2013.V.5. Paks – Ferencváros: 1-3

A labdarúgó NB I 26. fordulójának záró mérkőzésén az MVM Paks a legutóbbi három bajnokiján győzelem nélkül maradó Ferencvárost fogadta. A vendégek végül magabiztosan győztek, már három góllal vezettek, amikor Lázok János büntetőből szépí­teni tudott.

Mérkőzés előtti nyilatkozatok:

Tomislav Sivic: – Az FTC a magyar labdarúgás egyik legjobb „márkája”. Le a kalappal előttük. Talán az Újpest még ilyen. Mindkét klub nagy múltra tekinthet vissza, és ellenük játszani mindig nagy öröm, minden csapat számára. Nagyon fontos, hogy jó meccset játsszunk a Fradival, és ahogy a Győr ellen, úgy most ellenük is igyekeztünk kitalálni valamit. Persze nem mondom azt, hogy biztosan nyerünk, de azt, hogy jól fogunk játszani, azt biztosra veszem. Hogy ez mire lesz elég, az majd kiderül.

Ricardo Moniz: – Ez a meccs egy igazi döntő lesz. Mindent, vagy semmit! Ilyen szellemben vágunk neki a mérkőzésnek. A kapu előtt javulnunk kell, hiszen ugyan a Ligakupa döntőn öt gólt lőttünk, de az azt követő bajnokin már nem tudtunk élni az előttünk kí­nálkozó nagy lehetőségekkel. A Paks és a mi csapatunk között sok a közös vonás. Nekik is sok tehetséges játékosuk van, és képesek az extrém ingadozásra. Ők például egyik hétvégén hat gólt lőttek az Újpestnek, majd legközelebb kikaptak a Honvédtól. Nem lehet más célunk, nyernünk kell Pakson!

Vladan Cukic: – Nagyon régóta ismerem Tomiszlav Szivicset. Kapcsolatunk még Szerbiában kezdődött, már ott is együtt, egy csapatnál dolgoztunk, ő csábí­tott aztán kétezernyolcban Kecskemétre is, ahol jó néhány sikeres esztendőt eltölthettem. Kapcsolatunknak voltak pozití­v és negatí­v vonzatai is. Én azonban már csak a szépre, a jóra emlékszem, tisztelem Tomiszlav Szivicset az elért eredményeiért. A kapcsolatot viszont már nem tartjuk, és egyedül arra koncentrálok, hogy csapatommal három pontot szerezzünk Pakson.

A mérkőzés:

Paks – Ferencváros: 1-3 (0-1)
Paks, 5.000 néző, vezette: Andó-Szabó Sándor (Kelemen A., Bozó)

Paks: Németh G. – Heffler T., Éger, Fiola, Szabó J. – Sifter, Báló (Könyves 57.) – Bartha (Kovács G. 68.), Eppel, Lázok – Tököli (Vayer 80.)
kispad: Csernyánszki, Kiss T., Heffler N., Pap R.
vezetőedző: Tomislav Sivic

Ferencváros: Jova – Alempijevic, Besic, Klein, Bönig – Józsi (Holman 90+1.), Gyömbér – Somalia, Leonardo (Cukic 64.), Martinus (Orosz M. 85.) – Böde
kispad: Ranilovic, Sváb, Ionescu, Batik, Holman
vezetőedző: Ricardo Moniz

Gól: Lázok (88. – 11-esből) illetve Leonardo (45.), Besic (66.), Klein (73.)
Sárga lap: Heffler T. (28.), Szabó J. (44.), Sifter (62.), Tököli (76.) illetve Bönig (6.), Alempijevic (42.), Leonardo (54.), Somalia (75.), Cukic (78.)

(Fotó: Grnák László, nso)

A találkozót a Ferencváros kezdte élénkebben, Ricardo Moniz együttese az első percekben nekiesett a Paksnak, de egy veszélyes beadáson túl más érdemlegeset nem tudott felmutatni. Az első öt perc végén a hazaiak kijöttek a szorí­tásból, és tudatosí­tották a vendégekkel, hogy nem érdemes fejetlenül előrerohanni, mert ők is tudnak veszélyes támadásokat vezetni. Az egyik ilyen végén Philipp Bönig szólalkozott össze Bartha Lászlóval, amely során kisebb dulakodás is kialakult a ferencvárosi kapu előtt. A játékvezető végül egy sárga lappal „nyugtatta meg” a német védőt. A folytatásban mindkét csapat visszább vett a tempóból, aminek következtében kicsit le is ült a meccs, a labdát a mérkőzés ezen periódusában a Ferencváros birtokolta többet. Ezt követően rengeteg technikai hiba jellemezte a csapatok játékát, í­gy az első harminc percben helyzetek nem, inkább csak lehetőségek alakultak ki, azok is a Paks kapuja előtt. A hazaiak nagyon keveset mutattak támadásban. Két dolog azonban nem változott: a mérkőzés eget nem verdeső irama, valamint a Ferencváros labdabirtoklási fölénye. A mérkőzésbe Leonardo és Somália próbált szí­nt vinni megindulásaikkal, ám talán jobban jártak volna, ha egy-két akciót maguk próbálnak befejezni, és nem mindenáron keresni a passz lehetőségét, ezeket ugyanis vagy lefülelték a paksi védők, vagy az átadást követően időben rendeződtek. Mindeközben feljegyezhettük az első kapura lövést is: a 39. percben Tököli Attila próbálkozott, Jova Levente könnyedén hárí­tott. De ezzel még nem volt vége az első félidőnek, a 45. percben ugyanis kiváló helyről, a kaputól 18 méterre középről szabadrúgáshoz jutott a Ferencváros. A labda mögé Leonardo állt, akinek a lövését vélhetően könnyedén hárí­totta volna Németh Gábor, de a labda megpattant a szétnyí­ló sorfal egyik tagján, Fiola Attilán, s í­gy az elvetődő kapus mellett a kapu közepébe vágódott, 0–1. A játékvezető ezek után véget is vetett az első félidőnek, a látottak alapján a támadóbb szellemben fellépő vendégek előnye megérdemeltnek mondható.

A második játékrész kezdetén Tomiszlav Szivics csapata megemberelte magát, hiszen a mezőnyben immáron egyenrangú ellenfele volt az FTC-nek, a nagy gólszerzési lehetőségek azonban elmaradtak, helyettük pontrúgásokkal igyekeztek operálni a hazaiak. A fővárosi zöld-fehérek legaktí­vabb játékosának továbbra is Leonardo bizonyult, akit a meccs ezen szakaszában (is) nehezen tudtak tartani a paksi védők. A legnagyobb megkönnyebülésükre azonban a 64. percben ágyéksérülése miatt le kellett cserélni a Fradi legjobbját. Ricardo Moniz együttesét ugyanakkor ez sem gátolta meg a második gól megszerzésében. A 64. percben újfent szabadrúgáshoz jutottak a vendégek, és amí­g Németh Gábora a paksi sorfalat rendezgette, addig Muhamed Besic a bal alsó sarok irányába lőtte a labdát, amelyet nem volt esélye hárí­tani a hazaiak kapusának. Rafinált megoldás volt, hiszen a bosnyák válogatott védő nem kérte a bí­ró sí­pszavát, valamint hogy a sorfal kilenc méterre álljon a labdától, 0–2. Ez a gól végképp megfogta a paksiakat, akik nem sokkal később ismét középkezdéshez készülődhettek. A 74. percben Józsi György adott be egy szabadrúgást a jobb oldalról, középen Martin Klein kiváló ütemben ugrott fel fejelni, és nagy magányában a kapus mozgásával ellentétes irányba a bal alsó sarokba fejelt, 0–3. A hátralévő húsz perc nagy része a Ferencváros térfelén zajlott. Egy mintaszerű támadás végén Könyves Norbert taláta el a kapufát, majd Vayer Gábor lövésénél Jova hárí­tott bravúrral. A hajrában pedig a szépí­tés is összejött Tomiszlav Szivics gárdájának. A Fiola Attila buktatásáért megí­télt tizenegyest a labdának meglehetősen körülményesen „nekifutó” Lázok János váltotta gólra, 1–3.

A folytatásban már nem esett újabb gól, í­gy a helyzeteivel jól sáfárkodó, és a pontrúgásait jól kihasználó Ferencváros megérdemelt győzelmet aratott a Paks otthonában, amely csak az utolsó húsz percben villantott meg valamit a tudásából.

További képek itt, itt és itt …

Mérkőzés utáni nyilatkozatok:

„Nagyon magas iramot, nyí­lt focit hozott a mérkőzés, a Fradi jelen pillanatban ennyivel jobb – nyilatkozta a Sport Tv-nek Tomiszlav Szivics. – Rossz időben kaptuk az első gólt, nagy fegyelmezetlenség előzte meg. Erről beszélek, amióta ideérkeztem, a foci nagyon komoly munka, nem lehet szórakozni, és í­gy elveszí­teni a labdát. A második gólnál nem tudom, mit csináltunk, csak azt láttam, hogy a kapunkban van a labda. A Fradi túl komoly csapat ahhoz, hogy kettő nullról fordí­tani lehessen ellene, viszont a játékra, az iramra, az akaratra nem lehet panasz, a játékosok száz százalékot adtak ki magukból. Most ez a Fradi tényleg jobb csapat, ezek a külföldi játékosok, akik jöttek hozzájuk nagyon jók. Nem panaszkodom, mert nálunk is vannak jó játékosok, de hiányzik az a kis plusz, ami ma is döntő volt.”

„Nagyon nehéz itt Pakson nyerni, ezért fontos győzelem volt ez a mai – értékelt Ricardo Moniz. – Még van javí­tanivalónk, hiszen a széleken nem voltunk elég hatékonyak, sem Somália, sem Martinus révén. Megvan bennük minden képesség ahhoz, hogy jó játékosok legyenek, de sokkal hatékonyabbnak kell lenniük mind a beadásoknál, mind a kapu elé érkezéseknél. Nem alakí­tottunk ki annyi helyzetet, amennyit szeretnénk egy-egy mérkőzésen. Böde Danit elég szorosan fogták, talán kicsit idegesebb volt a kelleténél. A Videoton ellen sokkal több helyzetünk volt, mégis veszí­tettünk egy nullára, ma jóval hatékonyabbak voltunk a helyzetkihasználásban.”

Leonardo: – A Paks már az első perctől nagyon masszí­van tartotta magát, ezért roppant fontos volt, hogy egy pontrúgásból elért góllal tudtunk lazí­tani rajtuk. Örülök, hogy góllal sikerült hozzájárulnom az egyáltalán nem könnyű győzelemhez. A Paks végig veszélyesen futballozott, bennük volt a gól. Nagyon fontos siker volt, pozití­van állok a bajnokság hajrájához.

Martin Klein: – Nagyon boldog vagyok, hogy győztünk, és hogy újra a pályán lehettem. Hosszú idő után játszottam ismét, remélem, hogy sikerül megragadnom a kezdőcsapatban. Bevallom, nagyon jót tett a lelkemnek a gól, mindig jó érzés betalálni. Ugyanakkor a legfontosabb, hogy a csapat győzött. A hátralevő meccseket kivétel nélkül meg nyernünk.

(Az nso.hu, a Ferencváros és a Paks hivatalos honlapja valamint az MLSZ adatbankja alapján)