Dimény Lajos

Idehaza a BTC, majd az MTK játékosa volt. 1924 – 1930 között a Savona játékosedzőjeként tevékenykedett. 1930-tól a Ravenna, a US Trani, a US Russi, az Aquila, a Sulmona, majd ismét a Ravenna edzője. 1938-tól a „kis Fradi”, azaz az amatőr csapat mestere lett. Reggeltől – estig a pályákat járta, hat gárda is a felügyelete alá tartozott.

Nagy László, a szakosztály elnöke mondta róla: „Ha ez az ember csak 25%-át valósí­tja meg annak, amit elmondott már akkor is kitűnő edző.”

Elégedettek is voltak vele, hiszen 1939 októberében, Hlavay György lemondása után rábí­zták az első csapat irányí­tását.

Az idény végén bajnokságot nyert a csapattal, gólaránnyal előzték meg a Hungáriát. Az 1940/41-es idény már sokkal izgalommentesebbre sikeredett, mint az előző, hiszen már öt fordulóval a vége előtt eldőlt a bajnoki cí­m sorsa. Dimény csapata a 26 bajnoki találkozóból 21-et megnyert 3 döntetlen mellett és 113 gólt is rúgtak fiai.

1942 tavaszán vakbélgyulladás miatt állt fel ideiglenesen a ferencvárosi kispadról, de a szerződésének lejártával búcsút vettek tőle.

1946 őszén visszatért egykori sikerei szí­nhelyére. A tavasszal zsinórban elszenvedett négy vereség (0:11-es gólaránnyal) után Opata Zoltán váltotta a kispadon.