Nyilasi vezérletével

A ferencvárosiak is versenyeznek a legtöbb gól eléréséért, ahogy azt Pogány László még decemberben, az utolsó mérkőzés után hangoztatta.

— Nem az a fontos, hogy ki rúgja a gólt — mondta —, hanem az, hogy minél többet lőjünk. Kétségtelen, hogy nálunk Nyilasi Tibi ért a legjobban a helyzetek kihasználásához.

Nyilasi valóban remekelt az FTC számos mérkőzésén és rúgta is „szépen” a gólokat. Például a Bp. Honvédnak, a 4-2-re végződött mérkőzésen kettőt fejjel, egyet lábbal juttatott a piros-fehérek hálójába. Ezen az októberi találkozón Nyilasi az első félidőben 33, a másodikban 20 alkalommal ért a labdához, s a „pettyes” összesen 6 perc 50 másodpercig volt a birtokában!

A csillagos ötösre játszó Nyi­lasi mellett ezen a mérkőzésen a középpályás sor másik két tagja, Ebedli és Pogány is át­lagon felüli teljesí­tményt nyújtott. Hátha még a csatárok — Pusztai, Szokolai, Murai — is jól játszottak volna… Mint ahogyan a Tatabányával ví­vott 3-0-ás találkozón, amelyen a veterán szélső is oroszlánrészt vállalt a sikerből. Nyilasi vezető gólja után a második gól í­gy esett: Ebedli a jobb szélről í­velt középre, Szokolai 14 méterről fejelt, Kiss kapus bravúro­san kiütötte a labdát, Pusztai mintha a földből nőtt volna ki közelről a hálóba helyezett. Szokolai fejese pillanatában Pusztai még nem volt a bün­tetőterületen belül, de miköz­ben a tatabányai hátvédek szinte „bűvölték” kapusukat, hogy az elérje a kipattanó lab­dát, Pusztai villámgyorsan ott termett és nem kegyelme­zett … A harmadik Fradi-gól Pusztai gyors elfutása és pon­tos beí­velése után az előreve­tődő Szokolai fejeséből esett.

Szűcs László, Képes Sport