1981.XI.8. Ferencváros – Vasas 1-3

Az összes jó feltétel ellenére a két csapat adós maradt a rangadók izgalmával és szépségével. A mérkőzés fordulópontját a Ferencváros kihagyott 11-ese jelentette. Pogány gyatrán a kapu közepe felé irányí­totta a labdát, amely az eldőlő kapus lábáról pattant ki… Ekkor még 0-0 volt az eredmény. Aztán három Vasas gól következett – az egyik 11 -esből. A mérkőzés végén nem volt füttykoncert, csak néma szemrehányás…

Egy szabadrúgás ára

Aligha kell külön hangsúlyozni, milyen sokat jelent a mai labdarúgásban, hogy egy csapat mennyire tudja hasznosí­tani a pontrúgások adta lehetőségeket. Úton- útfélen tapasztalhatjuk, egyre gyakrabban győződhetünk meg saját szemünkkel, hogy mérkőzések dőlnek el jól eltalált szabadrúgásból, egy-egy szabadrúgás-variációnak, cseles szögletrúgásnak köszönhetően.

Lényeges kérdés ez, amelyre — ha történt is változás e tekintetben — még mindig nem figyelünk eléggé oda a hétköznapokon, az edzőpályákon.

Vasárnap délelőtt például az Üllői úton a játékrész első félidejében a Ferencváros óriási fölényt harcolt ki a Vasassal szemben. Több gólhelyzetet, egy tizenegyest is elhibázott. Ilyesmi előfordult máshol is, bár legtöbbször az illető gárdának bizony vereséget eredményezett. Ha nem is feltűnőbb, de legalábbis egyenértékű volt eme baklövésekkel az, hogy a Ferencváros az ellenfél tizenhatosa körül elvégezhető szabadrúgásaiból még Leboniczky kapujáig sem juttatta el a labdát. Egyetlenegyszer sem. Hol túlkombinálták a játékosok a helyzetet, hol a lehető legegyszerűbb megoldást választották, mindig bántóan sikertelenül.

Nem kételkedünk benne, Novák Dezsőben megvan a szándék, hogy játékosait megtaní­tsa számos szabadrúgásfajta elvégzésére, annál is inkább, mert maga is mestere volt annak idején a pontrúgásoknak. Csakhogy a közönséget csakis az eredmény érdekli.

Az első és egyetlen szabadrúgásból a Vasas viszont gólt ért el a második félidő elején, s ezzel olyan játékra kényszerí­tette a hazai csapatot, amely végül is a vendégek biztos győzelmét eredményezte. Nem történt csoda, máskor is láttunk már a Vasastól ilyesmit. Halász gurí­totta le a labdát Kiss Lászlónak, a válogatott csatár nagy erővel, a sorfal mögé, a kapu jobb sarkába lőtte a labdát.

Félreértés ne essék, most nem a Vasas példáját akarjuk hangsúlyozni a Ferencváros sikertelenségével szemben. Csak azt szögezzük le, nem először és nem utoljára, érdemes a szabadrúgásfajtákat sokat gyakorolni az edzéseken, mert győzelmeket, két pontokat eredményezhet a fáradozás.

Zsengellér Zsolt, Képes Sport

Fradi-veterán a rangadóról

A rangadón mindkét csapatból hiányzik két-két kulcsjátékos. A Vasasból Zombori és Török (sérülés miatt), a Ferencváros­ból Nyilasi (sérülés) és Ebedli. Ámbár … A mai Ebedli kulcsjátékossá történő ki­nevezéséhez persze már némi jóakarat is szükséges, távollétét — Belessel egyetem­ben — két sárga lapja magyarázza.

Toldi Géza, a zöld-fehérek hajdani, le­gendás hí­rű csatára mondja a mérkőzés után:

— Szokolai az elején kihagyott egy óriási helyzetet, ami önmagában még nem lenne tragikus. De a védőink a szünet után szarvashibákat vétettek. A Vasas két­ségkí­vül jobb volt, kihasználta a helyze­teit, védelme tagjai pedig kijaví­tották egy­más hibáit. Sokat kell javulnunk, ha ver­senyben akarunk maradni.

(Szűcs László, Képes Sport)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Tapolca, 2025. január 11.
OLDALAK
KATEGÓRIÁK