Ötven éves a Császár

Ha a magyar futball történetében fényesen csillogott az aranycsapat, akkor bí­zvást állí­tható: volt egy olyan korszak is – talán a hatvanas években hagyta a legmélyebb nyomot kiemelkedő pályafutása -, amikor ferencvárosi bajnokikon, kupacsatákon, illetve a válogatott mérkőzésein Albert Flóriánért őrjöngtek tí­z- vagy inkább százezrek. Mondhatni: népszerűsége meghaladta az Illés-zenekarét is. Ami ugye nagy szó.

Albert Flórián vasárnap tölti be 50. életévét. Az ötvenesek ünneplésének éve ez. Hamarjában Mészöly Kálmánt és dr. Mezey Györgyöt illik ehelyütt emlí­teni. A vasárnap délelőtt emlékezetesnek igérkezik. Az Üllői úton 10.30 órakor kezdődik a show.

Lesz persze álomfutball, a hatvanas és hetvenes évek remek fradista gárdái mérik össze tudásukat. Újfent együtt pengézik majd Flóri, a Császár, és az 1968-as mexikói olimpia óta külföldön élő Varga Zoltán, aki legalább olyan képzett csatár volt, mint Albert. Csakhát ugye az élet (vagy a fránya történelem..?) közbeszólt, Varga inkább új hazát választott magának…

Mészöly Kálmán szövetségi kapitány, aki emlékezetes csatákat ví­vott Albert ellen a Vasas szí­neiben:

– Nagyszerű riválisom volt. Mindig fejtörést okozott, hogy éppen milyen napot fog ki. Ha úgy istenigazából ráhangolódott a játékra, képtelenség volt cselei előtt megállni. Mitagadás, a mérkőzések hevében odamondogattunk egymásnak. A gyepről lefelé ballagva viszont ujra szent volt a béke. Megtiszteltetésnek érzem, hogy rengeteg válogatott 90 perc során együtt futballozhattam vele. Az 1966-os, angliai vb-n, a brazilok elleni csoportmérkőzésen igazi karmesterünk volt. Magával ragadta az egész csapatot. Flóri, ez a drága öreg cselezőgép, ma is hűséges barát. Jó vele elbeszélgetni erről-arról. Hadd kí­vánjak neki még boldog fél évszázadot, segí­tse tovább a magyar futballt

Hoffer József, aki Albert fiatalkorában, majd felnőtt éveiben egyaránt volt szakvezetője, illetve szövetségi kapitánya is, később pedig az MTI-ben munkahelyi főnökeként egyengette az 50 esztendős egykori ász útját:

– Jóval több, mint ötven éve vagyok a magyar futball szerelmese, tettem ezt és azt érte. Flórit különösképpen kedveltem. Úgy hiszem, nem fedezte fel őt senki. Úgy jött, mint a népmesék hőse. Született zseninek tartottam. Mindenre képes volt, intuití­v megoldásai csodálatosak. Orth György, Sárosi György, Puskás Ferenc mellett helye van a magyar labdarúgás halhatatlanjainak csarnokában. Soha nem feledem, milyen elegánsan passzolt az angol kapuba az 1962-es vb-n. S hogy az NSZK elleni barátságos, 4:3-as mérkőzésen micsoda cselsorozatot mutatott be.. Ha igazán komoly fizikai erővel rendelkezett volna, akkor Pelével és Maradonával együtt emlegetné őt a világ. Dehát minden összetevő ritkán van együtt az életben.

Czékus Lajos, az MLSZ főtitkárhelyettese:

– Egy pompás generáció legkiemelkedőbb egyéniségének tartom. Legendás futballista volt, öröm, hogy ma is igyekszik minél többet tenni a szeretett sportágért, amikor ugye válogatottunk tudása cseppet sem nevezhető kiemelkedőnek. Az MLSZ már köszöntötte őt pár hete. Szövetségünk vezérkara ott lesz az Üllői úton – szeretnénk látni Flóritól olyan megoldásokat, amellyel megajándékozott bennünket 25 éve, az angliai vb-n.

Török Péter, a Haladás VSE vezetőedzője:

– Briliáns tudású labdarúgó volt, olyan, aki fáklyavivőként haladt az úton. Nélküle talán nem értünk volna el a hatvanas években ilyen látványos, hangos sikereket. Ha akkor a mai, úgymond profi körülmények között sportolhatott volna, Pelével egyenrangú klasszisként emlegetnék őt. Ha lett volna olyan edzője, aki úgy igazából rávette volna a kemény, következetes edzésekre, akkor nem egyszer, sokszor nyújtják át neki az Aranylabdát.

Molnár Dániel, a Magyar Rádió sportriportere:

– Gyermekkoromban Vasas-drukker voltam. Mégis, ha az Albert-Varga kettős felhúzta a zöld-fehér mezt, fittyet hánytam a Vasasra. Ha pedig a két gárda egymás ellen rúgta a bőrt, az volt az élvezetek netovábbja. Albert alakja, a futballista Flóri örök emlékem. Góljaira csemegeként gondolok vissza. A Flóri letűnt ifjúságom egyik állócsillaga. A mai Albert készséges interjúalany. Annak is kiváló…

*

A Ferencváros Üllői úti stadionjában vasárnap 10 ezer néző tapsolhatott boldogan annak, hogy régi kedvencei ismét megjelentek a pályán.

A hatvanas és a hetvenes évek Fradi-játékosainak kétszer 35 perces gálamérkőzését ünnepség vezette be. Az FTC nevében Nagy Béla verssel köszöntötte az 50 éves Albert Flóriánt, majd Gallov Rezső helyettes államtitkár, az OTSH elnöke, a zöld-fehérek részéről dr. Harza Lajos és dr. Szí­vós István nyújtották át az ajándékokat. Dr. Lipp László az egyház nevében köszöntötte az ünnepeltet, mí­g az egykori játékostársak nevében Bálint László nyújtotta át a régiek trófeáját.

A mérkőzés labdáját ejtőernyősök hozták, a kezdőrugást Hoffer József egykori szövetségi kapitány végezte el. A volt játszótársakat Albert egyenként hí­vta a pályára. Amikor Varga Zoltán negyedszázad után az Üllői úti stadionban újra pályára lépett, elemi erővel tört ki a szurkolók tapsa. Aztán Ebedli indí­totta el a gólok sorát, már a második percben eredményes volt. Az ünnepelt is szerzett egy gólt, a Springer-szobor felőli kaput vette be. A közönség követelésére 11-esből lőtte a labdát a hálóba. Albert Flórián a hatvanasoknál szerepelt, de talán nem szomorí­totta el a végeredmény:

FTC ’70-esek – FTC ’60-asok 5:2
vezette: Rudas Ferenc (dr. Dékány Ferenc, Gyetvai László)

Az 1960-as évek játékosaiból álló csapat (edző: Mészáros József): Géczi – Novák, Mátrai, Horváth L., Juhász, Szűcs – Szőke, Varga, Albert, Rákosi, Fenyvesi dr.
Cserék: Karába, Németh, Havasi, Perecsi, Rátkai, Orosz, Galambos, Katona

A ’70-esek gárdája (edző: Dalnoki Jenő): Hajdú – Martos, Bálint, Réti – Ebedli, Rab, Branikovics, Mucha – Szokolai, Nyilasi, Máté
cserék: Szepessy, Horváth Á., Vad

Gól: Ebedli, Vad, Nyilasi, Máté, Szokolai, illetve Szőke, Albert

A találkozó egyik nevezetes eseménye az 50. perc volt. Az 50 éves Albert tiszteletére ekkor az FTC-szignál hangjaira félbeszakadt a játék, és a mai zöld-fehér labdarugók nevében Keller József, Lipcsei Péter és ifj. Albert Flórián köszöntötték a Ferencváros nagy öregjét. A közönség vastapsa zárta a nosztalgiamérkőzést.