2026.IX.3. ETO FC – Ferencváros: 0-3

Nem zavarta meg a Ferencvárost Borbély kemény győri fogadtatása, simán megverte a címvédőt

Az ETO-drukkerek leginkább korábbi vezetőedzőjük iránti ellenérzéseiknek adtak hangot az NB I-es idény eddigi legnagyobb rangadóján, de a pályán nem volt kérdés.

Parázs felvezetés után a Ferencváros 3–0-ra megverte Győrben a címvédő ETO FC-t a labdarúgó NB I 3. fordulójából elhalasztott mérkőzésen.

Nyilatkozatok:

Hajnal Tamás: — Újabb nehéz összecsapás vár ránk, a Puskás Akadémia ellen sikerült begyűjteni a három pontot és szeretnénk folytatni ezt az utat az ETO ellen is. Nekünk csak a saját dolgunkra kell koncentrálni, nincs bennünk semmiféle bosszúvágy, hogy a tavalyi idényben történtekért revansot vegyünk, hiszen a múlton nem lehet változtatni, ami történt, megtörtént, a fontos, hogy a jelennel és a jövővel foglalkozzunk. A cél az, hogy jó játékkal felülkerekedjünk a hazai csapaton és fejlődjünk tovább, tegyünk egy újabb lépést a jó irányba. Az ETO erős csapat, a bajnokságban még veretlen, de ugyanazzal a céllal utazunk Győrbe, mint ahogy Felcsútra is tettük, a győzelemért.

A mérkőzés:

ETO FC — Ferencváros: 0-3 (0-1)
Győr, 19:30. 8.703 néző.
Vezette: Dr. Csonka Bence (asszisztensek: Berényi, Rózsa; Videóbíró: Zierkelbach Péter; VAR asszisztens: Becséri; VAR operátor: Hanyecz; tartalékjv.: Derdák)

ETO FC: Petrás — Urblík N., L. Balogun, Krpic — Bíró B. (Selyem, 46.), Szép, Agba (Décsy, 75.), Stefulj — Djukanovic (Bennette, 64.), Gavric (Kulenovic, 75.) — Njie (Huszár M., 75.)
kispad: Megyeri B., Vladoiu, Bödő, Umathum, Rotaru, Csorba, Bánáti
vezetőedző: Efraín Juárez

Ferencváros: Dibusz — Nagy O., Raemaekers, Gómez, Cadu — Nagy Á., Corbu (Keita, 63.) — Yusuf (Varga Zé., 81.), Zachariassen (Levi, 81.), Arzani (Birmancevic, 70.) — Bagi (Lisztes, 63.)
kispad: Varga Á., Zohoré, Osváth, F. Kovacevic, Bero, O’Dowdda, Lakatos Cs.
vezetőedző: Borbély Balázs

Gól: Bagi (27.), Gómez (70.), Lisztes (72.)
Sárga lap: Szép (31.), Huszár M. (79.) illetve Corbu (49.)

Az egyik szempontból olyan ez, mint egy mexikói szappanopera. Hűtlenség, cserbenhagyás, fagyos távozás, bosszú. A másik oldalról pedig racionális választás, tervezhetőség, előrelépés, bizonyítási vágy.

Borbély Balázs júniusi döntését ennyire másképpen értékelték a győri és a ferencvárosi drukkerek. A felvidéki szakember az ETO-t hagyta ott hirtelen a fővárosiak hívó szavára azok után, hogy első idényében, másfél hónapos munkájával feljuttatta a csapatot az élvonalba, a másodikban a nemzetközi porondra vezette, a harmadikban pedig meg sem állt a bajnoki címig.

Aztán alighogy nyakába akasztották az ünneplő győri drukkerek előtt az aranyérmet, kisvártatva aláírt az általa legyőzött, legnagyobb riválisnak számító Ferencvároshoz, amitől az ETO-drukkerek legalább úgy kezdtek el émelyegni és szitkozódni, mint amikor a zseniális portugál szélső, Luís Figo 2000-ben az FC Barcelonától a Real Madridba igazolt. Szerencsére most attól nem kellett tartani, hogy a hazai drukkerek disznófejet dobnak a volt mester felé a pályára…

Borbély Balázs döntésének háttere azóta sem teljesen világos. Természetesen fontos tényező lehetett, hogy már dolgozott a IX. kerületben, és jó barátja Hajnal Tamás, az FTC sportigazgatója. Az is biztos, hogy mindkét klubnál vázoltak elé koncepciót. Borbély Budapestre költözött, azóta az ETO a mexikói Efraín Juárez vezetőedzővel a fedélzeten új együttes építésébe kezdett, az előző idény alapcsapatából a legkapósabbak már külföldön futballoznak, a győriek pedig folyamatosan töltik fel keretüket, még csütörtökön is jelentettek be új érkezőt.

Az FTC viszont jóval óvatosabban mozgolódott a piacon, a csapat gerince együtt maradt, és ez meg is látszott a teljesítményén, hiszen parádés meneteléssel jutott az Európa-liga főtáblájára. Egyáltalán nem lenne meglepő, ha Borbély Balázsnak az állandóság erős hívó szó lett volna döntésénél.

Tény, ha ránézett volt klubja csütörtöki kezdőcsapatára, azt konstatálta, hogy majdnem a fele vagy újonnan érkezett Győrbe, vagy kölcsönből jött vissza. És persze azt is tapasztalhatta, milyen visszatérni úgy az ETO Stadionba, hogy nem hősként ünnepli a tömeg többsége, hanem szidja, mint a bokrot. Hiába, időnként nehéz az edzők élete.

Persze amikor ilyen hangulatban az általa vezetett csapat gólt szerez, nem számít külső körülmény. Akkor árulózhatják, szidhatják a családtagjait, pénzéhesnek titulálhatják, abban a pillanatban nincs más, csak az őszinte öröm. Borbély Balázs a 27. percben élhette át mindezt, amikor Bagi Ádám Daniel Arzani pazar beadását követően a kapuba fejelte a labdát. A 19 éves támadónak ez volt a negyedik találata az idényben – nem éppen apró betűs rész, hogy az első hármat a másodosztályban listavezető Soroksár együttesében szerezte.

Az FTC szakvezetője remek érzékkel húzta be az ifjú játékost Lenny Joseph helyére, az ő gólja jelentette a különbséget az első félidőben. A Ferencváros valamivel jobban futballozott, az ETO nagyon visszafogott volt, megpróbált Nfansu Njie gyorsaságára alapozni, de egyébként azért voltak elégedetlenek a hazai drukkerek, mert ha nyílt is esetleg terület gyors ellentámadást vezetni, a játékosok nem vállalták a labdavezetéseket, inkább visszavették, körbejáratták. A ferencvárosiak türelmesek voltak, szabad- és szögletrúgásokat harcoltak ki, és lényegében az egyetlen ziccerüket kihasználták. Az teljesen egyértelműnek tűnt, melyik együttes elképzelései érvényesülnek inkább, a győrieknek változtatniuk kellett a második félidőre, hogy pontot vagy pontokat szerezzenek.

A fordulat azonban nem érkezett.

Ha lehet, a vendégek még többet állomásoztak a győriek térfelén, a házigazdák kontráiban egy kivétellel nem volt túl sok veszély. Akciók és pontrúgások után is jöttek a beadások az ETO kapuja elé, amelyet egy darabig  jól védekeztek le a hazaiak, de gólhátrányban sokkal inkább támadni, veszélyeztetni kellett volna. Borbély Balázsnak az is könnyítette a helyzetét, hogy valódi minőséget tudott pályára dobni a kispadról, a csereként beszálló Naby Keita a 67. percben első labdaérintesei közül az egyikből hatalmas felső kapufát lőtt, a játék képe alapján itt el is dőlhetett volna a mérkőzés.

Aztán erre sem kellett sokat várni, három perccel később Mariano Gómez a kapuba bólintott egy jobb oldali szöglet után, majd szinte azonnal az egyre jobb formába lendülő, szintén a padról beszálló Lisztes Krisztián bolondította meg a védőket és lőtte ki a rövid sarkot.

A nyolcvanas évek győri aranycsapatának legendás mestere, Verebes József gyakran mesélte, hogy amikor a mérkőzés hajrájában csapódtak mögötte az ülések, akkor beszólt Szentes Lázáréknak, hogy rúgjanak még egy-két gólt. Nos, most nem ebből az okból indultak haza korábban a hazai drukkerek, sokkal inkább azért, mert reménytelennek látták a helyzetet. A hosszabbításban ráadásul az új szerzemény, Kulenovic még egy büntetőt is kihagyott.

Az FTC nagyon magabiztosan, azt is mondhatni, simán nyert a bajnok otthonában, Borbély Balázs furcsa estéje számára hepienddel ért véget, a szakember csapata pedig hétről hétre egyre egységesebbnek, hatékonyabbnak tűnik. Az ETO-ban Efraín Juáreznek meg kell találnia a keretében az új Vitális Milánt, vagy Nadir Benbualit, mert egyelőre nem látni, ki veheti a hátára a győrieket a nehéz helyzetekben, mérkőzéseken. 0–3

További képek: fradi.hu, nso.hu, Sportfotók

Nyilatkozatok:

Efraín Juárez, az ETO FC vezetőedzője

– Kijózanító vereség – mi történt a csapattal?     
– Az első gólig nyílt volt a párharc, tudtuk, mire készülhetünk, sok beadásra, szélsőjátékra, valamint tizenhatoson belüli jelenlétre. Ebből kaptuk a gólt… Utána nem tudtuk irányítani a játékot, a második félidőben pedig néhány perc leforgása alatt kaptunk további kettőt. Jó csapat volt az ellenfelünk, amely az európai porondon is erősnek mutatkozik. Nem veszítettük el a bajnokságot hat meccs után, és akkor sem nyertük volna meg, ha most győzünk.

– Miért szorult be sokszor a második félidő elején az ETO?     
– A terv az volt, hogy támadjunk, de acélos csapattal találkoztunk. A második gólig stabilak voltunk, kiegyenlített, unalmas meccs volt, nem alakítottak ki helyzetet ők sem, mi sem.

– Korábban azt nyilatkozta, hogy Nfansu Njie nem középcsatár, majd érkezett Viktor Djukanovics, centerként gólokat szerzett, mégis a gambiai labdarúgó szerepel elöl, a montenegrói pedig mögötte. Miért?     
– Djukanovics nem klasszikus kilences, szeret visszamozogni, nem tud az üres területekbe menni. Njie-nek van sebessége, ereje, tud a területekbe futni, ha átmenetekre építünk. Ki is használta ezt időnként, labdaérintései is voltak a tizenhatoson belül. Most már van igazi csatárunk, Luka Kulenovic, bővült vele a taktikai repertoár.

Borbély Balázs, a Ferencváros vezetőedzője

– Hogy kommentálná a sima győzelmet?
– Jó mérkőzést láthattunk, nyolcvanöt percig irányítottuk a pályán történteket. Az utolsó pillanatokban alábbhagyott a koncentráció, a cserék is talán kaotikus helyzeteket teremtettek védekező pontrúgásoknál, tizi is volt ebből, de a végjátékon kívül irányítottunk, maximálisan elégedett vagyok.

– És a távozását? 
– Nem szeretném kommentálni. Köszönöm a két évet, amelyet itt töltöttem, csak pozitív érzések töltenek el. Imádom a volt kollégáimat, örülök, hogy találkoztam velük, semmi negatív érzés nincs bennem, csak tiszta szívvel, szeretettel gondolok vissza erre az időszakra. Mindenki azt gondol, amit akar, mert nem ismerik a körülményeket. Más véleménye nem az én dolgom, csak a legközelebbi hozzátartozóimra és rám tartozik. Én így döntöttem!

– Nem lenne egyszerűbb tisztázni a helyzetet, és akkor mindenki a tények tudatában mondhatna véleményt?
– Mindenki azt gondol, amit akar.

Gyerekként Jászberény és a Népliget között naponta ingáztak a szülei Bagi Ádámmal, aki élvezi, hogy a Ferencvárosban és a Soroksárban is tétmérkőzéseket játszhat, az ETO ellen pedig megszerezte élete első NB I-es gólját.

– Ahhoz képest, hogy nem az igazi posztján játszott, egész jól ment a játék…     
– Ilyen csapatban könnyű… – felelte lapunknak jókedvűen Bagi Ádám, a Ferencváros 19 éves játékosa, aki a tavasszal hosszabbította meg szerződését az Üllői úton. – Nem tagadom, péntek reggel jó volt felkelni, igaz, túl sokat nem tudtam aludni, nehezen jött álom a szememre.

– Borbély Balázs mikor közölte önnel, hogy középcsatár lesz Győrben?!  
– Két nappal a mérkőzés előtt szólt, hogy valószínűleg így fogunk felállni az ETO otthonában. A legjobban a pályán a tízes és a kilences pozícióban érzem magamat, Soroksáron az NB II-ben a bal oldalról indulva húzok befelé, de úgy voltam vele, itt a lehetőség!

– Nem ijedt meg a feladattól?     
– Dehogy. Inkább örültem neki. Borbély Balázs azzal indokolta a döntését, hogy miután Lenny Joseph a Puskás Akadémia ellen megsérült, a múlt idényben Kristoffer Zachariassen pedig sérülékenyebb volt elöl, velem próbálja megoldani ezt a feladatot. Nagyon örültem, hogy nekem szavaz bizalmat, egy pillanatig nem izgultam. És végül jól sült el a döntése.

– Elképzelhetőnek tartja, hogy megvan az új posztja?     
– Sosem lehet tudni. Ha így lesz, azt sem bánom. Győrben kifejezetten jól éreztem magam a pályán elöl.

– Van valami szokás a Népligetben, az első élvonalbeli gól után, mondjuk, tortát kell vinni az öltözőbe?    
– Ha tortát nem is, jó néhány szelet süteményt biztosan viszek az öltözőbe. Régóta vártam erre a pillanatra, szóval egyáltalán nem bánom.

– Fel tudja idézni a győri gólt attól a pillanattól kezdve, hogy elindult a támadás? Mikor tudatosult önben, hogy a labda valóban a kapuban van és megszerezte élete első NB I-es gólját?     
– Ha nem is passzról passzra, de a fejemben megvolt a gólt érő akciónk. A lefújás óta pedig számtalanszor visszanéztem. Daniel Arzani a bal oldalon aktívan futballozott, tudtam, hogy ötből négyszer meg fogja verni az ellenfelét, éppen ezért középen folyamatosan próbáltam a lehető legjobb pozíciót keresni, ha jön a labda, én érjek oda elsőként. Amikor érkezett a labda, szerencsére jó ütemben rugaszkodtam el, és én ugrottam a legmagasabbra. Elképesztő érzés volt látni, hogy a labda a kapuban köt ki.

– A fejjátéka mindig is erősségének számított?     
– Egyáltalán nem. Száznyolcvannyolc centiméter vagyok, nem vagyok alacsony, de sosem voltam híres a fejes góljaimról. Kicsit meg is lepődtem, hogy első NB I-es gólomat fejjel szereztem.

– Mióta várt erre a pillanatra? Gyerekként elképzelte valaha, hogyan szerzi majd meg az első gólját a Ferencvárosban?     
– Mindig is erről álmodtam. Arról, hogy egyszer ilyen mérkőzésen szerzek fontos gólt. Külön öröm, hogy csütörtökön este visszavágtunk a győrieknek az előző évadbeli vereségért. Kár lenne tagadni, az nagyon fájt.

– Jászberényben nőtt fel, ott is kezdett futballozni? Igaz, hogy a jégkorong nagy vetélytársa volt a labdarúgásnak? 
– Tizenkét évesen, amikor a Fradiba kerültem, a focit és a jégkorongot párhuzamosan űztem odahaza. De teniszezni is szerettem. Amikor aztán a Népligetbe kerültem, azonnal tudtam, jó helyre jöttem, onnantól nem volt kérdés, a labdarúgást választom. A jégkorongot azóta is szeretem, ám ma már inkább csak nézem.

– Meglehetősen fiatalon került fel a fővárosba. A szülei nem féltették?     
– Az első években naponta ingáztunk Jászberény és Budapest között. A szüleim furikáztak, a legtöbbször édesanyám. Hazafelé az autóban tanultam, ott volt időm megcsinálni a leckét. Az út minimum egy óra volt idefelé, egy pedig haza… Később kollégiumba kerültem a Ferencvárosnál, most pedig már bátyámmal lakom Budapesten, aki itt tanul.

– Ki jutott eszébe elsőként a gól után?      
– Édesanyám ott ült a győri stadion lelátóján, próbáltam a szememmel őt keresni. Nagy kő esett le a szívemről, hiszen régóta vágytam rá, hogy megszerezzem első élvonalbeli gólomat. Az más kérdés, hogy eddig mindössze háromszor léptem pályára az NB I-ben. Anyu egyébként is szokott a meccseinkre járni, de most, hogy tudta, hogy a kezdőcsapat tagja leszek, mindenképpen szeretett volna eljönni. Természetesen ő is nagyon örült, a mérkőzés után a stadionnál tudtunk még találkozni. A mezemet egyelőre eltettem magamnak, de nem kizárt, hogy a szüleimnek adom.

– Különös a helyzete, hiszen miközben a ferencvárosi keret tagja, Soroksáron is játszik, legutóbbi két mérkőzésén három gólt szerzett és két gólpasszt adott. Nem zavaró ez a fajta „átjárás”?     
– Egyáltalán nem, sőt. Kifejezetten élvezem, hogy tétmérkőzéseket játszhatok, hogy hétvégén éles körülmények között léphetek pályára. Biztos vagyok benne, ha a Soroksárban nem szerzek ezen a két meccsen három gólt, most nem lettem volna a Ferencvárosban kezdő. Az is fontos, hogy a Soroksárral is jól alakulnak a találkozóink, az előző idényben kis híján kiestünk az NB II-ből, most pedig az első helyen állunk. Már a másod­osztályban szerzett gólok is nagy lökést adtak nekem, hiszen az elmúlt évadban mindössze hatszor voltam eredményes. Az más kérdés, hogy az idény első felében alig játszottam, a szakmai stáb másnak szavazott bizalmat. Szóval ez a fél év nem akármekkora ugrás a számomra!

– Az  első NB I-es gól megvan, ráadásul a címvédő Győr otthonában. Mi a következő álom, mondjuk, gólt lőni az Újpest elleni vasárnapi derbin?     
– Az több lenne, mint álom! Bizakodó vagyok a hétvégi mérkőzés előtt, hiszen kifejezetten jó formában, jó hangulatban várjuk. Az utóbbi öt mérkőzésünket mind megnyertük, ráadásul csupán egy gólt kaptunk. A lényeg, hogy nyerjünk vasárnap az Újpest ellen, de ha újra gólt szerzek, akkor sem leszek elégedetlen.

(A Nemzeti Sport, az nso.hu, a Ferencváros és az ETO FC hivatalos honlapja, valamint az MLSZ Adatbankja alapján)