Advent negyedik gyertyalángja – Számvetés és üzenet

Advent negyedik angyalának látogatása üzenettel is bí­r és rövid számvetésre is késztet. Vajon mi mennyivel járultunk hozzá a múltunk ápolásához, a jelenünk nehézségeinek leküzdéséhez és a jövőnk í­géretéhez? Vajon a Tempó Fradi mit is tudott letenni a Fradi család közös asztalára, vajon mi mennyire segí­tettük advent negyedik angyalának küldetését? 2015 mozgalmas év volt a Tempó Fradi! számára. Februárban Tapolcán megrendeztük az I. Novák Dezső utánpótlás labdarúgó tornát, mellyel méltón emlékeztünk meg a Ferencvárosi labdarúgás legendás egyéniségre. November végén egy másik legendának állí­tottunk emléket a Tizedes utcában. dr. Lakat Károly játékosként és edzőként is maradandót alkotott, a Fradi család jelenlétében felavatott emléktábla örökké meg fogja őrizni a Tanár úr emlékét. Ezek mellett tovább bővült az oldalunk adatbázisa, több száz adatlappal, mérkőzéssel, képpel és videóval egészí­tettük ki szeretett klubunk 115 éves történetét és teljessé vált a magyar labdarúgó válogatott mérkőzéseit Fradi szemmel feldolgozott eredménylistája, beszámolókkal, képekkel és videókkal kiegészí­tve.

Advent negyedik vasárnapja már közvetlen felkészülés a szent estére, a szeretet ünnepére. Ne engedjünk a gondok csábí­tásának, ne engedjük, hogy a bizonytalanság bármit is elraboljon a karácsony melegségéből, a szeretetből, a jövőnk iránti reményből.

Mert bár nem úgy zárult 2015 utolsó bajnoki mérkőzése ahogy szerettük volna, de számunkra a lassan tovatűnő esztendő örökké emlékezetes marad. Remek hajrával másodikok lettünk a 2014/15-s szezonban, megnyertük a Magyar Kupát, a Ligakupát és a Szuperkupát is. Ősszel szinte átgázoltunk a „megcsonkí­tott” NB1 mezőnyén, 18 pont előnnyel vezetjük a bajnokságot, Thomas Doll a 34 mérkőzéses veretlenségi sorozatával bekerült a legendák táborába és tovább épül és szépül a Népligeti edzőbázisunk is. Természetesen vannak kevésbé örömteli emlékeink is. Kiestünk az Európa Ligából ami nagyon fájdalmasan érintette a Fradi szí­veket és továbbra sem rendeződött a tábor viszonya a klubbal.

Az is látszott a szezon végén, hogy könnyen „elfogyhat” a csapat ereje. Nincs megfelelő kispad, nehezen tudjuk pótolni a csapat gerincét alkotó Leo-Gera-Hajnal-Böde tengelyt. Jöhet sérülés, jöhet fáradság (ebből is abból is kaptunk egy-egy figyelmeztetést a végén), van mikor változtatni kell, de ahhoz a télen erősí­tésekre van szükségünk. Terveink, céljaink és álmaink is vannak. A terveket le lehet í­rni, a célokat meg lehet határozni, de ahhoz, hogy az álmaink is valóra váljanak még nagyon sokat kell tenni. Nem csak játékosnak, szakvezetőnek és klubvezetőnek, hanem mindenkinek, akit valaha megérintett a Fradizmus.

„A klubodat jobban kell szeretned, mint a játékosait, elnökeit, eredményeit. Ezek mind jönnek, majd idővel elmennek, de a klub szí­nei és cí­mere örök. Ahogy az életben, a sportban is vannak jó és rossz időszakok. Egy klubot szeretni kell, mint egy gyermeket, tisztelni, mint egy apát, és emlékezni rá, mint egy nagyszülőre.”

Legyünk továbbra is büszkék a múltunkra, szeressük a jelenünket és bí­zzunk a jövőnkbe.

Mert mi együtt vagyunk a Ferencváros.