Elhunyt Géczi István
Életének 75. évében elhunyt Géczi István, a magyar labdarúgás rekordere. Ő volt az egyetlen kapusunk, aki három nemzetközi kupadöntőben is védett.
Géczi István 1944. március 16-án egy kis borsodi faluban, Sajóörösön született, a gyerekkora nagy részét egy közeli településen, a már Heveshez tartozó Zaránkon töltötte. Középiskolába ellenben már Egerbe, az ottani közgazdasági technikumba járt, ott kezdődött a pályafutása, az egri klubból került be az ifjúsági válogatottba. A korosztályában már jól ismert ifjú kapust a Vasas kivételével minden nagy klub szívesen szerződtette volna, ő a Ferencvárost választotta – egy életre.
1962. július elsején, 18 évesen került a zöld-fehérekhez, s alig több mint egy hónap múlva már az első csapatban, a Vasas elleni rangadón védhetett. 1975. szeptember 3-án búcsúzott, 504 hivatalos mérkőzéssel a háta mögött. Részese volt öt bajnoki címnek (1962-63, 1964, 1967, 1968, 1975-76), kétszer nyert Magyar Népköztársasági Kupát. Három nemzetközi kupasorozat döntőjében védhetett, 1965-ben nyert a Fradival a Juventus elleni VVK-döntőben, 1968-ban és 1976-ban második lett a zöld-fehérekkel a VVK-, illetve a Kupagyőztesek Európa Kupája fináléjában, előbbit a Leeds United, utóbbit a Dinamo Kijev ellen veszítette el a Ferencváros.
Számos nagyon emlékezetes mérkőzése volt, klubszínekben kiemelkedik ezek közül az 1974 októberi, Liverpool FC elleni 1-1, amelyen fantasztikusan védett. De kitett magáért a nemzeti mezben is: 23 válogatottsága közül talán a Maracanában, a brazilok ellen mutatta be a legnagyobb bravúrokat, – a nyolc világbajnokkal felálló aranyzöldek, soraikban Gérsonnal, Tostaóval és Rivellinóval, nem tudtak gólt lőni neki. „A magyar válogatottban Géczi hibátlanul – két ízben bravúrosan is – védett” – olvasható a Népsport másnapi számában Borbély Pál a mérkőzésről szóló tudósításában. A kitűnő kapus 1972-ben olimpiai ezüstérmet nyert Münchenben, előtte pedig szerepelt az A-válogatottal az Európa-bajnokság belgiumi négyes döntőjében.
Mindössze 32 évesen vonult vissza, pedig védhetett volna még, 1979-ben, az FC Bruges elleni búcsúmérkőzésen megmutatta, még mindig nagyszerű formában van. Igaz, építette közben a civil karrierjét, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem testnevelés tanszékén dolgozott, 1984-ben doktorálva a tanszék vezetője is lett. 1987 és 1990 között, már országgyűlési képviselőként, az élelmiszeripari kar dékán-helyettese is volt. 1990 után a rákospalotai Ifjúsági és Sportközpont igazgatója lett.
(mlsz.hu)
Nagyszerű kapus és REMEK EMBER VOLT CSUPA NAGYBETаVEL.
Nyugodjék békében!
Nem hívhatunk többé január közepén, hogy Pista bá, jössz Tapolcára? Minden évben jöttél és hoztad az általad elkészíttetett díjakat a kapusoknak. Tudtuk, hogy nagy beteg vagy, de reménykedtünk benne, hogy az V. Novák Dezső emléktornán is ott tudsz lenni. Ha testben már nem is, de lélekben velünk maradsz örökre. A tiszteletetekre szóló taps, immár kettőtökért fog szólni.
Emléked örökké megőrizzük, nyugodj békében. A Dr. Géczi István díjakat pedig ígérem, amíg Novák torna lesz Tapolcán, minden évben átadjuk.
Engem elkerült a betegségének a híre, teljesen lesokkolt a mai nap. Nyugodjék békében!