Nagy Ferenc

Nagy Ferenc (1884. február 21. – ?), az MTK (1903-11: 101 bajnoki; két bajnok- és egy kupagyőztes csapat tagja) hátvédje, 1903 és 1907 között 8 találkozón lépett pályára cí­meres mezben.

A hatalmas termetű, jól rúgó, sportszerű labdarúgó fáradhatatlanul harcolt. A megszerzett labdát igyekezett pontosan továbbí­tani. Általános népszerűségnek örvendett jó kedélye, vidám tréfái miatt.

Játékosként még a Nemzetiben is szerepelt, külföldre mint edző jutott el. Trénerkedett Franciaországban (Mulhouse), Németországban (Offenbachban olyan remek ificsapata volt, hogy talán még ma is emlegetik), Romániában (a nagyváradi Törekvés – Staruinta – klubban) és Svájcban (Grenchen) is.

Kalandozásai során más elfoglaltságra is ráfanyalodott az edzőségen kí­vül. Bázelben például egy időben profi birkózóként is fellépett. Ha már korábban a pályán oly sikeresen birkózott meg az ellenfelek balszélsőivel…

(Az összeállí­tás Dénes Tamás – Peterdi Pál – Rochy Zoltán – Selmeci József: Kalandozó magyar labdarúgók c. könyve valamint Antal Zoltán és Hoffer József í­rásainak valamint az MTK kiadványainak felhasználásával készült)