1997.VI.8. VB selejtező, Magyarország – Norvégia 1-1
Vasárnap este a Népstadionban a jövő évi franciaországi vb-döntőbe jutásért ötödik selejtezőjét játszotta le a magyar futballválogatott az európai 3. csoportban. A sajtóteraszon ott üldögélt Puskás Ferenc is. “Az évszázad gólkirálya” a nem túl eredeti kérdésre (nyer-e a hazai együttes?) így válaszolt: – Hát, idő lesz rá. Pontosan 90 perc.
Vb-selejtező, európai 3. csoport:
Magyarország – Norvégia 1-1 (1-1)
Népstadion, 18.000 néző, vezette: Elleray (angol)
Magyarország: Babos G. – Lőrincz E. – Kuttor, Bánfi – Dombi, Farkasházy, Halmai, Sándor T. (Nyilas 80.), Nagy N. (Szlezák 56.) – Orosz (Dragóner 86.), Kovács Z.
Norvégia: Grodaas – Haaland, Berg, Johnsen, Björnebye – Rudi, Mykland (Jostein Flo 65.), Rekdal, Leonhardsen (Solbakken 77.), Strandli – Tore Andre Flo (Östenstad 81.)
Gól: Kovács Z. (22.) illetve Rudi (9.)
Sárga lap: Orosz (12.) Kuttor (58.) illetve Mykland (37.), Östenstad (83.)
Már az első vendégakció csaknem gólt hozott, Flo cselezgetett, majd éles szögből rosszul célzott; lapos labdája a bal alsó sarok mellett csusszant ki. A magyar gárda csalogatott, így azután kényük-kedvük szerint kombinálhattak a norvégok. A 8. percben Nagy N. lépett ki a balösszekötő helyén, de tökéletes helyzetben addig várt, pepecselt, amíg megszabadították őt a labdától. Rá egy percre büntetett Norvégia. Baloldali beadásra Babos G. tökéletesen tévesen indult ki, csaknem a 16-os vonaláig hagyva el “kalitkáját”. A labdát nem érte el, az Rudi elé pattant, a hórihorgas középpályás habozás nélkül az üresen maradt kapuba zúdított (0-1). Olykor kifejezetten kapkodott a hazai védelem. A 18. percben Rekdal jobbról gurított középre mintaszerű támadás végén, Halmai becsúszva, öt méterről a kapu fölé lőve szabadította meg a bajtól társait. Négy perc múltán Lőrincz csodálatosan ugratta ki középen Kovács Zoltánt. Az újonc újpesti dinamitként robbant ki a két középső norvég védő között, és mintegy 14 méterről a tehetetlen Grodaas mellett a kapu bal oldala táján félmagas, roppant erős lövéssel egyenlített (1-1). A 26. percben három vendégjátékos is birkózott a magyar ötösön, végül Babos G. merész vetődéssel kaparintotta meg a bőrgolyót. A 38. percben – ekkorra már valamelyest enyhült az északiak nyomása – Halmai baloldali beadását Orosz tiszta helyzetből, hét méterről melléfejelte.
Fordulás után higgadtabb, józanabb teljesítménnyel rukkolt elő a magyar gárda, alaposan megbecsülvén a labdát. A 49. percben Rekdal – tavaly három gólt lőtt Oslóban Sáfárnak – mintegy 24 méterről hatalmas erővel bombázott, szerencsére centiméterekkel hibás volt a “célzókészülék”, a labda fölékerült. Két perc múlva egy “légiháborúnál” előbb Lőrincz össszpontosított ügyesen, majd Babos G. fogta meg szerencsével a labdát. A norvég gárda nem diktált különösebb iramot, de a nyugodt, kocogós tempó is bőven elég volt ahhoz, hogy Grodaasnak ne legyen főfájása. Jórészt a mezőnyben birkózott a két gárda. A magyar középpályás sor egyértelműen fölvette a kesztyűt. Fontos volt, hogy Dombit is több alkalommal futtatták a jobb oldalon. A 67. percben Kovács Z. balról küzdötte be magát lövőhelyzetig, keresztben ellőtt labdája szögletre perdült. Rá három percre Rudi 20 méterről bombázott, Babos G. remekül hárított, majd az ismét kapuja felé megeresztett lövéssel is elbánt. Viszonylag kevés volt az esemény, ám látszott, mindkét gárda még képes a sorsdöntő gólra. A hajrában Nyilas távoli emelését a norvég kapus a jobb felső sarok előtt csípte el.
Dícséretes pontot szerzett hazai környezetben a magyar gárda, mely összehasonlíthatatlanul jobban játszott, mint legutóbb, amikor a Népstadionban kikapott Ausztráliától. A jelentős feladathoz felnőtt Csank János szövetségi kapitány legénysége. Az első 20 perc során fejjátékban nagyon jelentős előnyt élvezett a vendég, de amikor a magyar középpályások megkapták az utasítást, hogy a földön járassák a labdát, hirtelen kiegyenlítettebbé vált a játék képe.
Összességében nehéz átlátni, ez a Norvégia miként győzhette le a világbajnok Brazíliát. Valahogy igazi “töltet” nélkül küzdött Egil Olsen szövetségi kapitány csapata, avagy valóban elégedett volt az egy “biztonsági” ponttal. Azt megszerezte, menetel tovább Franciaország felé. Hogy Csankék “odaérnek-e”, ez majd kiderül, mert Svájcot és Azerbajdzsánt idehaza illene megverni, s akkor ott van még novemberben Finnország, idegenben.
A vendégeknél a hátsó védőnégyes meggyőző volt, ám Kovács Z. (a magyar válogatottban debütált, 800. játékosként szóhoz jutott támadó) és olykor Dombi kalamajkát okozott. A középpályán Mykland némely trükkje tetszett, de sokkal inkább csapatmunkája miatt dícsérhető Norvégia.
A magyar gárdában Babos G. csúnya hibája után magára talált, Lőrincz mindvégig remekelt, gólt előkészítő átadása csodás teljesítmény. Dombit többször is használhatták volna, Sándor T. olykor ügyeskedett, Halmai és Farkasházy 10-10 percekre kitűnt, de labdáik sokszor pontatlannak bizonyultak.
A csoport állása:
1. Norvégia 5 3 2 – 11- 2 11 pont
2. Finnország 5 2 1 2 8- 6 7
3. Magyarország 5 2 1 2 5- 5 7
4. Svájc 4 2 – 2 4- 4 6
5. Azerbajdzsán 5 1 – 4 2-13 3
A két szövetségi kapitány véleménye:
Csank János: – Norvégiától nehéz lesz elvenni az első helyet. Az első félidő alapján győzelmet érdemeltünk. Úgy hiszem, a 2-2 reálisabb eredmény lett volna. Ha Dombi több labdát kap, talán többre visszük.
Egil Olsen: – A magyar csapat meglepett, nagyon jól játszott. Egy-két játékosom nem értette meg, mit kértem tőlük. Az első félidőben a magyarok mögénk lövöldözték a labdákat, ezzel bizony alapos fejtörést okozott Csank János. Nem vettük félvállról ezt a 90 percet, két pontot elhagytunk, de egyet azért szereztünk.
Vélemény, hozzászólás?