Csoknyai Tibor
Az ötvenes évek első harmadában, az ÉDOSZ, majd a Bp. Kinizsi megtizedelt csapatában rúgdosta a gólokat az aprótermetű, saját nevelésű ifi bajnokságot nyert csatár.
Nem volt könnyű dolga, hiszen balösszekötőben Mészáros Dodóval kellett felvennie a versenyt, míg Czibor távozása után a „Rongylábú”-t kellett volna pótolnia a bal szélen. Ráadásul 1953-ban már Fenyvesi is zöld-fehérbe öltözött.
A két legtöbbet foglalkotatott idényében 17-17 bajnokin lépett pályára és az 1952-es szezonban hat gólt is szerzett. Háromszor lőtt két gólt egy mérkőzésen: a Szegedi Petőfit és a Bp. Dózsát is az ő góljaival győzte le a Fradi valamint a lila-fehérek ellen mégegyszer sikerült dupláznia.
1954-ben a Dorogi Bányász csapatába távozott.
7 hozzászólás a(z) Csoknyai Tibor bejegyzéshez
Vélemény, hozzászólás?
Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .
Tüske bátyánk ’53-as zöld-fehérbe öltözése kapcsán érzek némi történelmi ellentmondást…
A legendák szerint a piros-fehér trikó alatt volt egy zöld-fehér is
Ne veszekedjetek … 😛 persze, hogy hivatalosan piros-fehér volt a mezszín, de mindenki érti … Kispufi is … 😉 A Fradi akkor is Fradi volt … Atyámtól tudom, mikor ’54-55-ben bezuhant a kollégiumba, első kérdése az volt a barátjához, hogy:”Mit játszott a Fradi?” Szüleim először egy diákbálban találkoztak, Apám hajtókáján Kinizsi-jelvény volt (’55-ben!), Édesanyám kérdezte tőle, hogy ez milyen jelvény? – „Milyen, milyen … hát Fradi!” … a többi néma csend … 40 év alatt nem értik, 40 felett pedig felesleges lenne magyarázni … imádott klubunk EZT IS túlélte … mi mindent fog még túlélni???
S a szurkolás hogy szólt 50-56 között? Mertek hajrá Fradival buzdítani vagy pedig nem, mert féltek a súlyos következményektől?
NEM mertünk „Hajrá Fradival” buzdítani – legalábbis amióta én meccsre jártam (1954), -mert annak mind a klubra, mind ránk nézve súlyos következményei lettek volna. De egymás között csak Fradinak hívtuk a csapatot.
Kiegészítő magyarázat: „Hajrá Fradi” esetén félbe kellett szakítani, ismétlődés esetén lefújni a meccset. így 1954-ben már nem (de korábban is igen ritkán) próbálkoztak vele.
De ott sem evett meg sok sót. 1955-től kísérem figyelemmel az NB-I-et, de akkor már egyetlen csapatnál sem fordult elő a neve. Teljesen eltünt.