Feljegyzések a fotelból – Eldönthettük volna
A hét elején láttam egy dokumentumfilmet Julius Caesarról, aki kiváló hadvezér volt, remek stratéga, agyafúrt politikus, de kegyetlen zsarnok is. Nem csak a római köztársaságot adta át a múltnak és lett Róma tejhatalmú Imperátora, de a gallok elleni kegyetlenkedései is bevonultak a történelemkönyvekbe. Természetesen semmilyen összefüggést nem akarok kreálni az Imperátor és a tegnapi “bajnoki döntő” között, csak a film nézése közben, amikor is Ceasar a légiói élén átlépte a Rubicont és elindult Róma meghódítására, akaratlanul is a szombat esti mérkőzés támadta meg a gondolataimat. Aki átlépi a Rubicont, az elveti a kockát – írta több mint kétezer éve Plutarkhosz , melynek jelentése az idők folyamán már szimbolikus értelmet kapott. Már nem a köztársaság megdöntéséről, a zsarnokság kezdetéről szól, hanem a vállalásról, a bátorságról és a remények beteljesedéséről. Innen meg már nem nehéz átlépni kétezer évet és megérkezni Felcsútra. Vajon áttudjuk lépni a Rubicont, vajon sikerül megszerezni a három pontot, mely után még nem lett volna elvetve a kocka, de már egyenes út vezetne a harmincadik felé, olyan könnyedén, ahogy Ceasar bemasírozott légiói élén a Via Appián Rómába. Ezt az utat ha helyzeteinknek csak a felét értékesítjük, 45 perc alatt meg is tehettük volna. Eldönthettünk volna a meccset, helyesbítek, Varga Roli dönthette volna el, de azok a “lábában” maradtak. Ritkán adatik meg egy csatár életében, hogy 45 perc alatt, négy gólt is lőhessen. Ez egy edzőmeccsen még előfordul, de egy bajnoki döntőnek beharangozott mérkőzésen olyan kevés rá az esély, mint annak, hogy Ceasart nem gyilkolják meg a szabadság eszméjét (plusz a hatalmukat) féltő szenátorok.
Vasárnap reggel 7 óra van, ahogy kipattant a szemem és begyűrtem az első reggeli kávémat és leültem a gép elé próbálkozni a tegnapi események papírra vetésével, először híreket kezdtem vadászni, hátha megtudok valamit Koch sérüléséről, mert ami vele történt, az sokkoló volt. Még az ellenségemnek sem kívánnék ilyent, de úgy látszik a sors újra minket sújt vele, emlékezzünk Lovre, Botka és Hajnal hasonló sérülésére. Itt meg komolyabb az eset, bár állapota stabil, de arckoponyatörése miatt műtéti beavatkozásra lesz szükség. Veled vagyunk Julian, gyógyulj meg minél hamarabb!
Egy ilyen eset felidézése után (sajnos tegnap a “királyi” tévének is tetszhetett, mert a legkisebb empátia nélkül, egyedül a nézettséget szem előtt tartva ismételgette az ütközést) nem könnyű visszarázódni és feleleveníteni a történteket. De vágjunk bele, mert főleg az első 45 perc olyan eseményeket tartogatott számunkra, melyek lerakták a köveket az “M30-s Via Appián”, de sajnos Róma kapui előtt megálltunk. Leo sérülése nem jött rendbe, így megint Koch kezdett a helyén és meglepetésre Varga Roli a kispadra szorult, Nagy Domi vette át a “szerepét”. A tervezett taktika hamar felborult, az első támadásunk utáni szöglet után jött Julian ütközése a Videoton kapusával. Ahogy a középpályásunk a földre huppant, egyből látszott a baj, több percnek el kellett telnie ahhoz, hogy stabilizálják az állapotát és egyből a fehérvári kórházba szállítsák. Eközben a kispadra “száműzött” Varga már dobta le a melegítőjét, visszaállt a világ rendje, Roli a jobbszélen, Nagy Domi meg bejött középre Julian helyére.
Ezzel egycsapásra még támadóbb felállásba álltunk, melynek pillanatok alatt majdnem meg is lett az eredménye. Paintsil a saját térfeléről indulva vágtázta végig a pályát, úgy hagyva le az utána iramodó öreguras hazai védőket, mint Usain Bolt a nem éppen öreguras ellenfeleit, már csak Pátkai mellett kellett befele törnie, amikor jött egy finom kézfogó és ha akkor “Dzsó” elesik, talán büntető, de inkább félig estében megpróbálta átlöbbölni a labdát a kifutó kapus felett, de ahhoz már nem volt elég hely, így az elakadt Kovácsik lábában, ahonnan a támadást követő Gorriarán elé pattant, aki egyből, kb. húszról rá is tűzte, de addig a kapus már felpattant és a feléje szálló lasztit magához ölelhette. Jó kezdés! – csettintettem elégedetten és akkor még fel sem rémlett, hogy ma olyan napunk lesz, amikor a sokadik ilyen helyzet után a csettintés fejfogásba megy át, amit egy celebes kiáltás követ: ezt nem hiszem el!
Mert amit ezután Varga Roli “elkövetett”, azt nehéz überelni. Volt benne olyan, amiért taps járt, de volt olyan amiért már az fociakadémiák első osztályában intőt adnak. Először a sokadik Paintsil roham után kapott mértani pontosságú beadást nem tudta kb. két méterről az üresen tátongó kapuba rúgni – fejfogás. Majd egy kiváló szabadrúgás, mely a kapufa éléről vágódott a betonfalra – taps. Majd Böde tálalja szélsőnk elé, a lövésről inkább egy szót sem – fejfogás. A félidő utolsó pillanatában Gorriarán ad álompasszt, Varga berobban és ballal remekül célozza a jobbfelsőt, de Kovácsik még odaér – taps. Ahogy a fejfogások mellett az egész félidőnek járt a taps. Egy pillanatig sem volt kérdés, hogy melyik a jobb csapat, hogy melyik akarja jobban a gólt. A Videoton üreguras hisztigépei még a kapunkat sem találták el, ellenben a lábakat már annál inkább. Nikolov, Huszti, Hadzic igazi ámokfutást tartott a pályán, melyeket a Színművészeti Főiskoláról már többször elutasított Lazovic alakításai színesítettek. Számomra főleg Huszti volt a kínos meglepi, Nagy Dominik ellen szinte háborút folytatott, nagyon nehezen viselte, hogy a fiatalabb és lendületesebb “klubtársa” akkor lépett el mellette amikor csak akart. Örülhetett, hogy a bíró csak egy sárgával jutalmazta az ámokfutást, mert a harmadik durvasága után már idő előtt a zuhany alatt kellett volna állnia.
Ahogy az egész Videotonnak, akik úgy gondolták, hogy erőszakkal és állandó nyomásgyakorlással majd kitudják zökkenteni a Fradit a játékából. Az első 45 percben ez nem sikerült. Mentünk mint a “mérgezett egerek”, volt szélsőjáték, Paintsil és Nagy Dominik hozta a lendületet, középen Spirovski és Gorriarán a biztonságot, Botka és LovreG is állandóan a Vidi térfelén tanyázott, a két belső védőnek meg csupán annyi dolga volt, hogy időnként egymásnak passzolgatva mulatták az időt. Dibusznak még annyi sem, labdával is csak a kirúgásoknál és a hazaadásoknál (azokról azért leszokhatnánk) találkozott. Az eredményjelző táblán állhatott volna ez is: Videoton – Ferencváros 0-4. A négy helyett nálunk is nulla szerepelt, mely nem a játékunkat minősítette, hanem a helyzetkihasználást.
Abban biztos voltam, hogy a második 45 perc nem lesz olyan erős és lendületes, de a szünetben reménykedtem abban, hogy a sors nem lehet ennyire igazságtalan, és egy gólt valahogy csak-csak bepréselünk. Amire lett is volna esélyünk, de nem annyi, mint az elsőben. Sőt, valójában csak Paintsil villanása ért volna gólt (újabb Kovácsik bravúr), majd a végén Gorriarán tört be a tizenhatoson belülre, ahol találkozott Juhásszal, aki lökött rajta egy nagyot – erre a bíró sárgát, majd pirosan adott Nandónak! Azt nem állítom, hogy büntetőt ért az eset, bár anno Bognár ennél enyhébb lökésért adott büntetőt a Felcsútnak (amit a meccs után Böde Dani óvodás ítéletnek minősített és rendőri védelmet kért a bírónak), de akit vállból, erőből ellöknek az hogy a fenébe tud “műesni”? A sípmester (?) meg is zavarodott, mert a végén gyorsan kiegyenlítette a létszámot, hiszen a hisztikirály Lazovic (elképesztő alakításokra képes) sokadik hülyesége már kiállítást ért.
Arra nehéz magyarázatot találni, hogy miért tört meg a lendület a második 45 percben. Talán Koch sérülése utáni bizonytalanság (vajon mi történt vele?), vagy az állandó csontzene (Botka és Otigba is megsérült), vagy az agyakba fészkelődő gondolat, mely szerint ha már nem tudunk elől gólt lőni, legalább ne kapjunk. A döntetlen jó, az elején látatlanban én is aláírtam volna, de a látottak alapján sajnos elbaltáztuk (Danis jelzőt akartam használni), pedig ha…de olyan nincs, be kellett volna lőni a helyzeteket és akkor ma reggel egészen másról értekeznék. Mert a Videoton nem csinált semmi érdemlegest. Talán egyszer találták el a kapunkat (az is inkább hazaadás volt), volt egy beívelésük amiről lemaradt a csatár, volt talán egy-két beívelés mely nem jelentett semmilyen veszélyt. Ennyi és nem több. Decemberben, amikor a Groupama Arénában nyertünk 3-1-re, ennél jobb Videotont láttunk. Tegnap csak a hiszti és a lábak célzása volt a játékukban, gól egyetlen pillanatra sem. Nálunk ennél sokkal több volt (a második félidőben azért mi is célba vettünk néhány lábat) – csak a gól hiányzott!
Lehetőség elszalasztva, de maradt az egypontos előny, mely elég is lehet, de még visszasírhatjuk az itt hagyott két pontot. Négy forduló van hátra, hozni kell őket, vagy csak annyit “veszteni”, amennyit a Videoton is veszít és akkor…
De most május első vasárnapjának reggelén vegyünk egy nagy levegőt, rázzuk le magunkról a tegnapi napot, az eltékozolt győzelmet és köszöntsük azokat, akik nélkül nincs élet. Csak a szeretet. Egy gondolat szerint anya az az ember, aki felöltözteti a napot. Felkel és élni kezd benne, és számunkra, akik ismerjük őt, egyszerűen elképzelhetetlen lenne az élet nélküle. És mit szólnánk, ha eltűnne? Akkor mi lenne? Hová tűnt a levegő, amit beszívunk? Hová mosta el a víz az utat, amin járunk? Hová rejtőzött a föld a lábaink alól? Sokan egy virággal, egy öleléssel állnak az édesanyák elé és köszöntik az életet. Sokunknak ez már csak a csillagok felé nézve adatik meg. Sok csillag ragyog az égen, sok csillag vigyázza a lépteinket.
Egy csillag nekünk is hiányzik. Küzdjünk meg érte. A tegnapi mérkőzés után meg is érdemelnénk.
37 hozzászólás a(z) Feljegyzések a fotelból – Eldönthettük volna bejegyzéshez
Vélemény, hozzászólás?
Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .
Lalolib : sok-sok-sokcsillagos ötös az értékelésért
Bognár Tamás : lovat se vezess, nem hogy focimeccset
Videoton : pankrátornak jó, bajnokesélyesnek nulla
MLSZ : ennyi pocsék “profi” bíró, igazságtalan bajnoki rendszer, “Fejétől bűzlik a hal”
Videóbíró : azért nem kell, mert akkor nem lehet manipulálni ?
Online jegyvásárlás : vissza a kluboknak az értékesítést!
Kezdési időpontok : csak a TV számít, a szurkoló nem?
Téli szünet : miért csak nálunk ilyen hosszú?
……..abbahagyom…..
Komolyan: Videobíróval is lehet manipulálni, csak érteni kell hozzá. Pár hete Ausztráliában (vagy Új Zélandon) érdekes módon éppen az egyetlen kritikus esetnél romlott el.
Komolytalanul: mint egykori lovasember sértőnek érzem megállapításod ezen okos állatokra nézve. Különben is azt tanácsoltuk a bíróknak annakidején, hogy kecskét vezessen.
Téli szünet: Eddig az volt az ürügy, hogy nem voltak megfelelő pályák. (No, és amikor zsinórban rendezték a Téli Kupákat és hasonlókat, akkor voltak?)
Én sem folytatom…
Nem hagy nyugodni ez az egész.
1. Mlért kellene az előzó rendszerben (is) előjogokat élvező vasasnak (2006!) és a DVTK-nak bennmaradnia a Balmaz és a Kövesd helyett?
2. Nem tisztem megvédeni Thomas Dollt. Szokás szerint inkább a tényekhez nyúlok: 11 év után vele nyertünk újra Magyar Kupát, laza 4:0 a Feh. elleni döntőben 2015-ben,
12 év után újra dupláztunk 2016-ban; a MK döntőjében az ellenfelet űgy hívták: lilák.
1995 után 22 évvel sikerült ismét zsinórban harmadszor elhódítanunk tavaly a Magyar Kupát.
vegyük már észre, Doll-lal nem tud megújulni a csapat, ez az elmúlt két év eredményeiből is látszik!!
Egy kis (nem tí rgyilagos) megjegyzés :
A Videoton eggyes jí tékosai ùgy szenvedtek a pí lyí n, hogy érthetetlen, miért szí llìtottak le a Fradibòl — sérültekként — hí rom embert.
Ha ezt nekem valaki meg tudní magyarí zni, akkor nagyon hí lí s lennék.
Ez valahogy tùlmegy a gògyisomon.
És még egy megjegyzés: sajnálnám, ha a Vasas, vagy a DVTK esne ki a két “bivalybasznádi” csapat ellenében – NEM SÉRTÉS, BOCSÁNAT, BOCSÁNAT, csak a magyar futballnak semmi szüksége rájuk az NB I-ben-, de főleg 2006 óta a Vasas SEMMILYEN KEGYELEMRE NEM SZÁMíTHAT!!! Agyon kell verni őket, utána maradjanak benn saját erőből, ha tudnak! Ált. nem tudnak: 1989 , 2006 – sosem tudtak saját erőből … az a 2006-os aljas Vasas-machináció nem megbocsátható!!! SOHA!!!
sajnos manapság a magyar futballt nem a hagyományok vezérlik, lásd tegnap a gyönyörű Zete stadion üresen, nb3 felé haladva..
helyette kisvárdák, kövesdek, meg balmazok, felcsútról nem is beszélva..
Ha a Diós-Vasas páros esik ki (amit formájuk, sorsolásuk és a klubbéli dilettantizmus alapján borítékolok), akkor jövőre a négy pesti és a Debrecen-Fehérvár-Szombathely nagyváros-trió fogja az NB I felének alig-többségét kitenni, az általad írt fenti négyes és a Paks alkotta falu(v. faluszerű kisváros)-tömb mellett… Szép új világ.
Ráadásul a diósgyőriek elvesztésével az MTK – Kisvárda kettős együtt kb. fele (harmad) annyi szimpatizánst fog tudni bevinni a lelátóra.
miközben az új stadionos Zalaegerszeg halad az nb3 felé…
Én nem sajnálnám a Vasast. Essen csak ki!
Drága barátaim, MINDENT leírtatok! Korrekt játékvezetés mellett most már szinte bajnokok lennénk, de ez a bognár nevű valahogy nem merte azt csinálni, ami egy jkv. feladata … Összetojta magát, na! Nem baj, a FERENCVÁROS sokkal nagyobb ellenszelekben is sokszor elvitorlázott már sikeresen a célba! Meg lesz a 30.!!! A fiúkat ez a tegnapi meccs csak felpaprikázta, a moslék hiszti banda meg egyre frusztráltabb lesz, igaz, J. Roli vezér? A Vidi VESZíTETT tegnap, minden szempontból! MI BAJNOKOK leszünk, ők meg hozhatnak egy új edzőt Mongóliából, Patagóniából, Malawiból …
MEG FOGJUK NYERNI!!! Az “ellenzék” kedvéért lassabban is leírom: MEG FOG-JUK NYER-NI!
Ui.: Varga Roli a következő meccseken kb. 5-6-ot fog beverni, mert egyszer kinyílik ám a pofonláda!
Volt ősszel egy Bognár nevű bíró, aki épp Felcsúton – csak a helyiek ellen – befújt a kárunkra 1-0-nál a hajrában egy linkóci 11-est. Biztos véletlen, hogy most megint pont ő, pont ott. Mik vannak, mi?
Ehhez csak annyit tennék hozzá ,hogy rengetegen várják a videobírót, de az csak a vonalhoz kötött helytetekben tud segíteni. Az hogy valakit lerántanak, felrúgnak, megtaposnak, vagy ha egy játékos verekszik,visszabeszél a bírónak stb az nem az az eset amikor a videobíró segítene. Ha egy bíró 5 m-ről nem látja hogy pl Danit felrúgják a 16-oson belül az nem technilai elmaradottság hanem emberi tévesztés (csalás).
A videóbíró szerintem belerondít a fociba. Láttam néhány esetet az olasz és a német bajnokságban is. Röhejes, amikor 1-2 percig áll a játék, mert a bíró kirohan és sasolja a tévé képernyőjét.
A mostanság használt “videóbíró” mindent lát, hiszen az tulajdonképpen egy tévés közvetítés visszanézése, ami lassítanak, kiemelnek…stb.
A bírókra visszatérve, a tegnapi El Clásico-n az ottani bíró még Bognárt is felülmúlta. Jelenleg az európai és a magyar foci egyik legnagyobb “ellenségei” lettek a bírók.
Nem tudom mi lenne a megoldás.
A múltheti önmagamat vagyok kénytelen idézni, kicsit átalakítva egy nappal a meccs után is:
A FRADINAK MINDIG TíZSZER kell JOBBNAK LENNIE ellenfelénél, hogy nyerhessen.
A magyar futball (pontosabban MLSZ) morális mélysége szinte beláthatatlan…
“Megtanították” csalni Európát is: lásd Real. A “királyiak” nem eshetnek ki csak azért, mert jobb az ellenfél.
És akkor hol van még a világ többi szennye, amelyekről nem tudunk…
HAJRÁ FRADI !!!
Dalnoki Jenő bá mondta anno, a 2 pontos rendszerben, hogy a Fradinak 3 pont járna egy győzelemért, mert ellene mindenki úgy küzd, mintha az élete múlna rajta, + a bírók … ez így megy sok-sok évtizede, mégis, ellenszélben kb. anny trófeát nyertünk, mint az összes riválisunk hátszéllel, együttvéve!
így van, aki felveszi ezt a mezt, hajtson triplán!!!
Kedves Barátom!
Olyan magas színvonalú ez az írásod is, hogy csak legfelső fokon lehet felmagasztalni. Köszönöm.
Irány a 3. csillag, Isten segedelmével és a fiúk szorgalmas és alázatos hozzáállásával meg lehet.
Gratulálok az MLSz vezetésének, így kell izgalmas bajnokságot csinálni!!! (Ahogy Bozsik korábban mondta: mindenki a Videoton elsőségét várja…) Ugyanakkor Horváth Zsolt becsületesen elismerte, hogy a végén Gorriarán helyzeténél lökés volt, szó sem lehetett műesésről, és az első (Paintsil ellökése) is egyértelmű volt. Sajnos, ez már nem összeesküvés-elmélet… Minden áron, értsük: MINDEN ÁRON meg kell tartani a lehetőséget, hogy a Vidiből bajnokot csinálhassanak, és hét csapat harcoljon a kiesés ellen! Igen, a helyzeteket be kell rúgni, de vajon korrekt bíráskodás mellett hány Vidi-játékosnak kellett volna idő előtt zuhanyozni mennie?
(Huszti, Lazovics, Pátkai. + még vagy két délszláv…)
Mindegy: most már csakazértis hozni kell valamennyi meccsünket, de attól kelljen függjünk, hogy a Vidi botlik-e? Hajrá Fradi, és előre a harmincadikért, a harmadik csillagért!
Az egy dolog, hogy annyi helyzetünk volt, hogy csúfos vereséget mérhettünk volna a Videotonra, akik főként az első félidő elején csak a játékosaink megfélemlítésével voltak elfoglalva, de hát a spori engedte a kemény belemenéseket, ha azt a vidi játékosok követték el. Husztit a Nagy Dominik elleni belépőiért simán ki lehetett volna állítani, mert többször nem is a labdára ment. Pantsil gólhelyzetéről a “nagytudásu” Bozsik Péter azt mondta a Gól című műsorban, hogy Pátkai csak annyit szabálytalankodott amennyi még megengedhető. Úgy látszik, hogy az ellenfél
játékosának kibillentése az egyensúlyából a kontaktus ellenére nem szabálytalan. Igen, vannak, akiknek minden megengedhető. Juhász Rolandnak is megengedhető volt a lökése, olyannyira, hogy a szenvedő fél érdemelt sárga, majd piros lapot. Persze, ha Pantsil helyzeténél tizenegyest ítélt volna a bíró, akkor Pátkait ki kellett volna állítani, “ilyet azért mégsem lehet a tizedik percben”. A legjobbnak tartott vidi nem kerülhet ilyen helyzetbe. Még a teljes létszámmal is csak szánalmasan vergődtek. Gólhelyzetük nem is volt. Ha ilyen játékra vagyunk képesek nem hagyhatjuk, hogy kiénekeljék a sajtot a szánkból. HAJRÁ FRADI!
Mindig magunkban keresem a hibát; korholhatnám Varga Rolit a kihagyott ziccerei miatt (bár meghatott, hogy nem magyarázkodott, és majdnem elbújt szégyenében); de amit megint kaptunk bírói tévedés oldaláról, hát felháborító! A visszajátszáson egyértelmű, hogy Juhász vállal löki Gorriaránt; ha még azt mondja rá a spori, hogy test test elleni játék, no jó, de hogy műesés? Meg második sárga? És kiállítás? És automatikus eltiltás a következő mérkőzésről …
A második félidő közepén volt egy olyan megjegyzése Hajdú B. Istvánnak, hogy a BL elődöntőkön és ezen a meccsen sem értette/érti, hogy mikor, mit, miért ítél a bíró? Valaminek változnia kellene, mert tönkreteszi a futballt ez is.
Az automatikus eltiltással azért vannak gondjaim. Ha utólag el lehet tiltani egy játékost, akkor vajon miért nem lehet utólag annullálni egy kiállítást? Gorriaran esését még véletlenül sem lehet “művinek” elbírálni. Természetesen egy gólt nem lehet utólag jóváírni, de egy téves kiállítást miért nem lehet visszavonni? Lehet, hogy nem jól emlékszem, de valamelyik bajnokságban mintha lett volna ilyen döntés.
Úgy tudom csak akkor, ha tévedésből mást állított ki. Emlékezetem szerint (jó régen) egyszer idehaza is előfordult.
Egyébként véleményem szerint a Vidi arra utazott, hogy leamortizáljon minket…
Eldönthettük volna, de Bognár döntött helyettünk és ellenünk. Természetesen az egyik alapvonali asszisztens az az Iványi volt, aki a Dózsa és a Debrecen ellen elvett tőlünk egy-egy tizenegyest. Tegnap vagy Paintsil, vagy Gorriarán esetét neki kellett látnia, de biztos nem akart segíteni a kollégájának.
Azért is meg kell nyerni a bajnokságot, bármilyen szembe szél van! Hajrá Fradi!
Gorriaran és Paintsil esete ellentétes oldalon volt, nem láthatta tehát ugyanaz az alapvonali bíró!
Megnyugtató tudni, hogy akkor nem csupán egyetlen alkalmatlan alapvonali spori működött közre…
Viccen kívül: mindkét eset pont a partjelzőhöz és alapvonali bíróhoz képest a pálya másik oldalán – a kapufa túloldalán – történt, és komolyan nem értem, ennek a két segédbírónak mégis miért egy oldalon kell állnia? Egy csomó szituációban – jó, nem a most vitatottakra értem – az alapvonali pont arra jó, hogy kitakarja a képet oldalvonali kollégája előtt, és ha ő nem lát jól bármit is a gólvonal környékén (volt ilyen eset már…), akkor pont őtőle senki más se lásson semmit.
Egy apró hozzáfűznivalóm lenne: akkor a “műesést” meg hogyan látta? Az alapvonali bíró meg nem Iványi volt?
Megfogtál. 🙂
(Ő volt ott a vonalról az értelmi szerzője Nando ítéletének?)
A dolog egészen egyszerû és egyértelmû: David — sùlyí t és testalkatí t latba ví gva — felví gta Gòlií tot (annak fizikai gyengeségét kihaszní lva). Ezért jí rt neki piros kí rtya.
A Videoton ellen a 10. percben nem fúj be egy 11-est egy olyan bíró, akinek családja van, gyerekei, munahelye, egzisztencií ja! Ő is élni akar és nem a mocsarat csapolni a Hortobágyon.
Majd’ mindenben egyetértek. (Értékelés, következtetések, logikai összefüggések, stílus).
Éppen ezért sajnálom, hogy sors “súlyt”. Azt ugyanis emelni kell. Usian lehet elírás is.
Köszönöm, javítottam. Megjelenés előtt többször átnézem, de aki írja, az néha nem látja. Pedig az Illés már elég régen megénekelte: láss, ne csak nézz. 🙂
Sajnos nem tudtam követni “élőben” a meccset,mert dolgoztam,tán jobb is,mert lehet,hogy a laptop-om bánta volna…
Bízom benne,hogy a hátralevő meccs be lesz húzva-szép kifejezés 😛 ,mert ha nem lenne jó,még egy debreceni nosztalgia… (2003)
Hajrá Fradi
Ma jár a taps a csapatnak és mint mint mindig Öreg (:smile:) Barátomnak, akinek ma könnyű dolga volt az írással, hisz nem úgy búcsúztunk tegnap, hogy sajnállak, vagy kíváncsi leszek erről ugyan mit tudsz összehozni.
Tegnapi “skype-körkapcsolásunk” úgy kezdődött, hogy felelevenítettük egy 2013-as anyák napi fotel címét, ami ugyan csak részben teljesült, de talán így, a tegnapi x után nem kényelmesedünk el, nem hisszük, hogy meg van a 30.
A 3. csillaghoz kell még 2-3 győzelem. Tudom négy forduló van még hátra, de ez a Vidi nyomokban sem emlékeztet az elmúlt évekbeli önmagára, jó ha nyernek még kettőt és, ha szerencséjük van még x-nek valakivel.
Ugyan sok a sérültünk, de amíg a “fürge-törpe” támadószekciónk hadra fogható, addig sokkal több sanszunk van a kieső jelöltek ellen, mint a hisztiző nyuggerekkel teli tűzdelt riválisunknak.
Szokásomhoz híven én két másik csapatunkkal kezdem.
1. női kézi: FANTASZTIKUSAT JÁTSZOTTAK SZERDÁN, tényleg karnyújtásnyira volt az ARANY !
De így is CSAK ELISMERÉS, DíCSÉRET és még lehet fokozni JÁR A LÁNYOKNAK !
2, férfi kézi: NAGYON MEGÉRDEMELT BENNMARADÁS !
Mindkét esetben külön TISZTELET A SZURKOLÓKNAK, akik tényleg mindenhol OTT VANNAK.
a futball “rangadóról”: ezt azért illett volna behúzni.
Optimista vagyok, szerintem legkésóbb jún.2-án ÜNNEPELJÜK a 30.ikat
Igazi aranyat meghatározó mrccs volt,több ilyen kellene az nb1-ben. Az egyetlen ami nem ide való szint volt az a bíró. Szinte hihetetlen hogy már a fél bírói kart elmeszelték 1,2,5 meccsre, és mindin nem találnak egy épkézláb bírót aki komolyabb hiba nélkül le tudna vezetni egy ilyen hangulatú meccset. 1 tizrnegyes biztosan a lelkén szárad.
A mi csspatunk kellemes meglepetést okozott, csak felmerül a kérdés: ha tudunk így is játszani meg ahogy a Felcsút ellen nyertünk , akkor miért nem állandósítjuk ezt a formát.
Sajnos most látni csak igazán hogy a magyar focisták miért nem élnek meg külföldön. Szegény Roli ennyi helyzetbe életébe nem került. Ebből azért 1-2-t illett volna berúgni. Külföldön az ilyet nem tolerálják,egyből kint vagy a csapatból. A csatárnak pedig nincs nehéz élete:ha 10 helyzetből 1-et rúg be akkor is ő a király. Szóval bírói ténykedés ide-oda, ezt azért illett volna megnyerni. Valahogy az a gyilkos ösztön nincs meg. Ez pszichológia, márpedig elég sok edzőnk van,akinek ez lenne a feladata.
Na mindegy,elvileg 3 verhető ellenfelünk van hátra meg a Honvéd. Az meg pesti csapat akik ellen mindig egy kicsit jobban megy. Szóval esély az van,csak nyugodtabb lettem volna ha kb 1 fordulónyi előnyünk 4 meccs alatt.
Érdekes párhuzamban vagyunk a női kézisekkel,ott is agyon kell verni mindenkit a hátralévő meccseken és megvan az arany.
Hajrá Fradi!