Itt a háboru!

MTK kontra FTC — Üllői-ut kontra Hungária-ut.

Az 1911—1912. évi Magyar Kupa győztese az MTK

A F. T. K.-nak í­télték a Magyar Kupát. Élénk emlékezetben van még a Magyar Kupa 1911—1912. évi döntője körül keletkezett kavarodás. A szövetség intéző-bizottsága a mérkőzés helyének a Hungária sporttelepet jelölte ki, a tanács azonban először közös megállapodásra utasí­totta a döntőre jogosult Ferencvárosi Torna Klubot és Magyar Testgyakorlók Körét. A két egyesület az ádáz pálya-háború miatt megegyezni nem tudott, de nem is akart, miért is a szövetség a meccs lebonyolí­tására a millenáris versenypályát tűzte ki. A M. T. K. a határozatot sérelmesnek és a tanács döntését szabályellenesnek minősí­tette, a mérkőzésre nem állott ki s bejelentette, hogy panasszal fordul a belügyminisztériumhoz.

A M. L. Sz. intéző-bizottsága tegnap este tartott ülésében foglalkozott a Kupa-döntő ügyével s annak a megállapí­tása után, hogy a M. T. K, a szövetség rendelkezésének nem tett eleget s a meccsre nem állott ki, a Magyar Kupa 1911—12. évi védését a Ferencvárosi Torna Klubra ruházta. A F. T. K. csapata tehát küzdelem nélkül jutott a Kupa-védők sorába. A M. T. K. tudomásunk szerint a belügyminisztériumhoz még nem terjesztette föl az óvását s igy a Kupa döntő ügye az intéző-bizottság határozatával végérvényes elintézést nyert.

(Budapesti Hí­rlap, 1912. december 8.)

Kivonat az intéző bizottság 1912. december 6-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből: Az intéző bizottság megállapí­tja, hogy a Magyar Testgyakorlók Köre az intéző bizottság 1912. november 12-én hozott azon határozatának, hogy az 1911—12 évi Magyar Kupa döntő mérkőzést a Millenáris pályán 1912 november 17-én játsza le, nem tett eleget. Az intéző bizottság az alapszabályok 63. § c) pontja és a Magyar Kupa örökös vándordí­j szabályzat 24. §-a a lapján az 1911—12 évi Magyar Kupa mérkőzések győztesének a Ferencvárosi Torna Clubot jelenti ki.

(Sportvilág, 1912. december 16.)

Döntés a kupa-ügyben. Tegnapi számunkban már hirt adtunk a FTK—MTK 1912. évi kupa döntő ügyének állásáról. A fővárosnál Déri Ferenc ügyosztályában folyt a vizsgálat, amelynek végeredményeként a tanács a MLSz tanácsának í­téletét megsemmisí­tette. Érvényesnek mondotta ki a MLSz intéző-bizottságának 1912. október 10-én hozott határozatát, amelynek értelmében az 1912. évi kupa-döntő mérkőzés a MTK Hungária- uti pályáján játszandó le.

(Pesti Napló, 1913. február 8.)

A Magyar Kupa és az FTC.

— Beszélgetés Malaky Mihálylyal. —

Alig van még egy sport-trofea a világon, a melynek olyan viharos a múltja, mint a Magyar Kupáé. S mert a múlt kötelez, úgy látszik, a jövője sem lesz csattanós szenzációktól mentes. A legfrissebbel most szolgált — az FTC. Két igazán kemény tusa árán, (MTK, BAK) megnyerte a kupát, a mivel jogot nyert és bizonyos tekintetben kötelezettséget vállalt a megvédésére s ennek ellenére sem nevezett érte.

Nagy okának kellett lenni, nagy meghasonlás idézhette csak elő, hogy az FTC erre a csöppet sem vonzó lépésre ragadtatta magát. Utána jártunk tehát a dolognak, hogy megtudjuk mi az oka az FTC elhatározásának.

A legjobban, természetesen, Malaky Mihálynak, az FTC footballintézőjének a magyarázata érdekelt bennünket.

Malaky Mihály a következőképpen adta elő az FTC álláspontját.

— Két dolog készí­tette az FTC-t a néma tüntetésre. A vitás kupadöntő ügyében provokált miniszteri döntés és a Magyar Kupa rossz, sőt lehetetlen szabályzata.

Az MTK igen nagy hibát követett el a múlt évben azzal, hogy szembehelyezkedve az MLSz í­téletével és intenciójával, nem állt ki semleges pályán a kupadöntőre.

Az MLSz határozata helyes intención, a legideálisabban értelmezett sportszerűségen épült föl s csak birtokon kí­vül lett volna megfölebbezhető. Egyedül elvi döntést lehetett az MTK-nak provokálni, de erre való tekintet nélkül le kellett volna játszania a döntőt, ott, a hová a matchet az MLSz kitűzte — a Millenáris pályán. Kitűnik ebből, hogy az MTK ki nem állása a lemondással volt egyértelmű, s mert lemondott, a szabályok rendelkezése szerint nem játszhat 1913/14-ben a kupáért Ha tehát az MLSz az MTK nevezését elfogadja, az FTC, vagy valamelyik érdekelt egyesület fölebbezéssel fog ellene élni.

Az FTC a footballban egyetlen fórumot ismer, az MLSz-t és sohasem fog továbbmenni sportdolgokban. Egészen más persze, ha a klub belügyibe történne illetéktelen beavatkozás.

A kupadöntő bonyodalmát a pályakérdés okozta. Koncedálom, hogy az a szabály, a mely a zavart csinálta, tényleg homályos és gyönge. A következetes eljárás azonban kielégí­tően magyarázta eddig is. Hogy ez igy van, eléggé mutatja az, hogy az 1912/13 évi kupánál az MTK akceptálta az FTC fölfogását, nem provokálta az intéző-bizottság döntését, hanem bele ment a proponált sorsolásba. (A mely most a Hungária-sporttelep javára dőlt el.) Mint érdekes és jellemző dolgot emlí­tem meg, hogy ennél a tárgyalásnál kijelentettem az MTK megbí­zottjának, hogy ragaszkodva a szabályhoz és az MTK állásfoglalásához, bí­zzuk az intéző-bizottságra a kupaelődöntő pályájának a kitűzését. Az elmúlt esztendőben a Hungária-sporttelepre tűzte ki az intéző-bizottság, remélhetőleg most az Üllői-utra tűzi ki. Persze az MTK kézzel-lábbal tiltakozott a saját felfogásának az érvényesülése ellen s két perc múlva már sorsoltunk a pálya fölött.

A szabályt is igy kell megreformálni. Ha nincsen békés megegyezés, sorsra kell bizni a döntést, mert megfelelő harmadik (semleges) pálya nincsen. A reví­zióhoz azonban kevés a remény. Négy év óta í­géri már az MLSz és még sincsen sem szabályrevizió, sem kupa.

Ebbe a reví­zióba tartozna a terminusok helyes beállí­tása is.

Júniusban már fáradt az FTC csapata. Májusban vannak az angol mérkőzések és a reprezentativ matchek, a melyek szintén az FTC játékosait őrlik meg. Ezzel szemben a többi csapatnak jóval kisebb a programja, majdnem pihenten állhatnak tehát az esztendő legnehezebb mérkőzéseitől megviselt FTC-vel szembe.

Most másként lesz. Az FTC pihenteti csapatát a kupanapokon. Igen tekintélyes bevételről mond tehát le, csakhogy kimélje a játékosait. De méltó felelet az FTC ellen gyakran hangoztatott üzletiesség vádjára is.

(Sporthí­rlap, 1913. június 23.)

Az elmaradt kupadöntő. Az intéző-bizottság úgy határozott, hogy a két év előtti kupadöntőt, amelynek lejátszását a belügyminiszter rendelte el, december 14-én rendezi meg. Ez valószí­nűleg nem lesz tilalmi nap, mert precedens van rá, hogy a visszamaradt kupadöntő napján szabad más mérkőzéseket is tartani. Határozottan tartja magát a hir, hogy a FTC lemondja a döntőt. Biztosat természetesen csak nyolc nappal a mérkőzés előtt lehet tudni.

MLSz. Kivonat az intéző-bizottság 1913. julius 8-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből: A bizottság a m. kir. belügyminisztériumnak az MLSZ által az 1911/12. évi Kupadöntő ügyében beadott felebbezésére hozott határozata következtében megállapí­tja, hogy ily körülmények között a Kupadöntőnek újbóli kitűzése vált szükségessé és a napnak kijelölése iránt a sorsolás alkalmával fog intézkedni.

(Sportvilág, 1913. július 14.)

Finálé. Az 1911—12. évi Magyar Kupa döntő, a mely megjárta a székesfőváros tanácsát és a belügyminisztériumot is, december 14-én jut el a végső befejezéshez. Erre a napra tüzte ki ugyanis az intéző-bizottság az FTC—MTK nagy port vert mérkőzését.

(Sporthí­rlap, 1913. július 21.)

MLSz. Kivonat az intéző-bizottság 1913. december hó 9-én tartott ülésének jegyzőkönyvéből: FTC és MTK-hoz az 1911—1912. évi Magyar Kupa döntőmérkőzés lejátszására intézett felhí­vás tárgyában a FTC í­rásbeli nyilatkozattal bejelentvén azt, hogy csapatát a döntő mérkőzésre ki nem állí­tja, a bizottság ezen bejelentésnek tudomásul vétele mellett az 1911—1912. évi Magyar Kupa győztesévé a MTK-t nyilvání­tja.

(Sportvilág, 1913. december 15.)