A Békés fivérek
Békés Géza
Friedmann Simon Tűzoltó utcai vaskereskedő négy fia szorgoskodott a klub körül a századfordulón. Arthur, Géza, Gyula és Róbert mind az FTC, mind az MLSZ megalakulásában részt vettek. Édesapjuk tagja volt az FTC választmányának.
Békés Arthur (posta-takarékpénztári tisztviselő, bankár): Az 1877-ben született Arthur részt vett az FTC első mérkőzésén 1900. március 25-én az Óbudai TE ellen. Később az FTC titkára lett, tagja volt a klub választmányának továbbá a kerékpár ill. atlétikai szakosztályok művezetője volt. 1901 és 1903 között az FTC bajnokságra nevezett labdarúgói között találhatjuk a nevét, de a – rendelkezésre álló adatok alapján – csak 1900 tavaszán szerepelt. 1903 áprilisában alapító tagja volt a Postatakarékpénztári Tisztviselők Sport-Egyesületének melynek ekkor titkára, 1907-től főtitkára lett (az új klub football-kapitányai a régi csapattársak közül kerültek ki: Weisz István és Mertl Ferenc). Új egyesületében az úszást, a vízilabdát ill. az evezést részesítette előnyben. 1907 júliusában írta a Tolnai Világlapja: „A Postatakarékpénztári Tisztviselők Sportegyesületének két agilis tagja, a sportkörökben is ismert Békés Arthur, az egyesület főtitkárja, és Goldschmied Manó, az egyesület tagja, julius hó 22-étől 28-áig, azaz hét nap alatt tették meg a Passautól (Bajorország) Budapestig terjedő 602 km. hosszú utat, a magyar evezős sport ujabb dicsőségére Turul nevü csónakjukon”. 1925-ben az FTC tiszteletbeli tagja címet adományozta számára a zöld-fehér klub vezetése. 1931. január 10-én, 54 évesen hunyt el.
Békés Géza (müegyetemi hallgató, mérnök): A Világ c. napilap írja 1923-ban: „Az [MTK] legelső csapatában (1897-ben) még …Békés Géza… is szerepelt, s hogy [a labdarúgó-szakosztály] nem fejlődött tovább, annak a Duna evezős-alosztály volt az oka, mert akkoriban alakult meg ez a csoport is, s ehhez nagyobb kedvük volt a tagoknak.” Békés Géza a labdarúgás mellett atletizált és tornázott az MTK-, úszott az Országos Úszó Egyesület színeiben és a műegyetemiek házi bajnokságainak is résztvevője volt. Arthurhoz hasonlóan Ő is részt vett az FTC első mérkőzésén 1900. március 25-én az Óbudai TE ellen. A Békés-testvérek közül Géza játszotta legtöbb mérkőzést az FTC színeiben. 1901-ben az FTC mellett Ganz-Waggongyári Tisztviselők Labdarúgó Egyesülete is nevezte a labdarúgók másodosztályú bajnokságára Róbert testvérével együtt. 1901 tavaszán pár bajnoki mérkőzésen pályára lépett az első csapatban is (emellett továbbra is foglalkozott atlétikával), így tagja volt az FTC első bronzérmes csapatának.
Békés Gyula (cégvezető): Gézához hasonlóan az Ő nevével is az MTK tornászai közt találkozhatunk 1898-99 körül. 1899 márciusában az MTK választmányi tagjai közt szerepel a neve a Sport-Világban. 1899. április 15-én az újonnan alakuló Ferenczvárosi Torna Club pénztárosa, a későbbiekben az FTC választmányi tagja, ellenőre, művezetője és tagja a labdarúgók senior csapatának. Az FTC házi versenyein az atléták (súlydobás, diszkoszvetés, súlyemelés) közt bukkan fel a neve.
Békés Róbert (mérnök, cégvezető): Róbert a Ganz-Waggongyári Tisztviselők Labdarúgó Egyesületét képviselte az MLSZ megalakulásakor, majd az MLSZ számvizsgáló bizottságának tagja volt. Részt vett a szövetség szabályzatainak kidolgozásában, akárcsak az FTC részéről Horváth Ferenc és Kárpáti Béla. 1901-ben a Ganz színeiben nevezték a másodosztályú bajnokságra, a csapat I. kapitánya is volt. 1902-03-ban már az FTC színeiben léphetett pályára a bajnokságban (a rendelkezésre álló adatok alapján 1900-ban ill. 1901-ben több training-mérkőzésen is szerepelt, de díjmérkőzésen sohasem került be az első csapatba). Arthurhoz, Gyulához és a papához hasonlóan ő is tagja volt az FTC választmányának. A második évtizedben székesfehérvári úszóversenyek szervezői közt bukkan fel a neve (ezidőtájt az Árpád Fürdő Rt. igazgatója volt). 1918-ban az Országos Polgári Radikális Pártban vállalt szerepet a Fejér megyei székhelyen. Az 1920-as évek közepén hunyt el.
Idézek Tôkéczki Lí szlò: „Széll Kí lmí n Korí nak Magyarorszí gi Tí rsadalma” c. fejezetbôl. (2016, p.43f)
„A hagyomí nyos életformí k azonban nagyon lassan ví ltoztak (a Dualista korszakban), ìgy a jelentos zsidò népesség lett a modernizí ciò mí sik motorja. A zsidôsí g nagy része friss beví ndorlòként értelemszerûen nem a magyyar történelmi szokí sjoghoz, hanem az ùj, ekkor kialakulò kapitalista Magyarorszí ghoz kötôdött. A bankvilí gban jòl ismert és elismert Széll Kí lmí n, csakùgy mint Tisza Iství n, „fejlôdéspí rtiként” a zsidòsí g ügyében a Magyar érdekekre tekintettel jòindulatù Volt. A zsidòsí gra reí lpolitikusént a hasznossí g oldalí ròl tekintettek. Anní l is inkí bb, mivel a zsidò szí rmazí sù elit zöme azonosult a Magyar nemzeti célokkal. Nem véletlen az, hogy a baloldali radikí lis Politika ôket — a zsidò elitet — mint a „reakciò” képviselôit tí madta.
A Békés-fivérek bizonyí ra a „reakciò”-hoz tartoztak, habí r ezt bizonyí ra nem igy érezhették.
Egy csìpôre tett kézzel, önbizalomteljessen maga elé nézô fiatal ember.
Nem tudja még, hogy jön mí r az elsô és aztí n a mí sodik hí borù.
Kodolí nyi „békés békeideibôl” néz felénk.
De néz elénk is, hiszen ami még elôtte (volt) van, az mí r hí tunk mögött van.
Nagy örömmel olvastam ezt a cikket.
Hùsbeli, valòdi emberek voltak a hôskoriak is.
A zöld-fehér szìn egy igéret, melyet minden nemzedékben be kell ví ltania a sají t mòdjí ra.
A zöld-fehér szìn egy vallomí s is. Be kell vallani, ki kell mondani és be kell bizonyìtani.
A siker nem minden.
„Fô a gyôzelem”.
Gyôzelem sají t kishitûségünk és gyengéünk felett.
Ilyen cikkeket olvasván hallgatnak el az antiszemiták – csak, mikor olvasnak ők ilyen cikkeket??? TEMPÓ, FRADI!!!