Az első húsz perc kivételével a Vasas játszott jobban, de az „abszolút” gólhelyzetek mégis a Ferencváros játékosai előtt alakultak ki. Lendületes húsz perc után ugyanis a zöld-fehérek rohamai lankadtak, és a Vasas jött lendületbe. Kisst Jancsika csak szabálytalanul tudta tartani, az angyalföldi középpályások sokat és gyorsan mozogtak, ebben Váradi, Zombori és ameddig bírta, Rixer járt elöl jó példával. Mégis a Ferencváros szerezte meg a vezetést, mert Ebedli tökéletesen csavarta középre a labdát szabadrúgásból, Mészöly csúsztatása pedig megdermesztette az egész Vasas-védelmet, mindnyájan csak álltak és nézték, ahogy Nyilasi befejeli a labdát a kapuba.
Elszántan rohamozott a Vasas a második játékrészben is, és Jancsika ezúttal a büntető területen belül követett el vitathatatlan szabálytalanságot. Igaz, Kiss háttal állt a kapunak, szó sem lehetett gólhelyzetről, de hát a labdarúgás szabályai kimondják, hogy amiért a mezőnyben közvetlen szabadrúgás jár, az a 16-oson belül 11-es. Pádár ezúttal jól ítélt. Váradi higgadtan értékesitette a büntetőt, majd a Vasas támadásban maradt, a ferencvárosiak „szenvedtek”. Pusztai azonban a ritka ellentámadások során kétszer is gólhelyzetbe került, de nem használta ki.
A mérkőzés végén a ferencvárosiak úgy érezték, elszalasztották a győzelmet, a Vasas játékosai és vezetői közül a legtöbben elégedettek voltak az eredménnyel. A közönség a végén méltatlankodott, pedig a küzdelem végig éles, néha túl kemény is volt, és valóban akármelyik csapat nyerhetett volna.
Vélemény, hozzászólás?