1913.V.1. FTC – MAC 3:2 (edzőmérkőzés)

Howcroft, az osztrák-magyar reprezentatí­v-mérkőzések immár rendszeresí­tett bí­rója fogja csütörtökön a MAC — FTC bajnoki mérkőzését vezetni. A kiváló angol biró ugyanis május 1-re Budapestre jön és ezt az alkalmat használta fel Malaky Mihály, hogy megnyerje a hí­rneves angol birót a mérkőzés vezetésére, miután előzőleg a MLSz vezetőségétől biztatást nyert, hogy a biráskodási engedély megadása nem fog nehézségbe ütközni. Kétségtelen, hogy a magyar birák is hasznot fognak ebből huzni, mert szükséges idönkint tanulmányozni az eredeti angol szisztémát, hogy a gyakorlat folyamán némely az eredetitől eltérő felfogások, a helyes mederbe visszaszorittassanak.

(Pesti Hí­rlap, 1913. április 30.)

(…) A F. T. K. és a M. A. K. is teljes csapatával megy a küzdelembe. Érdekes, hogy csak a kapuvédők lesznek újak mind a két csapatban. Ungárt Fritz fogja helyettesí­teni, mig a M. A. K. Dömötört állí­tja be a pihenőre utasí­tott Ujságh helyére. (…)

(Budapesti Hí­rlap, 1913. május 1.)

Uj sportplakátok az utcán. A főváros hirdető-oszlopain meglepően szép és művészies kivitelű uj football plakátok jelentek meg, melyek a FTC pályáján eldöntésre kerülő mérkőzéseket hirdetik. Az uj plakátok tervezője Rumbold Gyula a FTC nagy klasszisu hátvédje, aki már a jégpálya plakátjaival is nagy tetszést keltett. A plakátok Kellner és Mohrlüder kő- és könyvnyomdái intézetében (V., Csáky-utca 9.) készültek. A cég beltagja Kellner Gyula a régi magyar sportvilág egyik leghí­resebb alakja, aki mint marathoni futó az athéni olympiádon is dicsőséget szerzett a magyar sportnak.

(Sportvilág, 1913. május 5.)

1913. május 1., 17:00, Üllői út, FTC – MAC 3:2 (0:1)
vezette: Howcroft (angol)
nézőszám: 8 – 10 000
FTC: Fritz — Rumbold, Payer — Weinber, Bródy, Blum — Weisz F., Tóth-Potya, Pataky, Schlosser, Borbás dr.
MAC: Dömötör — Kehrling, Ocskay — ?, Fodor, Medgyessy — Rácz, Bodnár, Krempels, Vangel, ?
Gól: Schlosser (68., 78.), Pataky (81.) illetve Bodnár (34.), Vangel (50.)

A munkásünnep áldozó-csütörtökre esvén, kettős ünnep kí­nálkozott kiaknázásra a labdarugóknak. Gyönyörü tavaszi idő is kedvezett, természetes tehát, hogy ezrekre menő közönsége volt a tegnap lezajlott mérkőzéseknek. (…) Az üllői-uti sporttelepen legalább tí­zezer főnyi közönség jelenlétében előbb a Budapesti Torna Klub 3:0 (2:0) arányban legyőzte a Terézvárosi Torna Klub ot, majd a Ferencvárosi Torna Klub páratlanul heves tusában 3:2 (0:1) arányban győzedelmeskedett a Magyar Atlétikai Klub-on.

(Elsőosztályu bajnokság) Ferencvárosi Torna Klub— Magyar Atlétikai Klub 3:2 (0:1). A tavaszi szezón túlfeszí­tett munkája, de különösen a múlt vasárnapi válogatott mérkőzés alaposan igénybe vette a F. T. K. játékosait. A fáradság félreismerhetetlen jelei látszottak a csapat minden akciójában s bizony kevés hí­ja volt, hogy a bajnokcsapat vereséggel nem hagyta el a pályát. Győzelmét főképpen a rendkí­vül erős, nem egyszer a durvaságig menő játékának köszönheti a F. T. K. Az atléták már 2:0 arányban vezettek, ekkor Veinber elővette régi, félelmetes, tudományát s mint a répát vagdosta az elébe került kék-sárgákat. A ki nem jutott az útjába, annál ő tett látogatást s í­gy tette ártalmatlanná Kehrlinget, majd később Fodort. A második félidőben, átlagosan minden ötödik percben megakadt a játék, mert egy-egy M. A. K.-játékos terült el a földön. Az Ujságh helyett beállí­tott és igen talentumos kapuvédőnek látszó Dömötört két í­zben is talpra kellett állí­tani, úgyszintén Rácz jobbszélsőt is. Nem kerülte el a sorsát Medgyessy Iván sem, a ki olyan erős ütést kapott az arcába, hogy csak úgy szédült belé. A meccs utolsó negyedórájában úgy festett a M. A. K. csapata, mint széjjelvert sereg, teljesen letörve, tehetetlenül vergődött s kénytelen volt megadni magát a sorsának. A történtekért a jeles angol biró, Howcroft ur a felelős, a ki a legnagyobb lelki nyugalommal tűrte a F. T. K.-tól már esztendők óta nem látott garázdálkodást. Howcroft szereplését, mint közöltük, a M. L. Sz. birák-bizottsága nem engedte meg s az egyesületek a tilalom ellenére is rábí­zták a küzdelem vezetését, nyí­ltan megszegvén ezzel a szabályokat és a szövetségi fórum határozatát. Értesülésünk szerint a mérkőzést meg fogják semmisí­teni.

A mi a játék lényegét illeti, a M. A. K. meglepően jól játszott. Egy test, egy lélek volt a csapat s teljesen reális lett volna a győzelme. Az első pillanattól mindaddig, mig az ellenfél brutalitása le nem törte, rendkí­vül heves tempóban támadott s igen sok munkát adott az Ungárt helyettesitő Fritznek. Pompásan működött a födözetsor s hogy folytonosan offenzivában állott a csapat, főképpen a halfok nagyszerű játékának volt a következése. Kifogástalan volt Ocskai és Kehrling munkája is, a csatázósor meg egyenesen briliáns összejátszást, kombinációt és lövéseket produkált. Kolosszális formának adta tanúbizonyságát Bodnár Sándor. Oroszlánmódra küzdött s magával ragadta az egész csapatot. Hozzá méltó játékos csak egyetlenegy volt a mezőben, Schlosser Imre. A kitűnő reprezentatí­v egyik légértékesebb teljesí­tményét produkálta s szinte meg tudunk bocsátani mindenért, a mit a csapat egyik-másik tagja elkövetett. Schlosser csodálatos, lelkesedéstől és a klubszinek fanatikus szeretetétől áthatott munkájának az élvezéséért. Schlosser nélkül sohasem juthatott volna a F. T. K. ahhoz a két ponthoz, a melyet már mindenki elkönyvelt a M. A. K. javára. Az atléták szebbnél-szebb támadásai csak a 34-dik percben hoztak pozití­v eredményt. Ekkor is Blum és Fritz hibájából. Blum hátra akarta tolni a labdát Fritz-nek, ez azonban kiszaladt, a labda Bodnárhoz jutott, a ki az üres kapuba gurí­totta. A kitörő tapssal jutalmazott gólt megelőzően Krempels rettenetesen erős lövése a kapulécről pattant vissza a játéktérségbe.

A második félidő elején Bodnár leadásából az egyébként gyöngén játszó Vangel szerezte még a M. A. K. második gólját. A F. T K. most minden erejét megfeszí­tve dobta magát a küzdelembe. A 20-dik percben a megtört atléta védelmén a F. T. K. csatázósora könnyű szerrel átjutott s Tóth passzából Schlosser szép gólt lőtt. A támadás fonalát ettől kezdve pillanatra sem adta ki a kézéből a F. T. K. s nemsokára Schlosser kiegyenlí­tett. majd néhány perc múltán bent volt a győztes gól is a M. A. K. hálójában. Pataky lőtte kivédhetetlenül.

(Budapesti Hí­rlap, 1913. május 3.)

Szövetségi dí­j. FTC II. — MAC II.: 2:0. (2:0). 2-szer 30 perces volt a mérkőzés.

(Pesti Hí­rlap, 1913. május 3.)

J . T. Howcroft útiköltség cí­mén 156 koronát kapott az FTC—MAC mérkőzés vezetéséért. — A budapesti kirándulás kifizetődött a jeles angol bí­rónak mert az FTC nagyobb dressz- és labdamegrendelést tett boltoni sportáru üzletében. Az FTC—MAC mérkőzést Howcroft-féle labdával játszották s igen meg voltak vele elégedve.

(Sporthí­rlap, 1913. május 5.)

Howcroft budapesti biráskodása még sem múlt el simán. A kiváló angol bí­rónak ugyanis a magvar szabályok értelmében nem lett volna joga magyar bajnoki mérkőzést vezetni, hogy pedig az egyesületek ragaszkodására ez mégis megtörtént, természetesen a szövetség rögtön megindí­totta ez ügyben az eljárást és nem igazolta a mérkőzést. Az intéző bizottság először áttette az ügyet a bí­rák bizottságához, mert szerinte az annak hatáskörébe tartozik, a bí­rák bizottsága pedig megállapí­totta azt, amit mindenki tudott, hogy Howcroftnak a mi szabályaink szerint nem lett volna szabad a MAC—FTC mérkőzést vezetnie, visszaadta tehát az ügyet az intéző bizottsághoz, hogy az a szabályok értelmében járjon el. Ez pedig azt jelenti, hogy a mérkőzést meg fogják semmisí­teni. Uj mérkőzés azonban nem lesz, mert a mérkőző felek megállapodtak előzőleg abban, hogy amennyiben a szövetség megsemmisí­tené a mérkőzést, hát a vesztes lemond a másik fél javára. Szó volt arról is, hogy Howcroft a bí­rák bizottságának engedélyével bí­ráskodott, ez azonban — mint a bí­rák bizottsága előtti kihallgatások során kiderült, nem felel meg a valóságnak, mert csupán az történt, hogy a két egyesület football intézője véleményt kért néhány bizottsági tagtól, és azok véleménye alapján engedték bí­ráskodni Howcroftot.

(Sportvilág, 1913. május 12.)

MLSz. Kivonat az igazgató-tanács 1913. május 15-én tartott ülésének jegyzőkönyvéből: A FTC—MAC I. o. bajnoki mérkőzést a bizottság a bí­rák bizottságának javaslata alapján a bajnoki rendszabályok 1. §. 2-ik bekezdése szerint megsemmisiti és utasí­tja a fentnevezetteket, hogy a megsemmisí­tett mérkőzést a jelenlegi forduló végéig játszszák le. Egyúttal kijelenti, hogy a további megtorló intézkedésektől eltekint, mert beigazoltnak látja a mérkőző felek jóhiszeműségét.

(Sportvilág, 1913. május 19.)

A MAC — FTC bajnaki mérkőzést megsemmisí­tette az intéző-bizottság azért, mert a mérkőzést tilalom ellenére Howcroft angol biró vezette. Újrajátszásra azonban í­gy sem kerül a sor, mert a MAC ettől az FTC javára visszalépett.

(Budapesti Hí­rlap, 1913. május 16.)

A bajnokság állása. Az elsőosztályu bajnokság képe közeledik a teljes kialakulás felé. A győzelem kérdése véglegesen eldőlt, küzdelem most már csak a harmadik s negyedik, valamint az utolsóelőtti helyért folyik. (…) A múlt vasárnap lezajlott mérkőzések után a bajnokság táblázata igy fest: 1. F . T . K. (adott 76, kapott 13 gólt, pontszám 29). 2. M . T . K . (adott 36, kapott 14 gólt, pontszám 20). (…)

(Budapesti Hí­rlap, 1913. május 18.)

A MAC már hivatalosan is bejelentette lemondását az FTC. elleni bajnoki mérkőzésről, amelyet tudvalevőleg Howcroft jogosulatlan bí­ráskodása miatt kellett volna újra játszani.

(Sportvilág, 1913. május 26.)

Változás a bajnokság állásában. A MAC hivatalos átiratban értesí­tette az intéző-bizottságot, hogy az FTC elleni megsemmisí­tett mérkőzés helyett kitűzött újabb mérkőzést ellenfele javára lemondta. Ennek következtében a 3:2 arány leí­rásra kerül s most az FTC-nek három, a MAC-nak két goallal van kevesebbje.

(Sporthí­rlap, 1913. május 26.)

MLSZ. Kivonat az intéző-bizottság 1913. május 24-én tartott ülésének jegyzőkönyvéből: A Magyar Athletikai Club azon bejelentését, hogy tavaszi bajnoki mérkőzését a Ferencvárosi Torna Club javára lemondotta, a bizottság tudomásul veszi.

(Sportvilág, 1913. június 2.)