Sp. C.) 16 szavazat.
Számvizsgálók lettek: Békés Róbert, Telkes Aladár és Eisner Ferencz.

Jász Géza megköszöni úgy a maga, mint a tisztikar nevében a megválasztásban nyilatkozó bizalmat, egyúttal indí­tványozza, hogy az alakuló közgyűlés Iszer Károlyt a Football-Szövetség megalakí­tása és a football-játék körében eddig szerzett érdemei elismeréséül tiszteletbeli tagul megválaszsza. Az indí­tványt a közgyűlés elfogadta.

Ezután megállapí­ttatott még az ez évi tagdí­j: egyletenként 10 korona.

Ezzel a közgyűlés véget ért.

A szövetséghez intézendő levelek Horváth Ferencz főtitkár czí­mére (Budapest, VIII., Sándor utcza 38. II. e. 24a.) küldendők.

*

A Magyar Labdarúgók Szövetsége folyó hó 4-én tartotta első tanácsülését. Az ülésre az egyletek kiküldött képviselői csaknem teljes számmal jelentek meg. Jelen voltak Jász Géza elnök, Gillemot Ferencz és Füzesséry Árpád dr. alelnökök, Horváth Ferencz főtitkár, Gabona Károly pénztáros, Boros Ignácz ellenőr, továbbá Füzesséry Zoltán dr. (M. U. E.), Harsády József (B. T. C.), Leseditzky Kálmán (Bp. Sp. C.), Liedemann Frigyes (Magyar F. C), Bartos Árpád (B. A. K.), Kárpáthy Béla dr. (Ferenczv. F. C.), Pöschl Imre (Ganzgyári tisztv. Labdarúgó E.), Hochstein Rezső (33 Football-Clubja), Pobuda Tivadar (Műegy. F. C.), Speidl Zoltán (B. E. A. C.), Lauber Rezső (M. A. C.) és Békés Róbert (Ganz waggongy. tisztv. F. C.) kiküldöttek.

Elnök megnyitván az ülést, utal arra a körülményre, hogy a közgyűlés tévedést követett el, mikor a Bp. T. és Sp. E. versenypályaszövetségét tagul felvette, mert az alapszabályok szerint, csak játékcsapattal rendelkező egyletek lehetnek a labdarúgó szövetség tagjai és ezért indí­tványozza, hogy az ig. tanács mondja ki, miszerint a legközelebbi közgyűlésnek ilyen értelemben indí­tvány tétessék nevezett szövetségnek tagság ellen, de mivel a két szövetségnek együtt működése kí­vánatos, a pályaszövetség képviselőjének tanácskozási joga legyen a Magyar Labdarúgók Szövetségének ig. tanácsában. Az ig. tanács hosszabb vita után elfogadta az elnök indí­tványát.

Az ülés további folyamán a III. kér. T. és V. E. belépése tudomásul vétetik, valamint az is, hogy nevezett egylet Fazekas Jánost bí­zza meg képviseletével.

Ezután elfogadja az ig. tanács a »Sp. V.« azon ajánlatát, hogy kinyomassa a Szövetség által kiadandó hivatalos játékszabályokat, bajnoki szabályokat, kibőví­tve ezt a játék történetéről szóló részszel.

A titkár megválasztására került ezután a sor és a kiküldött jelölő bizottság Speidl Zoltánt ajánlja ezen tisztség betöltésére. Speidl Zoltán egyhangúlag megválasztatik.

A »Sp. V.«-ot a Szövetség hivatalos lapjává választották és nevezett lap képviselője az ig. tanácsba meghivatik és tanácskozási joggal felruháztatik.

A bajnoki mérkőzések rendszabályai tárgyalásánál a tervezet lényeges változásokon ment keresztül. A szabályok részletes ismertetésére e helyen még nem terjeszkedhetünk ki, a fontosabb határozatokat azonban röviden ismertetjük.

A bajnokság a naptári év folyama alatt küzdetik ki és pedig minden résztvevő egylet mindegyik ugyanazon osztályba tartozó egylettel mérkőzik egyszer tavaszszal, egyszer őszszel. Egyelőre két osztály állapí­ttatik meg. Az első osztályba öt egylet soroztatik és pedig a B. T. C., M. U. E., Műegy. F. C., Bp. Sp. Club és a Ferenczvárosi T. C. A második osztályba tartoznak a többi egyletek. A február 24-ére, márczius 3-ára és 10-ére, továbbá április 21-ére történt megállapodások az elsőosztályú csapatok közt bajnoki mérkőzéseknek tekintetnek és felszólí­ttatnak az egyletek, hogy bajnoki mérkőzéseikre nézve mielőbb állapodjanak meg és a Szövetségnek ezt idejekorán bejelentsék. A játékosok bejelentő lapjának minta-tervezete elfogadtatott és mihelyt elkészülnek haladéktalanul szétküldetnek az egyleteknek.

A bajnoki mérkőzésekre bí­rót és határbirókat a Szövetség küld ki. Elv gyanánt kimondatik, hogy ezen mérkőzéseken a biró és határbirák nem lehetnek az akkor játszó egyletek tagjai. A bajnoki mérkőzések költségeit a mérkőző egyletek közösen viselik, szintúgy a nyereség is egyenlő arányban oszlik meg közöttük. A tiszta jövedelem 10%-a a Szövetségé, melynek pénztárába ez három nap alatt lefizetendő és a két egylet pénztárosa által aláirt leszámolással igazolandó.

Ha valamely játékos több egylet részéről jelentetett  be, úgy a játékos azon egylet csapatában köteles játszani, a mely előbb jelentette be.

A bajnoki mérkőzésekben valamely játékos csak egy egyletnek játszhat. Kivételt képeznek 1901. deczember 31-ig azok a játékosok, a kik a Szövetség megalakulásakor több egyletben játszottak. Ezeknek mondott határideig szabad két egyletben is játszani, ha az illető egylet nem tartozik ugyanazon osztályba.

A vidéki egyletek részvételének lehetőségét czélozza a szabályzat több pontja, melyeket hozzászólás végett megküldenek az érdekelt egyleteknek.

Az igazgató tanács legközelebbi ülését f. hó 16-án tartja meg.

(Sport-Világ)