A Fradi naptára, június 13. – A 23. bajnoki cím
Évfordulók:
58 éve született Aranyos Imre
45 éve született Cvirik, Peter
10 éve hunyt el Grosics Gyula
Mérkőzéseink ezen a napon:
1909. Wiener SC – FTC 1:2, Challenge Cup
1915. FTC – Fővárosi TK 8:0, Hadikupa
1918. III. ker. TVE – FTC 0-2, NB1
1920. Rapid – FTC 4-4, nemzetközi barátságos
1926. FTC – MVSC 4-0, NB1 Országos bajnoki döntő
1937. Slavia Praha – Ferencváros 2-2, KK
1938. Vulturi – Ferencváros 2-9, nemzetközi barátságos
1948. Liptovsky S.M. – Ferencváros 2-6, nemzetközi barátságos
1953. Bp. Vasas – Bp. Kinizsi 1:2, NB1
1954. Bp. Kinizsi – Bp. Honvéd 3:3, Edzőmérkőzés
1962. Ferencváros – Bp. Erdészet 7:0, Edzőmérkőzés
1971. Ferencváros – Bp. Honvéd 4:2, NB1
1977. Vasas – Ferencváros 5-0, MK
1979. Ferencváros – Rába ETO 2-1, NB1
1981. Ferencváros – PMSC 4-0, NB1
1983. Miske/Hajós – Ferencváros ?-?, Edzőmérkőzés
1992. Ferencváros – Siófok 5-0, NB1
2009. Ferencváros – Vecsés 5-1, NB2
2020. Ferencváros – Kisvárda 1-0, NB1
Összes díjmérkőzés: 16 mérkőzés, 13 győzelem, 2 döntetlen, 1 vereség, 60-21 gólkülönbség
Ezen a napon játszotta első díjmérkőzését a csapatunkban:
Ezen a napon játszotta utolsó díjmérkőzését a csapatunkban:
1938. Sziffert Nándor
1948. Koffler József
1977. Onhausz Tibor
2009. Deme Imre
2009. Szkukalek Igor
Ezen a napon játszotta utolsó válogatott mérkőzését az FTC csapatából:
“Nagy érdeklődés irányul ama mérkőzés felé, amely a császárvárosban lesz a Ferencvárosi Torna Club és a Wiener Sport Club között a Challenge Cupért. A FTC. teljes csapattal rándul föl, hogy tavaszi szenzációs diadalaira elérendő győzelmével rátegye a koronát. Minden magyar sportbarátnak aggodó reménye kiséri a csapatot Becsbe, mert még sohasem kínálkozott kedvezőbb alkalom a Challenge Cupenek Magyarországba hozatalára mint ezúttal…Óriási küzdelem árán sikerült FTC. csapatának a Challenge Cup dijat ezúttal Magyarországba hozni. Valóban oly küzdelem volt, aminőt bécsi pályán már régóta nem láttunk. A Wiener Sport Club ugyanis hirtelen feltűnő formajavulást mutatott, ami az eddigi, különösen utóbbi időben elért eredményei alapján nem volt elvárható…Az osztrák Challenge-Cup győztese a Ferenczvárosi TC. Este bankett volt a Franz-Josefs-Bahn szállodában, ahol szép beszéd kíséretében nyújtotta át Müller, Vienna elnöke, FTC csapatának a gyönyörű dijat.” (1909 – Wiener SC)
“A hadi kupa ma délután lezajlott mérkőzései csaknem végérvényesen eldöntötték a helyezés kérdését. A Ferencvárosi Torna Klub 8:0 arányban legyőzte utolsó ellenfelét s ezzel megnyerte a kupát (…).” (1915 – Fővárosi TK)
“A közönséges hétköznap ellenére is mintegy 2000 főnyi nézőközönség jelent meg csütörötk délután az üllői-uti sportelepen…” (1918 – III. ker. TVE)
“Az FTC a Rapiddal játszott a fényes játék után 4:4 arányu eldöntetlen eredményt küzdött ki.” (1920 – Rapid)
“A jubiláris ünnepségek egyik kimagasló eseményének szánták, ehelyett azonban a nyári futballtilalom élő propagandaeszközévé lett az 1925-26. évi országos bajnoki döntő. A bajnoki döntőnek a legjobbak élet-halálharcának kellene lenni a nemes és büszke bajnoki címért, amelyért 23 ifjú megfeszített izmokkal, tudásuk legjavát nyújtva küzd 20 percen keresztül. Gondolatban a magyar bajnoki döntőt is ilyennek képzeltük, a valóságban azonban egészen mást kaptunk. Nem volt a mérkőzésnek egyetlen momentuma, egyetlen fázisa, amikor legalább ízelítőt nyerhettünk volna az igazi küzdelemből. z országos bajnoki döntőbe ugyanis nem a ténylegesen legjobbak kerültek be. Az FTC még mai gyengébb formájában is méltóan képviseltette volna ugyan a fővárost, ellenben az MVSC-t semmi esetre sem tekinthetjük a vidék legjobbjának, hiszen legalább négy-öt jobb csapat van a vidéken.” (1926 – MVSC)
“„Baldachinos ágyban aludtam, a falon stukkó, az éjjeliszekrényen telefon…” – Kellemes időjárás, gyönyörű környezet (Jilovista elragadó cseh városka), a történelem közelgő viharait még nem nagyon észlelő baráti fogadtatás. Az idézett mondatot Kutasi Károly (a Fradi tartalékkapusa) mondta elragadtatva, amikor elfoglalták a szállodái szobákat. 1937 júniusa volt, amikor a Ferencváros a KK sorozat első fordulójában, Csehszlovákiában vendégszerepelt, a Slavia Praha ellen…Remek kondiciójával idegenben is fölényt tudott kiharcolni a Ferencváros. A Slavia a 90. percben egyenlített…Okosabb játékkal, vagy kissé nagyobb szerencsével gólokkal győzhetett volna a magyar, melynek találatait Sárosi és Toldi szerezte. A Slavia rúgta az első gólt, de a Ferencváros gyorsan egyenlített az első félidőben. Szünet után feljött a Ferencváros és gólokkal kellett volna győznie, de a végén egyenlített a Slavia.” (1937 – Slavia Praha)
“Egy kis kóstolót kapott Lugos az igazi Fradiból” (1938 – Vulturii)
“Csak a második félidőben ment jól a Fradinak” (1948 – Liptószentmiklós)
“Úgy indult a mérkőzés, hogy a Bp. Vasas biztosan győz. A piros-kékek lényegesen jobban kezdtek, s már a 9. percben megszerezték a vezetést. Ettől kezdve azonban az élelmezésiek fokozatosan játékba lendültek. Az I. félidőben mindkét csapat igyekezett levinni a földre a labdát és a csatárok lapos átadásokkal közelítették meg a kapukat. Szünet után már meglehetősen csapkodóvá vált a játék és inkább küzdelem folyt a pályán. A Bp. Kinizsi a küzdelemben határozottan jobbnak bizonyult. Szinte teljesen átvette a játék irányítását, óriási erőbedobással harcolt s elsősorban küzdőszellemben múlta felül ellenfelét. ennek köszönheti megérdemelt győzelmét is.” (1953 – Bp. Vasas)
“A rangadó nagyon jól indult. Mindkét csapat bátran rohamozott, sokat foglalkoztatták a széleket és a kapusoknak is volt dolguk bőven. A gyors Honvéd-gól a piros-fehéreket zökkentette ki a megszokott játékukból. A félidő vége felé már érezni lehetett, hogy néhányan nem tudnak uralkodni idegeiket, s a jelek szerint a szünet nem volt elég arra, hogy az edzők meggyőzzék a játékosaikat: a pályán csak a játékkal kell törődni! Juhász érthetetlenül megfeledkezett magáról, de ha szigorúbb a játékvezető, másokat is leküldhetett volna a pályáról. A Honvéd sorsát végül is kapusainak súlyos hibája pecsételte meg…Négy gólt rúgott a csatársor és mégis Novák, az “öreg” hátvéd érdemli a mezőny legjobbja címet, két gólakció is tőle indult, helyezkedésével, nyugodtságával iskolajátékot mutatott be. Ezen a délutánon Novák Dezső volt a “legfiatalabb” játékos a Népstadionban.” (1971 – Bp. Honvéd)
“Két perc alatt dőlt el a mérkőzés az FTC javára. Addig keveset láttunk a labdarúgás szépségéből. Főként az első félidő hozott nagy csalódást, ekkor az edzőmérkőzések színvonalát alig érte el azt, amit a két csapat nyújtott. A 79. perc táján ritmust váltott a Ferencváros, gyorsan szerzett két gólt, az ETO erre nem tudott válaszolni, csak egy szabadrúgásból szépített. A látottak alapján a hazaiak azzal nyeretek, hogy általában aktívabbak voltak.” (1979 – Rába ETO)
A bíró hármas sípszava után végleg elszabadultak a boldogság „indulatai”. A szurkolók minden gond nélkül rohanhattak a pályára, ölelve csókolva az éppen arra „repkedő” zöld-fehér játékost, akik legalább fél óráig többet voltak a levegőben, mint a zöld gyepen. Mire a játékosok bejutottak az öltőben, a szurkolók már „körbefogták” a székházat és addig skandálták a „Örülhet falu, város — bajnok lett a Ferencváros!”, amíg nem jöttek ki ismét a játékosok, kezükben már pezsgős üvegekkel, együtt kiáltották a világnak: 23. alkalommal is bajnok lett a Ferencváros. Ez volt Novák Dezső első edzői aranyérmet, aki 1973-ban két alkalommal is ült megbízottként néhány meccsen a Fradi kispadján, de az 1980/81-s szezon volt az első teljes évadja…és nem is az utolsó.
“A szakadó eső sem tántoríthatta el a ferencvárosi szurkolókat. Mintegy másfél órával a mérkőzés kezdete előtt már zöld-fehér színekben pompázott az Üllői út környéke. A kezdő sípszót megelőzően léggömbök tucatjai indultak útjukra…A 4. percben Fodor ívelt be jobbról szögletet, a berobbanó Kuznyecov pedig közelről fejelt Bíró kapujába (1:0)… 21. percben növelték előnyüket a zöld-fehérek: Páling húzott el a jobb oldalon, középre adását Albert két védő között, a 11-es pontról bólintotta a siófoki hálóba (2:0)…Hét perccel az első félidő vége előtt újra Fodor végzett el szögletrúgást. Ezúttal Balogh Gábor emelkedett a legmagasabbra, a fejest Bíró most sem tudta hárítani (3:0)…Az 50. percben Lipcsei labdájával Albert lépett ki a védők közül, majd laposan lőtt a bal alsó sarokba (4:0)…Öt perccel a lefújás előtt aztán Wukovics váratlanul lövésre szánta el magát a 16-os vonaláról, labdája lepókhálózta a bal felső sarkot (5:0)… közönség hatalmas tapssal jutalmazta a hazaiakat, akik valóban felejthetetlen játékkal győzték le a Siófokot. A játék képe alapján a gólkülönbség is reális.” (1992 – Siófok) | Tempó, Fradi!: Bajnokavatásra készültünk, több mint 20 ezer néző reménykedett abban, hogy a Vác botlik, de nyert, így maradt az 1 pontos előny és a döntés az utolsó fordulóban, Diósgyőrre “költözik”…
“A triplázó Ferenczi István 39 találattal zárta a bajnokságot” (2009 – Vecsés)
Szégyenkoszakunk négy éve ért véget, de Szkuki szabadrúgásgólját megkönnyeztem.
A ’92-es Siófok-gálán pedig ott voltam, zsúfolt ház, méltó megalapozása az egy héttel későbbi fiesztának.