1996.X.15. UEFA, Ferencváros – Newcastle United 3-2

Olyan volt ez, mint egy szép álom

Az egykori Aranylabdás idősb Albert Flórián, a ferencvárosi futball-szakosztály alelnöke í­gy fogalmazott a sorsolás ismeretében: – Nem kötelesség megijedni az angoloktól. A mai Ferencváros fölfelé törekszik. Jó próbatétel lesz ez. Könnyű riválist már amúgy sem nagyon hozhatott volna Budapestre Fortuna.

– Ön éppen eleget játszott aktí­v futballistaként angolokkal szemben
– Pontosan. A Liverpool vagy éppen a Manchester United ellen mindig tettük, amit tenni illett. Remegő lábnak nincs értelme.

– Előny-e, hogy idehaza kezd a csapat?
– Ezt sohasem lehet előre tudni. A görögök ellen a jelek szerint az volt. Dehát minden párosí­tás más. A játékosokkal még nem beszéltem, fogalmam sincs arról, miként vélekednek, de hogy közönségünk igazi „csemegében” részeltetik október 15-én, ez bizonyos. S ha az ismert elánnal űzik-hajszolják Nyilasékat, akkor kedvezőnek is fölfogható a hazai kezdés. A mai kupasorozatban viszont sokkal inkább az a „nyerő”, ha idegenben összpontosí­t egy gárda, az idegenbéli góloknak van óriási jelentőségük.

– Tippelne a továbbjutóra?
– Nem. Ezt játékosként sem tettem. Tehát: a válaszom ismét nem. Nem én játszom, a játékosok vágnak neki a 180 perces, vagy még hosszabb útnak. Bizonyosan átérzik, micsoda dicsőség lenne még egyet lépni az UEFA Kupában.

Taktikai megbeszélés

Varga Zoltán, a Ferencváros vezetőedzője ezt mondta a sorsolásról: – Bár német csapatot jobban szerettem volna riválisul, de a Newcastle United még mindig kellemesebb ellenfél, mint egy dán vagy – itt most nem kí­vánok senkit sérteni, sőt, vegyék kicsit humorosra ezt a jelzést – dél-izlandi gárda. Arra célzok, hogy nem foggal-körömmel harcoló, a gyepen „meghaló” riválisunk lesz, hanem stí­lusosan futballozó, a maga útját járó együttes. Az ellen könnyebb.

– Mit vár?
– Mindig győzelmet. Jelen esetben továbbjutást. Ez kötelező felfogás számomra. Ezt kí­vánom elsajátí­ttatni a játékosokkal is. Elégedett vagyok, jó kis próbatétel elé nézünk. És addig van még három hét. Ez nagy idő, lépegethetünk tovább előre az úton.

– Több labdarúgóval most éppen kí­sérletezget. Némileg meglepő, hogy a vérbeli középpályásként ismert Arany Lászlóval éket játszat.
– Lehet, meglepő, de tudja, nem ismerem még a játékosaimat. Megnézem, ki mire képes. Aranyt is „nézegetem”, de sokan lesznek még í­gy ezzel. Nem feltétlenül, de megeshet, hogy mások is másutt kapnak szerepet. Az a dolgom, hogy tökéletesen fölmérjem, kinek hol van az igaz posztja. Még nem láttam „tétlégkörben” például Nicsenkót, Kuznyecovot, Lisztest, Hajdút, Touatit. Ez hirtelen öt játékos. Egy fél csapat. Tehát: harcra föl, folytassuk a menetelést a Newcastle ellen is.

*

Alan Shearer, a Newcastle, valamint az angol válogatott csillaga szerint a Ferencvárosnak sokkal több nemzetközi kupatapasztalata van, ezért óva inti az elbizakodottságtól társait és a csapat szurkolóit.  – Nem sokat tudok a Ferencvárosról, de az európai szí­ntéren sokkal több tapasztalatot szereztek. Éppen ezért legjobb tudásunk szerint kell futballoznunk, ha sikerrel akarunk távozni Budapestről.

Robert Lee, a Newcastle csatára azt mondta, hogy nem ismétlődhet meg a svéd Halmstad elleni kudarc. Az angol csapat az előző forduló visszavágó mérkőzésén 2-1-re kikapott a svéd együttestől. A továbbjutást, s a zöld-fehérekkel való megmérettetés jogát az első találkozón megszerzett 4-0-ás előnynek köszönhették az angolok. – Sokan nagyon csalódottak voltak a Halmstad elleni összecsapás után. Mi sem értettük igazán, hogy mi történt pontosan. Egyszerűen levettük a lábunkat a gázpedálról. Annak a vereségnek nem tulajdoní­tok nagy jelentőséget, de szerintem ezúttal teljesen másként alakulnak a dolgok.

Lisztes Krisztián például győzelmet vár az Üllői úti mérkőzésen. – Egy-két gólos győzelmet kell elérnünk ahhoz, hogy a visszavágón esélyünk legyen kiharcolni a továbbjutást. Ismerjük ellenfelünket, úgy érzem, megfelelően felkészültünk a Newcastle ellen.

Telek András nehéz feladat előtt áll, hiszen védőtársaival két „életveszélyes” csatárt, Alan Shearert és Les Ferdinandot kell megakadályoznia a gólszerzésben. – Az angol csapat két mérkőzését megtekintettük videón. Shearer és Ferdinand egyaránt nagyon jó játékos, figyelnünk kell minden megmozdulásukra. Szoros találkozót és legalább döntetlent várok – jelentette ki a válogatott játékos.

Kevin Keegan vezetőedző í­gy válaszolt a kérdésekre:

– Milyen emlékei vannak Magyarországról játékos korából?
– Vegyesek. A Liverpoollal játszottunk ebben a stadionban kupamérkőzést 1974-ben és sajnos kiestünk. Nem felejtem el, hogy a kapufák fekete-fehér csí­kosra voltak festve. Azóta se láttam máshol ilyet. A másik mérkőzés kellemesebb volt, 1981-ben világbajnoki selejtezőt játszottunk a Népstadionban, akkor nagyon kellett nekünk a győzelem, és sikerült is diadalmaskodnunk. Mostani segí­tőm, Brooking akkora gólt rúgott, hogy a labda beragadt a fölső sarokba. Úgy kellett kiszedni onnan.

– És milyen információi vannak a mai Ferencvárosról?
– Csak videón láttam a játékát, az angol televí­zió ugyanis nem adja a mérkőzésüket. A Göteborg elleni kinti találkozó felvételét néztem meg, s az alapján azt mondom, nem érdemeltek akkor 3-0-ás vereséget. Most az edzés után még megnézzük a legutóbbi, Vasas elleni bajnoki mérkőzésüket. Játékosaimnak mindenesetre azt fogom mondani, hogy kemény csatára számí­tsanak.

– Elégedett lenne egy döntetlennel Budapesten?
– Szerintem az nem lenne egy rossz eredmény, hiszen a Ferencvárosnak tekintélye van a nemzetközi kupaporondon. Lehet, hogy győzünk, lehet, hogy kikapunk. A lényeg, hogy továbbjussunk.

– Nem tart a ferencvárosi szurkolók ellenséges megnyilvánulásaitól?
– Azt hiszem, nem az én feladatom lesz, hogy ellenőrizzem és kordában tartsam őket. De a magyarok se számí­tsanak arra, hogy Newcastle-ben éljenezni fogják őket.

*

Két, egykoron Vásárvárosok Kupát nyert futballcsapat találkozott kedd este az Üllői úton. Az ebben az idényben a Bajnokok Ligájában két mérkőzést ví­vott, az ottani selejtezőkből kiesett Ferencváros az UEFA-kupáért folytathatta. A görög Olympiakos Pireus elbúcsúztatását követően az UEFA-kupa második fordulójának első 90 percén a hí­rneves angol Newcastle United legénységét fogadta.

A valamikori Liverpool-ász, egyben angol válogatott támadó, Kevin Keegan vezetőedző által felkészí­tett, „Szarkák” becenevű albioni gárda – négyszeres bajnok, hatszoros angol kupagyőztes – fantasztikus erejű együttessel készült arra, hogy már Budapesten bebiztosí­tsa a legjobb 16 közé kerülését. Varga Zoltán, a ferencvárosiak vezetőedzője azzal büszkélkedhetett a csata előtt, hogy szakvezetőként egy döntetlent – Pireuszban vele harcolt ki 2-2-es eredményt a zöld-fehér csapat – számlál, második európai kupacsatája elé nézett.

A példátlanul erős rendőri készültség fedezete mellett már egy órával a kezdés előtt elfoglalták helyüket a vendégszurkolók. A rendezőség gyorsan, udvariasan végezte munkáját, í­gy meglepően könnyedén eljutott mindenki az őt „megillető” helyre.

A svéd Leif Sundell játékvezetésével kezdtek a csapatok.

UEFA-kupa, második forduló, első mérkőzés:

Ferencváros – Newcastle United 3-2 (2-2)
Üllői út, 15.110 néző, V: Leif Sundell (svéd)

Ferencváros: Szeiler – Telek(csk) – Hrutka, Kuznyecov, Szűcs M. – Nyilas, Lisztes (Holló 77.), Miriuta, Nagy N. – Horváth F. (Zavadszky 59.), Nicsenko

Newcastle United: Srnicek – Watson, Peacock, Ph. Albert, Beresford – Gillespie (Ginola 65.), Batty, Beardsley (csk), Lee – Ferdinand, Shearer

Gól: Horváth F. (7.), Lisztes (16., 57.) illetve Ferdinand (23.), Shearer (34.)
Sárga lap: Kuznyecov (15.) illetve Beresford (9.), Ferdinand (68.)
Jók: Telek, Nyilas, Lisztes, Nagy N., Nicsenko illetve Albert, Batty, Beardsley (az első 45 percben), Lee

Ha létezik csodás, egyben viharos kezdés, akkor az a zöld-fehéreké volt. Már az első akciót lezáró jobb oldali beadás meglepte az angol védelmet, de Srnicek merész kivetődéssel tisztázott. Nem úgy a 7. percben… Akkor olyan hibát követett el a cseh légiós, hogy ha Newcastle-ben lenne a Tower és nem Londonban, akkor oda zárnák be büntetés gyanánt. Jelzett percben Miriuta a középpályáról lazán tálalt Horváth felé. A csatár rárobbant a labdára, amelyért Srnicek is versenyt futott. Ő érte el előbb, de rosszul rúgott bele; Horváth nagyon „észnél” volt, 16 méterről laposan a kapuba gurí­tott (1-0). A 15. percben Gillespie – tőle nagyon tarthatott Varga Zoltán mester, mert Szűcsöt követőként ráállí­totta – 24 méterről laposan ágyúzott, Szeiler vetődve védett. Válaszul újabb gólt lőtt a Ferencváros. A 17. percben Nicsenko kevert a bal oldalon, Nagyhoz passzolt, aki pompásan tálalt középre Horváthoz. A nyurga gólszerző fejese a bal kapufán csattant, majd „visszaindult” a mezőnybe. Ott Lisztes várt rá, 15 méterről laposan ő is célba talált (2-0). Három perc múlva Beardsley í­velt egy szabadrúgást középre, az „embertömegbe”. Ferdinand pompásan fejelt, a balra tartó labdát Szeiler káprázatos robinzonáddal visszaütötte a mezőnybe. Óriási iramot diktált az angol vendég, érezvén, kutyaszorí­tóban van. A 23. percben Shearer, az idei Eb-gólkirály jobbról nagyszerűen adott középre, Ferdinand hét méterről kifogástalan technikával a kapu bal oldalába fejelt (2-1). A „Szarkák” maximális fokozatban repültek, a ferencvárosiak ellencsapásokkal kí­sérleteztek. A 34. percben Beardsley játszott vissza jobbról Shearer elé, aki 14 méterről a bal oldali felső kapufa alá vágta az egyenlí­tő gólt (2-2). Egy perc múlva Lee 16 méteres lapos lövése Szeilert érintve a bal kapufára csorgott, majd a gólvonalon gurult végig. A közönség lélegzetvisszafojtva góltól rettegett, de a visszavetődő Szeiler elcsí­pte a bőrgolyót. A 41. percen Miriuta szép cselek után 22 méterről lőtt – az égbe. Olyan félidő volt, melyben egy másodpercre sem álltak le a csapatok. A középpályán nem sokat pepecseltek, egyszóval igazi futball szórakoztatta a drukkereket. Tény, a vendég állóképessége tűnt jobbnak, de hogy alárendelt szerepet játszott volna a magyar bajnoki cí­mvédő, erről szó sem volt.

Szünet után az angolok csalogató megfontolásból fölsorakoztak a 16-osuk előterébe. A Ferencváros megfontoltan adogatott, következésképpen kicsit „leült” a játék. Lisztes az 57. percben gondoskodott arról, hogy ismét legyen ok örömre. Egy hibás angol hátraadást Nicsenko elcsí­pett, önzetlenül visszagurí­tott a jól érkező fürtös középpályás elé; Lisztes 17 méterről radarpontosságú lövést eresztett meg a bal alsó sarokba (3-2). Fura, de a United kevéssé volt gyors és veszélyes. Talán azért, mert a játékszervező Beardsley (tény: nem mai gyerek, kicsit időske) körül elfogyott az oxigén, és már képtelen volt úgy megjátszani társait, ahogyan azt az első 45 perc során tette. A 72. percben Shearer egyedül lépett ki középen. Hrutka szinte lehetetlent hajtott végre úgy és azzal, hogy hátulról „benyújtózkodva” szerelte a gólgyárost. A csukaszürke mezes vendég óriási energiákat mozgósí­tott a pontmentésért. A 89. percben Shearer lesgólt lőtt.

Bármit is hoz majd a visszavágó, a Ferencváros valódi hőseposzt í­rt az Üllői út gyepére. A modern futballt í­gérő (és taní­tó) Varga Zoltán is meglepődhetett azon, hogy legénysége mennyire fogékony a nemzetközi mércével tekintve is több mint megfelelő stí­lusra. Akik attól tartottak, hogy elfogy a magyar gárda „szuflája”, kellemesen csalódtak. A „zöld sasok” jól bí­rták az iramot, magasan szárnyaltak, megakadályozták, hogy a „Szarkák” elcsenjék azt a bizonyos csillogó valamit, a győzelmet.

Többnyire a mezőnyt igencsak széthúzva, kevés átadásra épí­tett csapatjátékával egyértelműen meglepte albioni vendégét a hazai gárda, mely fittyet hányt a félelmetes nevekre. A három adott gól pazar, de hozzá kell gyorsan tenni: egy kapus- és egy védő csúnya bakija kellett ahhoz, hogy találatokat érjen el a zöld-fehér legénység. A két kapott gól soknak tűnik, de ha Varga korábban, a görög Olympiakos Pireus ellen is kifundált továbbjutást eredményező taktikát, minimum érdemes bí­zni abban, hogy a két hét múlva esedékes visszavágón hasonlóval lepi meg kollégáját, Kevin Keegant a magyar vezetőedző.

Akkor pedig…?

Varga Zoltán (Ferencváros): – Azt mondják a magyar csapatokról, hogy rossz az állóképességük. Hasonlót emlegettek a Ferencvárossal kapcsolatban is. Most bebizonyí­tottuk, bí­rjuk a 90 perces rohanást. Hogy mit hoz a visszavágó, az ilyesféle kérdést korai feltenni. Még van két hetünk addig.

Kevin Keegan (Newcastle United): – Ilyen nyí­lt mérkőzést még otthon, a Liverpool ellen sem játszottunk soha. A vereség nem jött jókor, kí­váncsian várom az otthoni visszavágót.

*

– Négy csatárral rohamoztattam olykor – kommentált Varga Zoltán. – A bal és jobb oldalon is rendre fölküldettem valakit azért, hogy pillanatnyi nyugta se legyen Albert-éknek. Ez a mérkőzés egy vonatkozásban igazolt engem. Hetek óta mondom, nincs különösebb állóképességbeli gond a Ferencvárossal. Csak a „kulcsot kell meglelni” a magyar játékoshoz.

Miként merészkedett olyan ifjú bevetésére, mint például Holló Richárd?
– Aki a kispadon ül, nem ok nélkül visel mezt. Nem értem a kérdést.

– Fiatal játékosról van szó.
– És akkor mi van? Mikor kezdjük el a rutinszerzést, ha nem egy angol gárda ellen?

Varga sajnálkozott a két bekapott gól miatt. Ez némileg meglepő, hiszen olyan tökéletesen megkoreografált angol találatokról volt szó, amelyeket csak szerencsével lehetett volna elkerülni.

– Visszavágó? – hangzott egy másik banális kérdés.
– Uraim, haladunk egy úton, amely sokat í­gér. Legutóbb megvertük a Vasas Casino Vigadót 1-0-ra. Ez jópont. Most legyőztük az angolokat. Ez újabb fegyvertény. Legközelebb NB I-es mérkőzést ví­vunk. Nyerni akarunk. Mi az edzésen is győzni akarunk. Hol van még a második mérkőzés? Két hét óriási idő…

Kevin Keegan, az angolok mestere elemzésében kitért arra, hogy az első félidőben kifogástalanul „muzsikált” csapata, de a második játékrészben körülményesebbé váltak Shearerék. Ez vezetett ahhoz, hogy nem nyertek.

– 2-2 után lőhettünk volna egy harmadik gólt, majd 2-3 után is akadt helyzetünk. Egy idegenben játszó csapat célja az, hogy minél többször betaláljon. Mi megtettük kétszer. Kí­váncsi vagyok a visszavágóra. Kedden nem angolos futballt játszottunk, hanem a – nem éppen csúcsformának örvendő – Newcastle United szenvedett vereséget…

– A bí­ráskodás?
– Megfelelt. Shearer és Kuznyecov különösen nagy harcot ví­vott. Kuznyecov legalább hétszer úgy szabálytalankodott, amit keményebben megtorolhatott volna Sundell. Még egy sárga lap dukált volna. De nem a svéd játékvezető miatt kaptunk ki.

– Milyen a szájí­ze?
– Ha erre a szurkoló szemével látottak alapján válaszolok, akkor azt mondom, az első 45 percben remek, nyí­lt harc folyt. A sportág népszerűsí­tésére alkalmas az ilyesmi. Edzőként persze nem örülök védelmi megingásainknak – zárta a fejtegetést Keegan, és kicsit kesernyés mosollyal az arcán vonult el.

Azt azért búcsúzás gyanánt nem hagyta ki, hogy forrón ne üdvözölje idősebb Albert Flóriánt, akit – ezt a korábbi években sokszor kinyilvání­totta – igazán jelentős csatárnak tartott.

*

A 3-2-es zöld-fehér sikerrel zárult Ferencváros – Newcastle United labdarúgó UEFA Kupa-mérkőzés eredményéért az angol sajtó a Newcastle fölöttébb gyenge védelmét okolja.

„Ha igazán jó csapat lennénk, akkor győzelemmel tértünk volna haza” – nyilatkozta a The Daily Telegraphnak Kevin Keegan vezetőedző. A napilap szerint a Newcastle „agyatlanul” játszott. A védők és a középpályások olyan „ügyefogyottak” voltak, hogy már annak is örülhetnek, hogy csak három gólt kaptak. „Folyton eladták a labdát, s az angol Premiership éllovasainak köszönetet kell mondaniuk azért, hogy a magyar bajnokcsapat is öngyilkos módon védekezett” – í­gy az újság, amely hangsúlyozza, hogy Keegan több mint 60 millió fontot költött csapatépí­tésre, de még mindig nincs egy igazán megbí­zható hálóőre.

Az Independent úgy vélekedik, hogy „a Ferencváros kezdettől fogva veszélyt jelentett a Newcastle-ra”.

A The Times szerint a Newcastle válságban van. Az első FTC-találatnál a United cseh kapusa bizonytalankodott, s „Horváth Ferencet nem kellett kétszer invitálni, elvitte a labdát, s az őrizetlen hálóba gurí­tott. A neheze csak ezután jött… Lisztes gólja előtt a Newcastle védelme elaludt” – í­rta a The Times, amely külön is bí­rálta Peter Beardsley „váratlanul gyenge” teljesí­tményét.