Hermann András
A Hermann és Gödi néven is szerepelt csatár az 1928/29 évi ezüstérmes csapatban egyetlen bajnoki találkozón, Kohut helyén lépett pályára a Somogy ellen és két gólt is szerzett.
A II. félidő 31. percében sorozatosan hibázik a Ferencváros csatársora, míg végre Gödié a labda, aki menthetetlenül bevágja. 4:0! A 38. percben azonban Szattyán hátvéd hendsze miatt a Ferencváros ismét tizenegyeshez jut, amelyet Gödi rendeltetési helyére juttat. 5:0!
További négy mérkőzésen szerepelt a Ferencváros B) csapatában a Szövetségi serlegért folytatott küzdelemben, ezeken a találkozókon ötször volt eredményes.
Miután jogtalanul igazolt a Felsőgödi TK-ból a Ferencvárosba, az MLSZ intézőbizottsága visszairányította korábbi csapatához. Anyaegyesülete a Fradinak nem adta ki, így előbb a Vasasban, majd az Újpestben szerepelt már Harmath néven.
2 hozzászólás a(z) Hermann András bejegyzéshez
Vélemény, hozzászólás?
https://futballtortenet.blog.hu/2019/02/22/harom_neven_nyolc_csapatban_egy_profi_karrier_a_hoskorbol
„Hermann András, a Terézvárosi SE tehetséges amatőr csatára 1928 nyarán ajánlatot kapott a Húsos csapatától. A TSE egyik vezetője közbelépett, és megakadályozta a szerződés aláírását, egyben azt javasolta Hermannak, hogy „ha mindenáron pénzhez akar jutni, menjen vidékre, ahol kap majd állást a szakmájában s dolgozhat addig, amíg képességeinek megfelelő előkelőbb profiszerződéshez jut.”
Ennek elősegítése érdekében ugyanez a vezető feltörte a TSE irattárát tartalmazó szekrényt, kivett egy igazolási blankettát és „Gödit” szabályszerűen kiadta a Felsőgödi TK-nak, amely játéklehetőséget és állást kínált a játékosnak.
Gödi nem sokáig maradt a felsőgödi ismeretlenség homályában, már 1928 októberében felfedezte és leigazolta őt a Ferencváros. Bár a Közép-Európai Kupa döntőjében a Rapid Wien ellen még nem lépett pályára, decemberben a Somogy ellen már debütált a profik között, mindjárt két gólt is szerzett.
Ekkor érkezett meg a Terézvárosi SE vezetőségének feljelentése a PLASZ-hoz. Miután az érintett TSE-vezető mindent bevallott, Gödi-Hermann Felsőgödhöz, és onnan Ferencvároshoz történt igazolását is megsemmisítették, megállapították, hogy a játékos a TSE-é.
Gödi-Hermannt 1929 áprilisáig eltiltották azzal, hogy az eltiltás letöltése után szabadon szerződhet bárhová, de csakis a TSE engedélyével.
A Ferencváros igyekezett megtartani Gödit; fizetését, mintha mi sem történt volna, tovább folyósították, a két nagy riválistól, az Újpesttől és a Hungáriától pedig ígéretet kértek, hogy nem szerződtetik le az eltiltás után a Terézvárostól a csatárt. A két klub ezt meg is ígérte.
1929. április 12-én a Vasas bejelentette, hogy leszerződtetett egy Harmath nevű tehetséges játékost a Terézvárostól. Nem kellett hosszan nyomozni, hogy kiderüljön, Harmath azonos Gödivel és Hermannal, igazolása pedig formailag teljesen szabályos, a TSE ugyanis bármely csapatnak kiadhatta őt, a TSE és a Vasas tehát jogszerűen járt el.
Harmath azonban nem lépett pályára a Vasas első csapatában – a Vasas ekkortájt az Újpest albérlője volt, Gödi-Hermann-Harmath igazolása mögött pedig a Ferencváros már az első perctől kezdve az Újpestet gyanította. Most a Ferencváros fordult a Szövetséghez, és jelezte, hogy Gödi (bár jogtalanul) még az eltiltása előtt szerződést írt alá velük. Gödit ekkor már nem tiltották el, viszont a Ferencvárostól felvett fizetés visszaadására kötelezték, ezen felül pedig 200 Pengő pénzbírsággal sújtották.
Nagy meglepetést aligha okozott, hogy 1929 júniusában a Vasasban a profik között végül nem szerepelt Gödit az Újpest igazolta le. Itt már a Vasasnál szerzett új nevén, Harmath néven játszott, bár a jegyzőkönyvek helyenként még „régi nevein”, illetve a jól hangzó Harmath-Gödi-Hermann variációban is emlegették.
Az Újpestben egy szezont töltött, jobbára csak a kezdőcsatárok sérülése esetén lépett pályára. 1930 elején már a Pécs-Baranya és az Attila is vitte volna, az Újpest azonban ekkor még elzárkózott a kiadásától, nyáron viszont átadta a Kispestnek. Kispesten is egy szezont töltött, innen Szegedre került a Bástya csapatába, ahol 1933-ig lehet követni a nyomát.
Kiss László”