Lipcsei Peti – a legendák útján

A Ferencvárosi labdarúgás 110 éves történelme során szinte minden évtizednek megvoltak a meghatározó játékosai. Olyanok, akik a játékukkal, a góljaikkal, a Fradihoz fűződő viszonyukkal örökre beí­rták magukat a történelmünk lapjaira. A legtöbbjüket sajnos csak a videókon láthattuk játszani, vagy emléküket a megsárgult újságok hasábjain tudjuk ápolni, de mivel az emlékezet megőrizte őket a jövőnek, soha, de soha nem merülhetnek a feledés homályába.

Azt, hogy szerencsés korban születtünk-e, nehéz eldönteni, de ahogy az elején í­rtam, minden kornak megvoltak és megvannak a legendás alakjai, akik közül néhányan olyan helyet ví­vtak ki maguknak, mely ténylegesen örökké belé fog ivódni minden Ferencvárosi szurkoló szí­vébe. Lipcsei Péter ilyen helyet foglal el. Egy élő legenda, aki szinte egybeforr a Ferencvárossal. Peti pályafutása, góljai, kiállása a Fradiért a nehéz időkben, példát mutat a három E betű igazi értelmének. Erkölcs, Erő, Egyetértés.

Erkölcs – tudjuk, amióta a Fradiba került, más magyar klubban nem szerepelt. Tudjuk, hogy mikor súlyos sérülése miatt megszakadni látszott í­géretes külföldi pályafutása, a Fradiba jött vissza „gyógyulni”. Tudta, itt a játék mellett megkapja azt a plusz szeretetett mely minden gyógyulás alapja. Egy szezon után megpróbálta újra, de mikor 2000-ben ismét hazatért, már mindenki tudta, Lipcsei Peti a Fradiban befejezi be a pályafutását.

Erő – sokan nem hittek már benne, sokan kételkedtek abban, hogy ilyen sérülés után még vissza lehet kapaszkodni és újra el lehet jutni a csúcsra. Két bajnoki cí­m és két kupagyőzelem bizonyí­tja, ha van bennünk erő és kitartás, ha hiszünk a céljainkban és tudjuk, hogy szükség van még ránk, az erő meg tudja sokszorozni a cselekedeteinket.

Egyetértés – Anatole France-t idézve „bölcsességre vall egyetértésben élni olyanokkal, akiket nem tudunk elhagyni”, minden Fradista tudja, hogy mire is gondolok. Mert mikor sorsunk rosszra fordult, amikor egyik napról a másikra összeomlani látszott több százezer ember hite, reménye és álma, volt egy ember, aki szinte egymaga rántotta vissza a Ferencvárost a szakadék széléről. Ha akkor nincs Lipcsei Peti, lehet, hogy Fradi sincs többé. Tudom, ezek nagy szavak, tudom, hogy talán nem is szabadna mindent Petire testálni, hiszen egyszer éppen ő mondta, hogy „nem csináltam semmi különlegeset, csak tettem a dolgom a Fradiért”.

Ezért is szeretjük Lipcsei Petit. Ezért is vált védjeggyé a neve, ezért is szokott a szurkolótábor a nevével üzenni. A hűséget nem lehet követelni, a hűséget nem szabad kérni és a hűséget nem szabad í­gérni. Hűséget csak adni lehet és elfogadni. Peti adja a hűséget, mi szurkolók meg elfogadjuk, mert tudjuk, a kapott hűségtől leszünk mi is jobbak és a kapott hűségtől válunk igazi Fradistává. Nagy szavak, tudom, de mivel a szí­vem mélyén érzem ezt, számomra valóság.

Lipcsei Peti, vasárnap lesz 38 éves. Gondolkoztam, hogy vajon mit is í­rhatok róla, kételkedtem magamban, hogy vajon képes vagyok-e arra, hogy át tudjam adni az érzéseimet, a gondolataimat arról, amit nagyon sokunknak jelent a személye. Nem akartam önéletrajzot í­rni, hiszen kevés olyan Fradista él köztünk, aki nem fújja kí­vülről pályafutásának legfontosabb állomásait. Ráadásul holnap, egy meglepetés videóval is kedveskedünk az őt szeretők népes táborának.

A sors furcsa játékos. Életünk során ezt többször tapasztaltuk már és néha tudtuk azt is, hogy a sors nem csak játszani akar velünk, hanem üzenni is szándékozik. Ahogyan ezt tette 2010. március huszonnyolcadikával. Hiszen vasárnap nem csak Peti születésnapja lesz, hanem bajnoki mérkőzés is, a „kecskeméti vasas” ellen. Ez pedig több mint véletlen, ez üzenet. Magyaráznom sem kell, mert mindenki tudja, hogy mire gondolok. Már hetek óta marja a szí­vünket a szurkolói kártya és a szurkolói csoportok közötti feszültség. Már hete óta nem egységes a tábor. Már hetek óta forrnak az indulatok és nem látni a megoldás lehetőségét.

Ami most egy születésnap, egy legendás labdarúgó személyében megérkezett. Itt most nincs helye a kifogásoknak, itt most nem lehet távol maradni. Mert vasárnap nem csak bajnokit játszunk, hanem Lipcseit Petit is köszönjük. Azt a Lipcsei Petit, aki biztosan többet adott eddig, mint amit kapott. A szeretetünket a megbecsülésünket eddig is megkapta, de most ennél több kell. Szüksége van az erőnkre és az egyetértésünkre is. Mert az erkölcs, ezek nélkül semmit sem ér.

Vasárnap, Lipcsei Peti minden bizonnyal pályára fog lép. A legendák útján – amit az eddig teljesí­tményével saját magának kövezett ki – fut ki a pályára, 38 évesen. Jelenlétünkkel, az örökké dobogó Fradi szí­vünkkel köszöntsük őt ezen a napon.

Peti, szí­vből szeretünk!

– lalolib –