1910.III.31. BTC, FTC, MAC, MTK kombinált – Surrey Wanderers 1:0
A Surrey Wanderers kudarca. (Magyar kombinált csapat — Surrey Wanderers 1:0.)
A Surrey Wanderers Budapesten. A húsvéti ünnepeken a Surrey Wanderers nevű angol amatőr csapat játékában fog a fővárosi közönség gyönyörködni. Nagyszombaton a B. T. K., husvét vasárnap a M. T. K.. hétfőn a F. T. K. és március 31-én a M. A. K. lesz az angolok ellenfele. Az atléták a Margitszigeten mérkőznek, a többi mérkőzés a millenáris versenypályán zajlik le. (…)
A Surrey Wanderers játékosait a következőkben ismertetjük:
Kapuvédő: A. W. Little a Surrey County válogatott csapat kapuvédője.
Hátvédők: A. H. Bell. Amatőr nemzetközi válogatott játékos, a Surrey grófság válogatott csapatának kapitánya. Március 26-án Brüsszelben játszik az angol amatőr válogatott csapatban s igy nálunk csak március 27. után játszik. — H. E. Knight szintén amatőr reprezentatív játékos, Portsmouth pro- fesszionátus csapatban játszik. — C. T. Burges a Godalming Surrey grófsági városka — mely West Surrey League középpontja — polgármesterének fia.
Födözetek: F. C. French kitűnő centerhalf. Surrey válogatott játékos. — J. B. Monk. Surrey County válogatott játékos. — V. G. Edwards Surrey County válogatott játékos. — D. A. Walker, kitűnő half vagy csatázó. Surrey County válogatott csapat egyik tartaléka. — R. Randall, kitűnő nehéz fődözet. Surrey County válogatott.
Csatázók: Salisbury, igen gyors szélső csatázó és fényes góllövő tehetség. Válogatott játékos. — C. H. Nall. Surrey County játékos és kitűnő belső csatázó. — E. D. Bell. Southamptonnál játszik. Kitűnő középcsatázó és válogatott játékos. — Cruickshank hadnagy az angol hadsereg Gordon Highlanders nevű ezredében, fényes tehetségű balösszekötő. — E. D. G. Wright, ki a F. A. Ltd.—A. F. A. szakadás előtt a Korintiánoknál játszott balszélsőt, jelenleg a Oueens Park Rangers kapitánya és A. F. A. nemzetközi játékos, ki március 26-án Brüsszelben játszik a belgák ellen. — W. Steer. Amatőr nemzetközi játékos egyike a legfényesebb tehetségű csatázóknak. — G. S. Owen. Amatőr nemzetközi játékos. Surrey County válogatott.
A csapatot E. T. Engal, a Surrey County Football Association válogató bizottságának elnöke és W. R. Pullinger a Surrey County F. A főtitkára kiséri.
(Budapesti Hírlap, 1910. március 20.)
A Surrey Wanderers bucsumérkőzése. Az angolok nagy örömmel szereztek tudomást arról, hogy a csütörtöki mérkőzés a nekik leginkább megfelelő margitszigeti gyöpös pályán fog lefolyni. A csapat tagjai kijelentették, hogy odahaza állandóan gyöpös pályán játszanak és ehhez annyira hozzászoktak, hogy homokos talajon nem is tudják képességeiket kifejteni. A Surrey Wanderers utolsó budapesti mérkőzésükre a következő összeállítású magyar csapatot kapják ellenfélnek: Sipos (M. A. K), Sárközy (B. T. K.), Szendrő (B. T. K.), Fodor (M. A. K.), Károly (M. T. K.), Szigeti (M. A. K.), Sebestyén (M. T. K), Veisz F. (F. T. K.), Késmárky (B. T. K.), Schlosser (F. T. K.) és Mészáros (B. T. K.). Nem lehetetlen, hogy Borbás dr. is kigyógyul lábbajából és beáll a csapatba. A mérkőzés háromnegyed 5 órakor kezdődik. Bíró: Herczogh Ede lesz.
(Budapesti Hírlap, 1910. március 31.)
1910. március 31., 16:45, Margitsziget, BTC, FTC, MAC, MTK kombinált – Surrey Wanderers 1:0 (1:0)
vezette: Herczog Ede (MTK)
nézőszám: 2 000
BTC, FTC, MAC, MTK kombinált: Sipos (MAC) — Oláh (MAC), Szendrő (BTC) — Fodor (MAC), Kürschner (MTK), Medgyessy (MAC) — Taussig (MTK), Weisz (FTC), Késmárky (BTC), Schlosser (FTC), Mészáros (BTC)
Surrey Wanderers: Bell, ?
Gól: Weisz (3.)
A Surrey Wanderers kudarca. (Magyar kombinált csapat — Surrey Wanderers 1:0.) Ma délután folyt le az angol csapat utolsó budapesti mérkőzése. A szeles, hideg időben kétezer főnyi nézőközönség gyűlt össze a margitszigeti sporttelepen, hogy tanúja lehessen a szomorú szerepet játszott angol csapat bucsumérkőzésének. A Surrey Wanderers eddigi vereségeit leginkább azzal mentegette. hogy játékosai otthon állandóan gyöpös talajon játszatják és így a millénáris versenypálya homokja annyira megzavarta őket, hogy képességeiket sehogyan sem tudták kifejteni. Nagyban fogadkoztak, hogy a Margitszigeten ki fogják köszörülni a csorbát. A derék angolok azonban az igazi stílusos, nívós játékkal ma is adósok maradtak, csak olyan lehetetlen gyöngén működtek, mint eddig és bár ellenfelük egy igen indolensen játszó kombinált csapat volt, — vereséget szenvedtek ma is.
A Surrey Wanderers mai játéka végképpen meggyőzhetett mindenkit arról, hogy ennél gyöngébb angol csapat még sohasem járt Budapesten. A magyar kombinált csapat a hivatalos összeállítástól lényeges különböző fölállításban állott ki. Sárközy helyett Oláh Aladár, Károly helyett Kürschner és Sebestyén helyett Tauszig játszott. Az angolok játékáról a lehető legkedvezőtlenebbül nyilatkozhatunk, de a magyar csapatról sem mondhatunk sok jót. A játékosokat nem sarkalta az ambíció, nem lelkesítették a nemzeti színek, de meg az egyesület színei sem, hacsak nem a csapat M. A. K. tagjait, — játszván a négy egyesület legénységéből kombinált csapat az atléták kék-sárga dresszében. Ha a játékosokat egyenkint bíráljuk, akkor kitűnik, hogy a M. A. K. játékosai voltak a legszorgalmasabbak és legügyesebbek. Így Sípos, Oláh és Szigeti, azután Fodor, a ki igen jó képességű fedezetnek mutatkozott. A csatázó-sorban egyedül Schlosser szolgált rá az elismerésre. A F. T. K. népszerű összekötője vitte a főszerepet. A többi, talán Mészáros kivételével, alig volt észrevehető. A jobbszélső Tauszig hibát-hibára halmozott. Hasonló rossz játékot csak az angol csatázóktól láttunk. Veisz egy-két hatalmas lövést küldött az angol kapura, de a játék mozgalmasságából nem kért részt, úgyszintén Késmárky sem. Mészáros inkább a második félidőben fejtett ki tevékenységet. A fedezetsor általában véve nem volt valami különösen jó, éppen hogy megállta a helyét.
Az angol csapatban messze kimagaslott Bell, a ki ma jobboldali hátvédot játszott. A mérkőzés utolsó negyedórájában őt is utolérte a balsors, inrándulást szenvedett és társai támogatásával az öltözőjébe bicegett. Az angolok között talán egy sem maradt sértetlen, de nem a magyar fiuk játékából kifolyóan, hanem saját tehetetlenségük következtében. Az is egyik jellemvonása volt gyöngeségüknek, hogy sokszor minden külső ok nélkül összeestek és harcképtelenné váltak.
A mérkőzés egyetlen gólját a játék harmadik percében Veisz lőtte gyönyörű éles rúgással. A 33-dik percben Herczogh bíró kissé elhamarkodott ítélkezéssel 11-es büntetőrúgást adott az angolok ellen. Veisz a labdát — szándékosan a kapu mellé rúgta. A magyar csapat nobilitását az angolok nagy hálával fogadták.
A második félidőben az angolok a széltől támogatott oldalon játszottak, de még így is állandóan az ő kapujuk közelében folyt a játék. A küzdelem hét óra előtt, csaknem teljes sötétben ért véget.
(Budapesti Hírlap, 1910. április 1.)
Magyar comb.—Surrey Wanderers 1:0. Félidő 1:0. Csütörtökön volt az angolok utolsó szereplése a Margitszigeten. Az angolok felforgatott csapattal játszottak és nagyon meglátszott, hogy a sorozatos mérkőzések megviselték a csapatot. A magyarok széllel hátban érik el a mérkőzés egyetlen gólját az első félidő elején, mely után mindvégig unalmas játék folyt. A magyar csapat a következő volt: Sipos — Oláh, Szendrő — Fodor, Kürschner, Medgyessy — Taussig, Weisz, Kézsmárky, Schlosser, Mészáros. Biró: Herczog Ede.
(Nemzeti Sport, 1910. április 2.)
Vélemény, hozzászólás?