Pályaavató az Üllői úton

Nyitókérdés: Hogyan lehetséges, hogy az ősfradista Novák Dezső rúgta az első gólt a Ferencvárosi Torna Club új stadionjában, pedig az 1974. május 19-i avatónapon a Vasas 1–0-ra győzött, és az angyalföldi csapat győztes gólját a második félidőben Müller Sándor szerezte?

Az FTC első pályáját az Üllői úton 1911-ben avatták föl, és 1963-ban játszották benne az utolsó mérkőzést (FTC-Diósgyőr 3-0). 1968-ban lebontották, és 1971-ben kezdték épí­teni helyére az új stadiont. Ezt avatták föl 1974. május 19-én a Vasas elleni meccsel. De az NBI-es bajnoki előtt volt egy Fradi-Vasas öregfiúk találkozó is, amelyen Novák lőtte az első gólt, majd 4-4 lett a végeredmény. A „Fradi-történészek” ezt tartják a nyitómeccsnek, nem az ezt követő rangadót, amelyen Bánhalmi János felvétele készült.

Néhány hete a jegypénztár előtti sort bemutató Képmentőt nézve-olvasva, már felidézhették olvasóink, mekkora érdeklődés övezte a hetvenes évek közepén a magyar futballt. Azért ezen a fotón is rácsodálkozhatunk arra, milyen lehetett hétről hétre telt ház előtt játszani a Nemzeti Bajnokság meccseit.

A pályára annak idején harmincezren fértek be: egy-egy nézőnek kevesebb hely kellett, és volt állórész is. 1981-ben a Honvéd ellen 4-2-re elvesztett meccsen 32 ezren zsúfolódtak be bosszankodni, ekkor volt a legtöbb néző itt. Ma már csak ülni lehet, és a telt házat 18 100 néző jelentené. Az Üllői úti létesí­tmény 2007. december 21-én pontban délben felvette a Fradi 1967-ben aranylabdát nyert futballistájának, Albert Flóriánnak a nevét.

És most még egy pillantás a képre: a háttérben látszik a daru, amely egy épí­tkezés fölé nyúlik. Ekkoriban már befejezés előtt állt a Gerlóczy Gedeon, Südi Ernő és Wagner László által tervezett 23 emeletes torony, amely 88 méter magasságával Magyarország negyedik legmagasabb épülete. A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának ad helyet, a hallgatók Nagyvárad téri Elméleti Tömb (NET) néven ismerik. 1976-ban adták át.

Mindjárt ideí­rom, de érdemes előbb megpróbálni kitalálni, melyik három épület magasabb nála az országban.

Tehát?

A legmagasabb hazai épület az esztergomi Szent Adalbert-főszékesegyház. A kripta aljától a kereszt csúcsáig számí­tva éppen 100 méter.

A budapesti Országház kupolájának csúcsa 96 méterre nyúlik, éppen olyan magas, mint a Szent István-bazilika.

(Kelen Károly, Népszabadság)