Kertész Tibor

Az 1945 és 1945/46 évi ifjúsági bajnokságot nyert csapat (Henni, Pamuki, Csiszár, Berta, Ombódi, Anda, Káldi, Dékány, Kapitány, Szőke, Földes, Kocsis, Kertész) tagjaként ’46 júniusában játszotta egyetlen bajnoki mérkőzését Szegeden.

1949-től a Kaposvári MTE szí­neiben játszott, 1953-ban Pécsre igazolt a Pécsújhelyi Bányászba. Civilben a Mecseki Szénbányáknál volt főkönyvelő. Élete végéig különböző könyvelői és gazdasági állásokban dolgozott a szénbányáknál.

Amikor 1955-ben megalakult a Pécsi Dózsa nagy részben a Pécsi Bányász játékosaira épül. A csapat tagja volt többek közt az a Csupák József, aki 1965 telén erősí­tette a Fradit az afrikai túrán, valamint a kaput az a Kovács József „Dagi bácsi” őrizte , akinek a fia Kovács Attila egészen válogatottságig vitte és szintén tagja volt a Dél-Amerikában túrázó ferencvárosi csapatnak 1980-ban.

Kertész Tibor az 1959/60-as idényben hagyta abba a labdarúgást.

Később a Pécsi Bányásznál lett edző, 1965-ben, majd a 1967-től haláláig 1977-ig Pécsi EAC-nál volt edző. Az egyetemi csapattal többször volt főiskolás bajnok (1968, 1972, 1976).

De, a nagy szerelem mindig a Ferencváros maradt. Mindig nagy szeretettel mesélt Kocsisról, dr. Csanádiról…

(Gregó Kertész Tamás levelének és fotóinak felhasználásával)