Leonardo
Átigazolások – 2014/15 (nyár)
A DVTK labdarúgócsapata hivatalos honlapján jelentette be, hogy a legutóbb a Ferencvárosban szereplő, azóta szabadon igazolható Julian Jennerrel sikerült megállapodnia, a holland szélső már alá is írta a szerződését. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
2014.VI.1. Ferencváros – Paks: 2-0
Bönig és Leonardo az El-be lőtte a Ferencvárost
A Paks hazai legyőzésével a dobogó harmadik fokán végzett a Fradi, és bejutott az Európa-ligába.
A labdarúgó NB I harmincadik, utolsó fordulójában 2–0-ra győzött a Ferencváros odahaza a Paks ellen, ezzel a fővárosi zöld-fehérek megszerezték a dobogó harmadik helyét és a jogot az Európa-liga-indulásra. A paksiak a 11. helyen végeztek.
2014.V.10. Ferencváros – Diósgyőr: 2-1
Böde góljával sorozatban hetedszer győzött a Fradi
Az FTC DVTK elleni sikerével beállította a szezon leghosszabb győzelmi szériáját.
A labdarúgó NB I 28. fordulójának rangadóján a Ferencváros 2–1-re legyőzte a DVTK-t a Puskás Ferenc Stadionban, és feljött a tabella harmadik helyére – míg a Videoton Kaposvár elleni sikerével vissza nem küldte a negyedik pozícióba.
2014.IV.20. Bp. Honvéd – Ferencváros: 0-2
A Honvéd otthonában is győzött a Ferencváros
A zöld-fehérek zsinórban negyedszer nyertek, a kispestiek egymás után negyedszer szenvedtek vereséget.
A labdarúgó NB I huszonötödik fordulójában az ellenfelénél jobban futballozó Ferencváros Gyömbér Gábor és Leonardo találatával elhozta a három pontot a Budapest Honvéd otthonából. A Fradi zsinórban negyedszer győzött, a Honvéd egymás után negyedszer szenvedett vereséget az élvonalban.
2014.IV.12. Ferencváros – PAFC: 1-0
Leonardo „kiszórta” a felcsútiakat – Fradi-győzelem a Puskás ellen
Az első félidőben csak a PAFC-nak voltak lehetőségei, a végén azonban mégis Dollék örülhettek.
A labdarúgó NB I 24. fordulójának első szombati mérkőzésén a Ferencváros a Puskás Ferenc Stadionban David Mateos büntetőből szerzett góljával 1–0-ra legyőzte a találkozót kilenc emberrel befejező Puskás Akadémiát.
Leonardo és a Favela törvénye
Valószínűleg kevesen tudják, hogy a múlt péntek esti derbi hőse, Leonardo milyen körülmények között nőtt fel és vált szenvedélyévé a labdarúgás. Rio de Janeiro szegénynegyedéről már hallottunk és tudjuk azt is, hogy sok játékos pályafutása onnan indult. A holland dokumentumfilmes, Jos de Putter 1994-ben forgatott Favela negyedében. A negyed fiataljainak életét két jóbarát, Anselmo és Leonardo Vitor Santiago történetén keresztül mutatja be. Jóbarátok, együtt nőttek fel, együtt dédelgették álmaikat, hogy egyszer Romairo nyomdokaiba lépnek. Barátságuk töretlen, de a sors külön utakra rendelte őket. Bár együtt vették részt azokon a mérkőzéseken ahol brazil klubok keresték a tehetségeket és együtt mentek a Fluminense FC-hez, de ajánlatot csak Leonardo kapott (Anselmo további sorsáról nem tudunk). Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Feljegyzések a fotelból – Leonardo és a képzeletbeli kaján mosoly
Péntek este derbit rendezni maga a pokol. Pedig nem vagyok pesti, de el tudom képzelni, hogy milyen dugók alakultak ki az utcákon. De most nem is erre értetettem és nem is Dante Isteni színjátékára gondoltam, hanem arra a helyzetre, hogy munkanapon képtelenség felkészülni az esti derbire. Mégis csak dolgozni kell, a munkára figyelni és nem lehet kizárólag a derbivel ébredni, a haverokkal erről beszélni, a neten böngészni a mérkőzés előzeteseit, kutatni a régi videókat, nem tudni arról, hogy reggel nem zártuk be a kaput, és nem adtunk a kutyának kaját. Egy kicsit „bolondnak” lenni ezen a napon annyit jelent, hogy Fradista vagy, hogy kikapcsolt az agyad, hogy megszűnik körülötted a világ. De ezt a fajta kamaszos szertelenséget egy munkanapon még sem lehet következmények nélkül megtenni. Vagy otthon hagyod a gyereket (aki persze örül neki, hogy nem kell iskolába mennie), vagy a főnököd nézi rossz szemmel, hogy percekig simogatod a táskába becsempészett zöld-fehér mezt. Ráadásul az elmúlt hetek, napok főleg az Újpestről szóltak. Sőt, ha igazságosak akarunk lenni, akkor ma este nem is örülhettünk volna a győzelemnek, hiszen valójában a Dózsa megszűnt létezni. 2006-ban minket igazán senki sem akart megmenti, a Dózsáért meg össznépi adakozás indult. Ha most nagyon komisz akarnék lenni (és egy kicsit az is leszek), akkor most azt mondanám (és mondom, vagyis írom is), hogy a Fradi azért állt ki az ősi riválisa mellett, hogy ma este letudjuk győzni őket! Egy kattintás ide a folytatáshoz....
2014.IV.4. Újpest – Ferencváros: 1-2
A Fradi fordítani tudott a 212. derbin; Leonardo döntött
A zöld-fehérek 2000 novembere óta először nyertek bajnokit az Újpest otthonában.
Az élvonalbeli labdarúgó-bajnokság 23. fordulójában a Ferencváros egygólos győzelmet aratott Újpesten. A házigazdák korai vezető találatára a vendégek az első félidő közepén válaszoltak. Az iram, még inkább a színvonal a szünet után csökkent, a hajrában aztán Leonardo vezetésével három a kettő elleni kontrát vezetett a vendégcsapat, a lila-fehérek leghátul helyezkedő védője, Nagy János hasra esett, így a brazil légiós rutinosan gólra váltotta a ziccert.
Feljegyzések a fotelból – Leonardo parádé
A ráhangolódás a mérkőzésre a csapatnak és nekem is jól sikerült. Most egy kicsit udvariatlan leszek és nem csapok azonnal abba a bizonyos lecsóba és nem a győzelem mámorát ízlelgetem először, hanem szerkesztőségünk baráti, fradista (és sorolhatnám még a jelzőket) találkozóját említem meg kiindulási pontként, ahol 5 órán keresztül még az asztalokon lévő sörös üvegekből is a Ferencváros folydogált. De még hogyan! Néha úgy éreztem magam, mint Micimackó, akit Füles nyakon önt egy csupor mézzel, de nem haragszik a barátjára, hanem lelkesen felkiált: Még! Még! Persze tudtam, hogy mire készülhetek, hiszen ez már a negyedik író-olvasó találkozónk volt, mégis azok a visszaemlékezések, sztorik és „mesék” egy olyan zöld-fehér lepellel fonták körbe a Corvin sétány teraszát, hogy onnan nem volt könnyű elindulni „a világ legjobb Fradi-Pápa mérkőzésére”. Ennek a kijelentésnek is külön története van, de ha belekezdenék a mesébe, akkor tényleg nem jutna idő a Pápa elleni győzelemre. Annyit azért megemlítek a „történeti hűség” kedvéért, hogy ez a kijelentés nem pejoratív értelemben hangzott el, egyszerűen egy könnyed riposzttal átszaladtunk a hatvanas évekből a jelenbe, miközben azt a pillanatot elevenítettük fel, amikor Varga Zoli a 16-s sarkáról, kapásból a jobb felső sarokba vágja a labdát. Volt aki még arra is emlékezett, hogy Zolinak jobbra vagy balra volt elválasztva a haja és a saját hálójában sütkérező pókot milyen erővel repítette ki a stadionból. De most hagyjuk el a múltat, a szombat délutáni szeánszra még úgyis visszatérünk. A múlt mellett a jelen is fontos, nélküle a jövőnek nem is lehetne múltja. És ha 20-30 év múlva lesznek olyanok a Corvin-sétány teraszán akik emlékezni fognak a Pápa elleni 4:0-ra, egy valakiről biztosan hasonló lelkesedéssel fognak mesélni, mint mi Varga Zoliról. Egy kattintás ide a folytatáshoz....