1911.IV.2. FTC – Young Boys 3:0

TV-19110430-00-19110402

Április 2-án: Nemzetközi mérkőzés az üllői-uti pályán: Young-Boys—FTC d. u. 4 órakor.

Svájc—Magyarország. Ma és holnap Svájc bajnokcsapata mérkőzik nálunk. A svájciakat igen jó hí­rnév előzi meg, amennyiben tudvalevő, hogy ők ismételten bajnokai voltak hazájuknak a footballban és jelenleg harmadszor egymásután nyerik Svájc bajnokságát úgy, hogy most végleg a Football Club Joung Boys-é lesz a bajnoksággal kapcsolatosan alapí­tott serlegvándordij. Jó formájuknak fényes bizonyí­téka az, hogy 11 bajnoki mérkőzésen egyetlen egyszer sem szenvedtek vereseget, hanem kilencszer győztek, 2 í­zben eldöntetlenül játszottak. Fokozza a mérkőzések érdekességét, hogy ebben a svájci csapatban csaknem valamennyi ember reprezentativ-játékos és igy az elmaradt magyar-svájci revánsmérkőzés helyett mégis alkalmunk lesz megállapí­tani, hogy miképpen viszonylik Svájc footballsportja a mienkéhez és hogy vajjon belenyugodhatunk-e a magyar reprezentativ-csapat zürichi vereségének realitásába.

A svájci team a következőkből áll: Kapus: Maurer 24 éves, reprezentativ-játékos. Hátvédek: Stucki jobbhátvéd 24 éves, az olasz és angol csapat ellen is játszott, igen gyors védőjátékos, kiváló tornász. Ő és partnere Adamina balhátvéd képezik Svájc legjobb hátvéd-párját. Adamina 22 éves, biztosrugásu védőjátékos, Franciaország és Anglia ellen játszott. Fedezetek: Jobbfedezetet Walter II., középfedezetet Walter I. játszik. Az előbbi 22 éves, kitartó játékos A bátyja Walter I. 25 éves, kapitánya volt a magyarok ellen szerepelt csapatnak. Fáradhatatlanul és önfeláldozóan játszik. A balfedezetet Lehmann a csapat legidősebb (29 éves) tagja szintén internationális játékos. A csatársorban jobbszélsőt Wyss játszik. Neki van a legjobb technikája, amit ellenünk is bebizonyitott. A jobbösszekötő Kaiser 19 éves és igy a legfiatalabb. Igen talentumos játékos, úgy hogy az összes reprezentatí­v mérkőzésen részt vett. A középcsatár a legjobb goollövő. Angol származású tanár Freeley a neve és 27 éves. Meister balösszekötő 3 éve játszik a csapatban és energikus, önzetlen játékával igen hasznosan szerepel, Minder a balszélsőjük, aki kitünően fut és szépen centerez.

Vasárnapon a svájci csapat a FTC I-ső csapatával játszik, a győztes Gróf Zichy János kultuszminiszter értékes ezüst serlegét nyeri Biró: Herzog (MUE) lesz.

(Sport-Világ, 1911. április 1.)

1911. április 2., 16:00, Üllői út, FTC – Young Boys 3:0 (0:0)
vezette: Herczog Ede (MUE)
nézőszám: 12 000
FTC: Fritz  – *Rumbold, *Manglitz – Weinber, Bródy, *Payer – *Szeitler, Weisz, Koródy, Schlosser, Borbás dr.
Young Boys: ?
Gól: Koródy (71.), Schlosser (7x. – 11-esből, 82.)

SH-19110403-03-19110402

— A svájci csapat második mérkőzése. —

Ferencvárosi Torna Klub—Young Boys 3:0.

Huszonkét edzett ifjú küzdött vasárnap délután a ferencvárosi uj sporttelepen a győzelemért. Ismét a futball-labda varázsa vonzott ki a szabadba csaknem tizenkétezer főnyi tömeget és a férfias csatározásból, az elszánt rohamokból — kórház épül, ágyakat kopácsolnak, tépést készí­tenek. Az a huszonkét ifjú, magyar fiuk és a távol Svájc fiai egyaránt, azzal a boldog tudattal szállottak sikra egymás ellen, hogy küzdelmük dija a legszebb lesz, a mi csak elképzelhető — beteg gyermekek könyeit segí­tenek fölszántani. Hálásak vagyunk érte a játékosoknak, de dicsérjük a közönséget is, a mely zsúfolásig megtöltötte a hatalmas tribünt s óriás rajokban lepte be a pályát övező lépcsős terraszt. A mérkőzés jövedelméről még csak holnap készí­tik el a számadást és igy ma még nem tudjuk, hogy mennyi jut a Gyermekszanatóriumnak. A jelek után í­télve azonban bizonyos, hogy a rendező egyesület, az F. T. K. tekintélyes summát fog eljuttatni Zichy János gróf közoktatásügyi miniszterhez a Gyermekszanatórium részére.

A jótékonycélu mérkőzésre a győztes csapatnak maga a miniszter tűzött ki tiszteletdijat, — egy értékes ezüst kupát. A milliő, a melyben a meccs lejátszódott, de maga a játék menete is érdemes volt a különös figyelemre. Csillogó, tavaszi napsugárban, rendkí­vül dí­szes, előkelő hölgyekből és urakból álló közönség előtt zajlott le az élénk, tüzes küzdelem. A miniszter képviseletében megjelent Bezerédi Viktor államtitkár is gyönyörködve nézte az eléje táruló nagyszerű képet, a tarka szí­nekben pompázó tribünt, meg a labdát kergető, derekasan játszó fiukat.

Svájc bajnokcsapata ellen a Ferencvárosi Torna Klub legénysége lépett a porondra. A közönség a szombati eredmény után az F. T. K. felsőbbséges játékát és a gólok özönét várta. Mindenki azt hitte, hogy a zöld-fehérek csatárlánca agyonbombázza a svájci kaput — s ezt várta még akkor is, a mikor Svájc intézett rohamot-roham után, s percekig táborozott a magyar kapu előtt. Eltelt az első negyedóra, mig a tribün népe fölismerte, hogy két teljesen egyenlő erejű ellenfél mérkőzését látja, s mindegyik más-más taktikával törekszik végső céljának, a gólnak az elérésére.

A magyar csapat tüzes játékával, ötletes áttöréseivel és szélsőinek gyorsaságával szemben a svájciak meggondolt, higgadt játékot folytattak, s az egyéni bravúrokat remek összejátszással ellensúlyozták. A mikor letelt a félidő, s egyik oldalon sem esett gól, meghökkenve néztek egymásra a sportsmanek. S ez már Svájc győzelmét jelentette. Egy csapásra megváltoztatta a közönség lesújtó í­téletét, a mellyel a svájciak tegnap produkált játékát illette.

Változatos, élénk tempójú játék jellemezte a második félidőt is. Svájc ismételten veszedelembe sodorta a magyar kaput, a melyet azonban Fritz kapuvédő ügyesen védett. Hiába iparkodott Schlosser és — gyakran szabályellenesen — Koródy, hiába rohant szélsebesen a labdával Borbás, Svájc védelme résen volt s idejében föltartott minden támadást. Az F. T. K. jobboldalára azonban — fölismerve Veisz tehetetlenségét — nem vigyázott eléggé. S ezen a taktikai hibán vesztette el a csatát az utolsó percekben.

Egy alkalommal Koródy szabálytalanságot követett el egyik ellenfelével szemben. A svájciak ezt látván, megállották, abban a hiszemben, hogy a biró úgy is megállí­tja a játékot. Ez azonban nem következett be, a játék folyt tovább s Koródy minden ellentállás nélkül megszerezhette az oly nehezen várt gólt.

Hiába volt most már minden ellenkezés és tiltakozás, a svájciakon többé segí­teni nem lehetett. Alig ült el a gól által fölidézett tapsorkán, újra gólhoz jutott a F. T. K. Hands miatt 11-es büntető rúgást í­télt a biró s ezt Schlosser góllá értékesí­tette. Néhány perccel a befejezés előtt jutott a F. T. K. Schlosser révén sorrendben a harmadik, de az egyetlen megérdemelt és szép gólhoz. A svájciakat a közönség a kettős vereség ellenére is szimpátiájába fogadta és a mikor a meccs után elvonultak a pályáról, hosszantartó, meleg ünneplésben részesí­tették őket. A mérkőzés bí­rója Herczog Ede volt.

(Budapesti Hí­rlap, 1911. április 4.)

Ferencvárosi Torna Club — Joung Boys Bern 3:0. Félidő 0:0. Vagy 10 ezer ember szorongott az Üllöi-uti pálya tribünjein, hogy tanúja legyen a magyar győzelemnek. A svájci csapat szombatról vasárnapra szinte megváltozott; a játékosokat mintha kicserélték volna, oly fürgén és biztosan mozogtak a pályán. Addig, amig az első goalt elérte a magyar csapat, élvezetes és ní­vós játékot láttunk s épen nem mondhatjuk, hogy a FTC uralta volna a helyzetet. Teljesen egyenrangú volt a svájci csapattal, amelynek összmunkája itt-ott tán túl is szárnyalta a magyar csapatét.

Az első félidőben váltakozva támadnak az ellenfelek. Mindkét csapat több kí­nálkozó alkalmat hagy kiaknázatlanul. Félidő vége felé a svájci csapat van offenzivában, de két eredménytelen korneren kí­vül egyebet elérni nem tud.

Helycsere után ismét a vendégcsapat támad. A balszélsőnek a lerohanása már majdnem eredménynyel végződik. A center hajszálnyira a kapu mellé fejeli a becenterezett labdát. Ezután Borbás vezet gyors támadást, de Korody fejese a kapu mellé kerül. A 26. percben Korodi a közönség ujjongása közben lövi az első magyar goalt, amelyet 11-esből Schlosser második goalja követ. Félidő végén Schlosser a harmadik goalt lövi.

A FTC közelről sem játszott a tőle megszokott jó formában. Biró Herzogh Ede volt.

(Pesti Hí­rlap, 1911. április 4.)

Vannak tünetek, melyek nyitját és kulcsát hiába keresi az ember. így vagyunk a svájci hajnokcsapattal, a Young Boys-okkal is. Szombaton bemutatkoznak. Valósággal felsziszszent az ember játékukon. Nincs benne egy vonás, amely az igazi footballra emlékeztetne. Nem akartuk elhinni, hogy ez Svájcnak, annak az országnak a bajnokcsapata, mely a mi reprezentativjainkat a közelmúltban megverte. És azután a szánalmas mérkőzés után látunk egy egészen uj csapatot. Lélekkel, tűzzel, néha szinte vadul játszó csapatot. Kitűnő kombinációk, jó paszok, egyik-másiknál igazán fényes teknika! Az első pillanatokban megzavarodva néztünk körül. Tán egy csomó uj játékos szerepel? A FTK titkára, Neuwelt Emil nyugtat meg bennünket, hogy ez teljesen azonos csapat. Tényleg, csak a centercsatár cserélt helyet. Ami igaz, azt el kell ismerni. A svájci csapat fényes játékot produkált s vasárnap teljesen egyenrangú ellenfélnek mutatkozott. A fedezetsor, amely szombaton a zérussal volt egyenlő, a második napon mint akár egy telivér buldog lógott a magyar csatárokon. Az első félidőben nem is tudtak miattuk érvényesülni. Le kell szegeznünk a tényt, hogy a FTK-nak nehéz volt ellenük játszani, mert a svájciak testi erejüket teljesen kihasználták, sokszor pedig egyenesen kí­méletlenül dolgoztak. A Ferencvárosnál a halfsor emelkedett ki, Bródy és Weinber reprezentatí­v formában vannak. A kemény, sokszor durva játékban kitünően állották meg helyüket s e hajdan oly „kemény“ legények egyetlenegyszer sem reagáltak ellenfeleik meg nem engedett trükjeire. A csatársor munkája sok kí­vánni valót hagyott hátra. Toronymagasságban emelkedett kt azonban Koródy, ki oly kiváló formát matatott, amilyent előzőleg még soha. Fárahatatlan agilitásával vitte uj és uj támadásba csatársorát a az utolsó negyedórában elért döntés, 90 százalékban az ő érdeme. Dr. Borbástól mit sem láttunk. Gyorsaságából, amely hajdanta eredményes játékának főereje volt, már sokat veszí­tett. Centerezései sem a régiek. Schlosser kissé elmerevedett. Volt azonban egy lövése, amelyhez hasonlót alig láttunk. Úgy 20 méternyire a kapu előtt kapta a labdát. Csak a lábának mozgását és a kapuból kiguruló labdát lehetett látni, oly borzalmas erővel volt lőve. Pedig közvetlen két méternyire a kapus feje felett ment a kapuba. A kapus azonban csak vállmagasságig tudta emelni karjait, mikor a labda már vissza is fordult. Pompás lövés volt. A védelem munkája jó volt. A játék az első félidőben egyenletesen oszlott meg. A magyar csapat a második félidő utolsó husz percében döntő fölénybe került.

A vasárnapi mérkőzéseket rendkí­vül nagyszámú közönség látogatta. A Ferencvárosi TK üllői-uti pályája gyönyörű látványosság volt. Dacára, hogy a kora délutáni órákban az eső megeredt, valóságos népvándorlás indult meg az Üllői-ut felé. Fél négy órakor már a bérkocsik, automobilok és más járómüvek egész tömege barrikádozta körül az uj pálya deszkakerí­tését. A villamosok egyre ontották az újonnan érkezők tömegét. A FTK pálya is megszerezte már az új pálya polgárjogát demonstráló ingyen publikumot. Itt azonban a helyzet más, mint a Millennárison. Ott az ingyen-publikum a szomszédos fákon és kerí­téseken vert tanyát, itt az élőfák hiányában és a kerí­tés tetején húzódó szeges drótsodrony miatt, a kerí­tésen fúrt lyukakon veszekszenek a pénztelen ifjak. Egy-egy lyuk már úgy látszik, külön érdekeltséget hozott össze. Órával a kézben, vagy hangosan számolva ellenőrzik egymást és várják, hogy mikor kerül rájuk a sor, hogy vagy öt percre nézhessék az óriások küzdelmét. Mit nem adna egy ilyen gyerek, ha ő egy Schlosser vagy Koródy helyén lehetne. Ha 20 fillérét nem is, de lelkiüdvösségét bizonynyal odaí­gérné. Az uj pálya a szobafogságos honvédhuszároknak is hozott egy kis változatosságot. Nem lesz nekik olyan szomorú ezentúl a vasárnap délután. Ha a babáját nem is, de legalább látja az ezernyi népek tolongását és hallja ezrek és ezrek zsongását, majd mindent elsöprő bömbölését. Édes Istenem, hogyan fogja ez a huszár elmagyarázni odahaza, egy csendes alföldi faluban, az „édes szülémnek“, hogy ott a nagy Pesten tí­zezernyi nép hogyan ordí­t, buzdí­t, drukkol, lelkesí­t, izgat és végül hogyan szid egy úriembert, akit bí­rónak hí­vnak, csak azért, hogy egy kis bőrlabda ide vagy odarepüljön.

Ferencvárosi Torna Klub—Joung Boys 3:0 félidő 0:0. Óriási, mintegy 12 ezer főnyi nézőközönség jelenlétében kezdődött meg a nagy goalarányu magyar győzelemmel kecsegtető nemzetközi mérkőzés.

A csapatok nagy óvatossággal kezdik a játékot. Eleinte az FTK a támadófél, de lassan a svájciak is lendületbe jönnek s a közönség nagy csodálkozása közben egymásután vezetik a legveszélyesebb támadásokat. Egy alkalommal pedig egy biztosnak látszó goalt hibáz el a svájci csatár. A vendégcsapat fölötte jó játéka láthatólag meglepi a magyar csapatot, amely jó ideig a tőle megszokott kombinációs játékot produkálni nem tudja. Koródy és Schlosser, de különösen ez utóbbi egyéni játéka egymásután teremti a veszélyes helyzeteket a svájci goal előtt, de hiába! Az előző napon oly gyengén szereplő kapus most kifogástalnul működik, egy alkalommal Schlosser védhetetlennek látszó lövését rávetéssel gyönyörűen menti. Félidő vége fölé a Joung Boys van offenzivában, de két eredménytelen korneren kí­vül egyéb eredményt elérni nem tud. A Joung Boys e félidei játéka teljesen kiérdemelte a közönség megelégedését.

Helycsere után a Joung Boys a támadó fél. Balszélsője lerohanva a fél pályán becenterezi a labdát a középre, ahol azt a center hajszálnyira a kapu mellé fejeli. Ez a gyönyörű jelenet ugyaní­gy ismétlődik a svájci kapu előtt, Borbás gyors lerohanás után centerez s Koródy a kapu mellé fejel. E két vehemens támadás után fokozott iramban, de eredménytelenül folyik a játék a félidő 26 percéig. Ekkor Koródy az egybegyűltek üdvrivalgása közben lövi a vezető goalt, amelyet rövid idő múlva egy 11-esből Schlosser második goalja követ. Az első goal ellen egy közben történt állí­tólagos hands miatt tiltakozik a Joung Boys, de a biró e tiltakozás dacára is megí­téli a goalt. Az utolsó goal a félidő 37 percében esett.

A FTK e mérkőzésen nem tudta teljes formáját kijátszani. Biró. Herczog Ede volt.

(Pesti Napló, 1911. április 4.)

Szombaton és vasárnap a Reformpárt vendégül látta Közép-Svájc többszörös bajnokcsapatát, a berni Young Boyst. E mérkőzéseknek bizonyos mértékben revanche-jellegük volt, mert hiszen a január 8-iki zürichi 2:0-ás vereséget kellett ellensúlyozni. Ez minden várakozáson felül sikerült is, mert a reform-párti válogatottak (6 MTK, 3 FTC és 2 NSC) az első napon 5:1 re, a FTC bajnokcsapata pedig vasárnap 3:0-ra verte a svájciakat, akiknek játékosai közül csupán a Zürichben is ellenünk játszott Walter I. és Wyss tűntek ki. Sajnos, mindkét matchen kí­nos feltűnést keltett az a számos foult, amelyeket vendégeink is, miénk is alkalmaztak.

(Sport-Világ, 1911. április 8.)

Az Üllöi-ut hétről-hétre attrakciókban utazik. Igen ügyesen menedzsál folyvást nemzetközi csapatokat és divatba hozza vele a pályát. Az elmúlt héten a berni Young Boys volt deresen.

Szombaton a kombinált csapat, vasárnap a FTC verte, de a második napon ugyancsak feszelgett a deresen a svájci csapat és igazán nem tudjuk, mi lett volna az eredmény, ha a ez a mérkőzés svájci területen folyik le. A kombinált csapatban legtöbbet értek a NSC emberei. Mintha csak meg akarták volna mutatni, mit tudnak produkálni kellő környezetben, olyan agilis és ötletes játékot adtak. Tóth a balszélen egyszerűen mesés volt a közönség egyértelműen hangoztatta, hogy jobb Borbásnál s ezzel a debütjével komoly aspiránsa lett a válogatott csapatnak. Hlavay is mint centerhalf teljesen feledtetni tudta Károly hiányát, ami a legnagyobb dicséret. Hasonlóképpen uj csillag gyanánt emlegethetjük Taussigot (MTK) a jobb szélen, akiről végre — ugy látszik — az egylete is belátta, hogy többet ér Sebestyénnél. Domonkos (MTK) kiváló volt és Korody (FTC) formája tetőpontján áll. Meg kell még emlékeznünk Weinberröl (FTC), aki a bekk sorban határozottan jobban föltalálja magát, ennélfogva ott nem is erőszakos. Általánosságban meg kell jegyeznünk a szombati MTK-beli válogatottakról, hogy ernyedetlen munkájukkal alaposan hozzájárultak a nagy sikerhez.

A vasárnapi mérkőzés kimenetele teljesen nyí­lt volt. Ha nem áll a háttérben az a rendkí­vüli energia-készlet, amit 10,000 ember bömbölő biztatása nyújt, talán a FTC szenvedett volna vereséget. Mert a berni csapat kipihenvén a hosszú ut fáradtságát, vasárnapra egészen kicserélődött. Szombaton a csatárai a kapu elölt határozatlanok, a mezőnyben lassúk voltak, fedezetsora mizerábilisan működött, vagy helyesebben nem működött, mí­g vasárnap szebbnél-szebb támadásokat vezettek, szépen kapcsoltak és gyorsaságuk is bámulat tárgya volt. Bizony ha Fritz nem mindig olyankor kiváló kapus, amikor logjobban kell, nem maradt volna a magyar kapu szűzen. A FTC csapata bizonyos fáradtságot mutatott, mintha ő utazott volna Borbás és Schlosser szí­ntelenek voltak, Weisz meg ugy látszik még mindig nem heverte ki a lábbaját. A fedezetsor is gyengébben szuperált, mint máskor szokott.

Szombaton: FTC-MTK-NSC comb.—Young Boys 5:1. Üllői-ut. Biró: Izsó L.
Vasárnap: FTC—Young Boys 3:0. Üllői-ut. Biró: Herczog E.

(Nemzeti Sport, 1911. április 9.)

*a Tolnai Világlapjában megjelent fénykép alapján

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

OLDALAK
KATEGÓRIÁK