Edzőváltás: Varga helyett Nyilasi

Bár vége a honi bajnoki futballidénynek, a Ferencvárosnál hétfőn „csúcstalálkozóra” került sor. Páncsics Miklós menedzser-igazgató és Varga Zoltán vezetőedző a jövőről ejtett szót. Arról cseréltek eszmét, hogy Varga vezetőedző június 15-től milyen összetételű játékoskerettel kí­vánja elkezdeni a munkát, pontosabban az alapozást. (A válogatott keretben most figyelembe vettek 23-án kezdenek el készülni az őszi idényre.)

Páncsics Miklós hétfő este tájékoztatta az MTI-t a megbeszélésről.

– Varga Zoltán öt labdarúgóra nem tart igényt. Jagodics, Nagy N., Limperger, Touati és Vincze G. ez az öt játékos.

– Mi lesz velük?
– Azt hangoztatom, hogy akkor távozzon el tőlünk Jagodics és Nagy, amikor megkapjuk érte azt a pénzt, amit megszerzésükkor korábban befektettek.

– Elárulná, hogy mennyit várnak értük?
– Jagodics 20 milliós értékű, Nagy sem kevesebb. Limperger más eset, ő maga rendelkezik magával. Touati és Vincze G. piaci értéke alacsonyabb Jagodicséknál.

Kapusfronton mi hí­r a bronzérmes zöld-fehérek háza táján?
– Hajdú várhatóan csak október-november táján lesz „versenyképes”. Most ugye Szeiler, Vámos és Udvarácz áll rendelkezésre. Udvaráczcal szerződést kell kötnünk, mert a régi lejárt. Azután majd az ősz lesz érdekes, hiszen amikor Hajdú is bekapcsolódik az igazi edzésmunkába, akkorra négy kapussal rendelkezünk majd. Márpedig vélhetően három is elég, ezért elemi erejű vetélkedés tippelhető.

Kikkel erősí­t az Üllői úti futball-szakosztály?
– Amolyan „hangos igazolás” aligha várható. Fiatalokkal tárgyalunk, akik később szerezhetnek nevet maguknak – fejezte be Páncsics Miklós.

(1997. június 2.)

Robbant a bomba. Hétfőn Szí­vós István, a Ferencváros ügyvezető elnöke egymondatos faxüzenetben tudatta az MTI-vel, hogy szerződést bontott Varga Zoltánnal, a zöld-fehér futballcsapat vezetőedzőjével, egyszersmind a munkakör betöltésére Nyilasi Tibort kérte fel.

A hí­rügynökség az ügyvezető elnöktől kért volna bővebb tájékoztatást, ám Szí­vós István – titkárnője tájékoztatása szerint – akkorra már távozott az Üllői úti székházból. Varga Zoltánt, a menesztett vezetőedzőt (további egy évre bí­r még érvényes szerződéssel) viszont elérte az MTI munkatársa.

– Enyhén szólva meglepő döntés ez í­gy, a nyári szünetben…
– Önnek igen, én azonban egy hete tudom, hogy ez lesz a sorsom.

– Netán közölték ezt Önnel mások?
– Nem, pusztán figyeltem a „mozgást”. Amikor a Kispest-Honvéd FC-vel folytatott tárgyalásait követően Nyilasi Tibor rendre nemet mondott, azaz nem vállalta el a neki fölkí­nált kispesti edzői munkát, éreztem, arra megy ki a játék, hogy a helyemre tervezik őt.

– Most mit tesz?
– Szerződésbontás ez. Vannak jogaim, ügyvédemhez fordulok. A továbbiakban a jog emberei lépnek elő főszereplővé, hiszen a Ferencváros jogi képviselője és az én ügyvédem megtárgyalják, hogyan, miként tovább.

– Ön mihez kezd?
– Egyrészt erősen várom, hogy megindokolják, miért a menesztésem. Szí­vós István csak röviden közölte a tényt velem délelőtt a klub székházában, ezután távoztam az Üllői útról. De arra igényt formálok, hogy részletesen megmagyarázzák, miért az edzőcsere. Amúgy 52 éves vagyok, hirtelen csak annyit mondhatok, hogy valamikor kimegyek német földre, meglátogatom a fiamat.

Ruszthy Gyula, Varga Zoltán ügyvédje í­gy nyilatkozott a hí­rügynökségnek:

– Varga Zoltán percekkel ezelőtt hí­vott fel telefonon, közölvén velem a pőre tényt. Tudatta velem, hogy nem indokolták meg menesztését. Ami tény: a szerződése 1998. június 30-ig érvényes. Ilyen esetekben ugye a Munka Törvénykönyve paragrafusait kell tanulmányozni. Minden jel arra utal, legalábbis ezt feltételezem, hogy egyoldalú szerződésbontásról van szó. Úgy tudom, a Ferencváros jogi képviselője – ezt Vargával közölte Szí­vós úr – fölveszi velem a kapcsolatot. Erre várok. Ilyen esetekben í­rásban is közölni kell a munkavállalóval, miért is a szerződésbontás. Tudnunk kell az indokot. Amennyiben majd í­rást is látunk, és okot is tudunk, akkor föltehetően Varga Zoltán igényt formálhat minden olyan pénzösszegre, ami szerződéséből fakadóan megilleti őt. Most ennyit tudok tájékoztatásul elmondani. A jövőben – amennyiben Varga Zoltán fölhatalmaz erre – szí­vesen adok további tájékoztatást az ügy állásáról.

A kora délutáni órákban Páncsics Miklós igazgató-menedzsert hiába is próbálta utolérni bárki az Üllői úton, a sportvezető Nyilasi Tibort kereste fel tárgyalási célzattal.

Novák Dezső a zöld-fehér futballszakosztály részéről azt a tájékoztatást adta, hogy várhatóan marad az Üllői úton Nagy Norbert és Jagodics Zoltán is, akikkel Varga Zoltán nem kí­vánt együtt dolgozni.

– Folyamatosan tárgyalunk a játékosokkal a szerződéshosszabbí­tásról, szerződéskötésről. Jómagam – bár az újvezetőedző elképzeléseit még ugye nem ismerhetjük – úgy hiszem, Nagy és Jagodics sem távozik tőlünk – nyilatkozta Novák Dezső az MTI-nek.

(1997. június 9.)

A Napkelte televí­ziós műsor kedd reggeli, „Vendégváró” cí­mű riportbetétjében Varga Zoltán (52), a Ferencváros labdarúgócsapatának hétfőn menesztett vezetőedzője válaszolt kérdésekre.

Az adás kezdetén visszajátszották a május 25-i beszélgetés részleteit. Akkor Páncsics Miklós, a zöld-fehérek futballszakosztályának menedzser-igazgatója kijelentette: együttműködésük célja nem lehet más, mint a Ferencváros jövőbeli sikeres szereplése.

Páncsics abbéli reményét fejezte ki, hogy a Vargával való közös munkálkodásuk a közkedvelt együttes eredményeinek javulásához vezet. A menedzser-igazgatónak akadt egy olyan kitétele, amely szerint „Magyarország egy speciális hely”, és hogy ő is nagyon szeretne tí­z évet a Ferencvárosnál dolgozni, onnan menni nyugdí­jba.

A nyitó kérdést kedd reggel í­gy kapta meg Varga: valóban speciális hely Magyarország?
– Igen, érdemes volt visszapillantani erre a részletre, korábbra, mert Magyarország valóban egy speciális hely – hangzott Varga válasza.

Még pár napja is azt örökí­tették meg a lapok, hogy Varga iránt töretlen a klubvezetés bizalma.
– Nos, ez június hatodikán volt, de már előtte hallottam olyan hí­reket, amelyek szerint „készül valami”. Barátaim is éreztették, tudnak valamit, de nem akartak idegesí­teni azzal, hogy ezt közöljék is velem; mondták el utólag, a hétfői döntést követően – mondta Varga.

Ennek ellenére meglepő ez a hirtelen váltás
– Óriási élmény volt e klubnál dolgozni, de megjegyzem, az események olykor nagyon gyorsan követték egymást. Kilenc hónapig lehettem edző az Üllői úton, és ez idő alatt öt évet öregedtem. A június 6. és 10. közötti időszak mindössze egyetlen perc az életemben.

Mivel magyarázták a menesztését?
– Ez az ő dolguk. Sajnálom a játékosokat, a közönséget itthagyni. Azt terveztem, hogy elutazom Németországba a fiamhoz, de Páncsics Miklós közölte, hétfőn fontos dologról lesz szó, menjek be a székházba. Mintegy 28 másodperc alatt közölték velem a döntést. Én sem tudok többet, de elvárom, hogy indokoljanak.

Egy alkalommal már menesztették. Akkor mégis maradt, noha akkor, ennek folyományaként a labdarúgó-szakosztály elnökségi tagjai közül sokan lemondtak. Most másodszor is menesztették.
– Azért most, mert akkor nem sikerült nekik. Az időpontot jól választották meg. Nyár van. Nincsenek itt a játékosok, a közönség. Csöndes minden. Ilyenkor illett lépni.

Ön hol ronthatta el? Hiszen a kezdetek kezdetén Ön Nyilasi Tibor vetélytársával szemben 14-1-es szakosztály-elnökségi szavazással érdemelte ki a bizalmat, választották meg vezetőedzővé
– Bizonyosan akadtak hibáim. Azért jöttem Magyarországra, hogy jól dolgozzam. Jól dolgoztam. A játékosállomány dolgában születtek döntéseim, melyekkel vitát váltottam ki.

Sokan emlí­tették, emlí­tik, hogy Varga Zoltán összeférhetetlen, nem értett szót sokakkal; játékosokkal, vezetőkkel.
– Én azt akartam, hogy a Ferencváros egy tiszta úton járjon a vezetésem ideje alatt. Sokan akadtak, akik a régi, húszéves úton kí­vántak továbbhaladni. Ők most mehetnek tovább ezen az úton – fejezte be Varga Zoltán.

httpvh://www.youtube.com/watch?v=dQzGF9bToTI

httpvh://www.youtube.com/watch?v=ojVffg8DbPw

(1997. június 10.)

A Ferencvárosi Torna Club labdarúgó-szakosztályának menedzser-igazgatója, Páncsics Miklós szerdán megbeszéléseket folytatott a zöld-fehér csapat régi-új vezetőedzőjével, Nyilasi Tiborral.

– Kettő plusz egy évben állapodtunk meg Nyilasival – mondta el Páncsics Miklós az MTI munkatársának. – Hétfőn az egyesület népligeti sportkomplexumában kezdi meg csapatunk a felkészülést a bajnokságra, majd a következő héten Tatán folytatódik a munka. Ott játssza le első előkészületi mérkőzését is a gárda, terveink szerint 25-én, de a leendő ellenfél még nem ismert.

Kit nevezett meg segí­tőinek a vezetőedző?
– Nyilasi már megállapodott segí­tőivel, tőle tudom, hogy Kiss László, Szokolai László és Hegedüs György elfogadta a felkérést, í­gy csütörtökön az emlí­tettekkel az egyesület is szerződést köt.

Mi lesz a sorsa az eddigi pályaedzőnek, Rácz Lászlónak?
– Elváltunk tőle, csakúgy mint Varga Zoltántól.

Milyen célt tűzött ki Nyilasi?
– Mit vállalhat el az FTC vezetőedzője? Természetesen a dobogó elérését, s azon is a lehető legmagasabb pozí­ciót. A nemzetközi porondon a tisztes helytállás a feladat, de mindennél fontosabb talán a közönség maximális kiszolgálása látványos, támadó futballal.

Kikkel kí­vánja elérni ezeket a célokat a vezetőedző?
– Megkezdődtek a tárgyalások a „portói” Lipcsei Péter és a Franciaországban, a Bordeaux-ban játszó Lendvai Miklós kölcsönbe vételéről. Ugyanakkor sérülések miatt függőben van továbbra is Nagy Zsolt és Hajdú Attila sorsa, de Albert Flórián helyzete sem tisztázódott. Eldőlt viszont, hogy Nyilasi a jövőben nem számí­t az ukrán Korol játékára, s ugyancsak eltekint a fehérvári kölcsönjátékosok, Bekő és Lőrincz szerződtetésétől, csakúgy mint a budafoki Kunétól – nyilatkozta Páncsics Miklós.

(1997. június 11.)

Ismeretes, a futball NB I. pontvadászata végeztével Szí­vós István, a Ferencváros ügyvezető elnöke menesztette Varga Zoltánt, a bronzérmes zöld-fehér gárda vezetőedzőjét. Azóta eldőlt, hogy Nyilasi Tibor irányí­tja a jövőben az Üllői úti legénység szakmai munkáját.

Ruszthy Gyula ügyvédtől, Varga Zoltán jogi képviselőjétől érdeklődött az MTI afelől: a munkavégzés alól felmentett szakvezető ügyében mi az újabb fejlemény?

– A Varga Zoltánnal kötött szerződés egyoldalú megszüntetésének szóbeli közlése óta sem a klub vezetésétől, sem jogi képviselőjüktől a mai napig egyetlen sort sem kaptunk – tájékoztatott Ruszthy Gyula. – Amikor Szí­vós István úr a felmentést követően úgy nyilatkozott, hogy „a többi az ügyvédek dolga”, úgy gondoltam, az egyesület korrekt, jogszerű eljárása esetén az ügy kevés ügyvédi munkát, inkább jogi ellenőrzést igényel. Továbbra is bí­zom abban, hogy az ügy gyorsan és jogszerűen lezárható, ehhez azonban a klub közreműködése szükséges. Szeretném leszögezni: Varga Zoltán úr kizárólag arra tart igényt, amely őt szerződése és a jogszabályok alapján megilleti. Furcsállom, hogy a klub játékosokat szerződtet, az új szakmai stábbal szerződéseket köt, és minden bizonnyal kifizetéseket is teljesí­t akkor, amikor volt edzőivel a jogi és anyagi ügyeket még nem zárta le. Az egyesület egyébként – az ugyancsak általam képviselt – Rácz Lászlónak is jelentős összeggel tartozik; még a májusi bajnoki labdarúgó-mérkőzések utáni prémiumokat sem fizette ki. A június hatodiki, e témakörben elküldött levelemre semmilyen választ nem kaptam. Még hétfőn Varga Zoltán és Rácz László ügyében í­rásban is megkerestem a Ferencvárost, bár az ügyfeleimet megillető összeg kifizetése érdekében elsősorban a klubnak kellene lépéseket tennie.

Az ügyvéd hozzáfűzte: hétfő este a Ferencváros jogi képviselője fölhí­vta őt telefonon, ám Ruszthy Gyula szerint az í­rás még mindig hiányzik arról, miért bontott egyoldalúan szerződést a zöld-fehér egyesület ügyvezető elnöke Vargával?

Varga Zoltán jelenleg Münchenben tartózkodik.

– Igyekszem pihenni, bár a történtek miatt meglehetősen zaklatott vagyok még mindig – mondta Varga Zoltán az MTI-nek. – Jómagam is arra várok, mikor kapom kézhez az egyoldalú szerződésbontás í­rásos indokolását. Elvégre bronzéremig jutottunk, olyan nagy bűnös nem lehetek. Érzésem szerint a magam részéről teljesí­tettem azt, amit elvártak tőlem.

– Kapott-e ajánlatot, keresték-e azóta valamilyen csapattól?
– Igen, német II. és III. ligás klub is jelentkezett. A válaszom mindkét esetben kategorikus „nem” volt.

– Miért?
– Nézze, már korábban elhatároztam, hogy végképp hazaköltözöm Magyarországra. Gyakorlatilag Németországhoz semmi nem köt. Hamarosan hazatérek a bajor fővárosból, új lakást bérelek, és várok. Egyrészt arra, mi lesz a végkifejlet az ügyemben, másrészt egy „sanszra”, ajánlatra. Dolgozni kí­vánok – fejezte be Varga Zoltán.

(1997. június 17.)