1912.X.20. FTC – WAF 3:1

A WAF legénysége. A vasárnapi nemzetközi football-match bécsi szereplői a következőt lesznek: Weinberg, Axmann, Tekusch I., Heinz, Kwietek, Tekusch II., Lanzer, Little, König, Fischera, Andres. (…) A centercsatár posztján König szerepel, de lehet, hogy e helyen a kiváló Schwarz fog játszani, mely esetben Little jobbszélső lesz.

(*Pesti Hí­rlap & Pesti Napló, 1912. október 18.)

1912. október 20., 15:00, Üllői út, FTC – WAF 3:1 (1:1)
vezette: Herczog Ede
nézőszám: 14 000
FTC: Ungár — Rumbold, Payer — Weinber, Bródy, Blum — Weisz F., Koródy, Pataky, Schlosser, Borbás dr.
WAF: Weinberg — *Axmann, *Tekusch I. — Tekusch II., Kwietek, Steinwedner — *Lanzer, Prohászka, König, Heiss, Andres
Gól: Schlosser (22. – 11-esből, 82.), Koródy (71.) illetve König (39.)

A vasárnapi sportesemények ismét a FTK Üllői uti sporttelepén centralizálódtak, ahol a programm két legtöbbet igérő mérkőzése a FTK—WAF s a BTK—BAK bajnoki mérkőzés került lebonyolí­tásra. E két érdekesnek í­gérkező mérkőzés közel tizenötezer főnyi közönséget csalt ki a pálya tribünjeire, amely azonban a látottakkal nem igen volt megelégedve. Mindkét mérkőzésen a játékosok mintha csupán a finisre tartották volna erejüket, a küzdelem első felén alig mutattak játékot. (…)

A meglehetősen egyhangú bajnoki küzdelem után nagy várakozással tekintett a közönség az utána eldöntésre kerülő FTK—WAF revans jellegű mérkőzés élé. Mindenki lendületes és izgató játékot várt s e helyett unalmas, nagy részt alacsony ní­vójú mezőny játékot látott. A fenti kritika alól azonban teljesen ki kell kapcsolni a mérkőzés utolsó 25 percét, ahol a FTK végre olyan játékot produkált, amely ismét lázba s örömmámorba hozta a kedélyeket.

Sikerült tehát a FTK-nak tavalyi vereségéért revansot venni, bár erre a mérkőzés első 70 percében abszolút nem mutatott semmi hajlandóságot. Hangos „hoch“-kiáltásokkal fogadta, a közönség a szimpatikus, jól megtermett, rikí­tóan piros profi-inges WAF legénységét. A WAF nem állott ki teljes legénységével. Hiányzott a csapatból Heinz, Little és Fischera, akiknek helyén Steinwedner, Heiss, és Prohászka nem mutattak eléggé erélyes játékot, bár egynémely támadást igen szépen készí­tettek elő. A Ferencváros a MTK ellen szerepelt csapatát játszatta, amelynek minden egyes tagja helylyel-közzel gyönyörű trükköket mutatott, de egységes szellem s lelkesedés nélkül.

Az első félidő elején még hallatszott a közönség biztató hangja, amely azonban a FTK hí­rnevéhez sehogy sem illő játék láttásra lassanként elmaradt. Csak néha-néha törte meg a csendet egy-egy elkeseredett „franzstatler“ biztató hangja amelyből bizony néha vastag keserűség érzett ki. A tribün hangulatára talán jól jellemző közbekiáltást idézünk a sok közül: „Dolgozzatok, ti hazaárulók!“ Ami a szomorúság dacára közderültséget keltett. A hosszú szünet s a fel-fel serkenő biztatások után végre az utolsó 25 percben a FTK önmagára talált s ekkor olyan játékot produkált, amely feledtette az összes eddig látottakat. Nagy tűzzel, okos kombinációval dolgozott a zöld-fehér csapat, amely e játékával teljesen kiérdemelte a győzelmet.

Ilyen játék nyomán meg kellett jönni a goaloknak, amelyeknek keresztülvitele igazán elsőrangú volt. Kitűnt, hogy ha a FTK „svungba“ jön, akkor oly hatalmas ellenfél, aki mindenen keresztül gázol s a lehető legrövidebb idő alatt teremti meg goaljait. Ha az egész idő alatt a Ferencváros igy küzdött volna, akkor az erős bécsi csapat súlyos vereséggel hagyta volna el a magyar pályát.

Nemzetközi mérkőzés. FTK— WAF 3:1 (1:1).

Az Üllői-uti pályán, közel tizenötezer főnyi közönség előtt került a fenti nemzetközi mérkőzés eldöntésre. A FTK komplett csapatával, a WAF pedig három tartalékot szerepeltetett. Az első félidőbe a FTK támadásaival vezetődik be. Tí­z percnyi játék utánra tempó erősen hanyatlik, s unalmas, érdektelen mezőny-játék folyik. A FTK a 22-ik percben tizenegyes révén szerezte meg vezető goalját. Ugyanis a Weinberg, a bécsi kapus a rárohanó Schlosser előtt félre akar ugrani a már ártalmatlanná tett labdával, de Schlosser akadályozza ebben. Ekkor Tekusch II. oly módon siet a kapus segí­tségére, hogy Schlossert kézzel visszarántja, mire a biró tizenegyest í­tél, amelyet Schlosser goalá értékesí­t. A bécsiek erre fokozzák a tempót, de a kitünően működő FTK védelem ment. Végre a 39-ik percben Rumbold elhibázza a labdát, mire König kiszökik s a kifutó Ungár mellett a goalba helyezi a labdát. Félidő 1:1.

Szünet után mintegy 25 percig tart még a lanyha tempó, amikor a FTK mintegy megváltozva tüzes támadásba megy át. Pataky áttöri a bécsi védelmet s kitünően adja a labdát a jól helyezkedő Koródynak, aki kapásból gyönyörű goalt lő. A goal után a FTK ellenfelét teljesen beszorí­tja s egymásután a legveszélyesebb helyzeteket teremti a WAF kapu előtt. A 37-ik percben a bécsi védelem korner árán szereli le a zöld-fehér csatársor támadását. A Borbás által jól rúgott labda Schlosserhez kerül, aki azt kapásból a goalba továbbí­tja. A mérkőzés a FTK támadásaival ér véget.

Biró: Herczog Ede.

(Pesti Napló, 1912. október 22.)

Az FTC mindkét félidőben erősebb volt a 3 tartalékkal szereplő WAF-nál, melynek tetszetős mezőnybeli játéka kellemes látványa volt az egybegyült 14.000 nézőnek.

Nemzetközi. FTC—WAF (Wien) 3:1

(Nemzeti Sport, 1912. október 27.)

Vidéki mérkőzések. (Szeged) FTC II.—Szegedi AK 3:1.

(Sportvilág, 1912. szeptember 21.)

Vidéki mérkőzések. (Szeged) FTC I. b).—Szegedi AC 3:1. Biró: Puskás I.

(Sporthí­rlap, 1912. szeptember 21.)