1905.XI.1. BTC – FTC 2:1 (edzőmérkőzés)

November 1-én, Mindszentek ünnepén harmadizben találkozik a Budapesti Torna-Club a Ferenczvárosi Torna-Clubbal. A B. T. C.-nak két í­zben sikerült legyőznie a bajnokság élén szereplő F. T. C.-ot s most, hogy a két csapat fizikailag s tudásban megerősödve áll egymással szemben s tekintettel azon körülményre, hogy nem bajnokságról vagy vándordí­jról, hanem tisztán barátságos mérkőzésről van szó, szerda délután oly élvezetes küzdelemre lehetünk elkészülve, melyhez foghatót az utóbbi időben keveset láthattunk. A match szí­nhelye a csömöri-úti millenáris versenypálya s d. u 3 órakor kezdődik. 1 órakor a II/A) csapatok, d. e. 10 órakor a II/B) csapatok mérkőznek egymással.

(Sport-Világ, 1905. október 29.)

1905. november 1., 15:00, Millenáris, BTC – FTC 2:1 (1:0)
vezette: Szüsz Hugó (33FC.)
BTC: Izsó – Bazsek I., Horváth, Kisfaludy, Schaschek, Fehéry, Biró, ?
FTC: Fritz — Lissauer, Manglitz — Gorszky, ?, Takács — Braun, Koródy, Pákay, ?, ?
Gól: Blazsek (?.), Horváth (?.) illetve Korody vagy Fehéry (64. – öngól)

BTC.—FTC. 2:1. Barátságos mérkőzésnek indult szerdán, november 1-én e játék a millennáris pályán, végül azonban heves, izgalmas és elkeseredett küzdelemmé lett, melyben oly erővel csaptak egymásra az ellenfelek, mintha csak egy értékes dij elnyeréséről lett volna szó. Növelte a rivális játékosok izgatottságát a közönség eléggé el nem í­télhető pártossága is. Mindez együttvéve azt eredményezte, hogy a játék végül eldurvult, amiben mindkét csapatnak egyformán része volt. Legtöbbször mégis Takács és Lissauer adtak okot a bí­rói beavatkozásra; mindkettő gyakori gáncsolással, azonkí­vül Takács határozottan veszélyes beugrásaival. FTC. félelmes góllövője, Weisz nélkül játszott, azonkí­vül az első negyedórában csak 10 emberrel. A BTC. teljes csapatával állt ki. A két csapat azonban igy is teljesen egyenrangú volt s a BTC. győzelméből semminemű következtetést nem lehet vonni a FTC.-ra nézve. Sőt a vesztes csapat támadása elméleti szempontból is határozottan szebben és jobban dolgozott, mint a győztesé, amelynek viszont a védelme volt sokkal jobb, s amely e mérkőzésen mutatott formája alapján jelenleg a legjobb magyar védelemnek mondható, melyet még erősebbé tesz az a körülmény, hogy a hátvédek és a fedezetek között egy más csapatunknál sem tapasztalható szerves összeköttetés van. A BTC. csatársorának stí­lusa azonban még mindig nem modern; a fősuly majdnem kizárólag a két szélső kiváló egyéni tudásán nyugszik s ez az oka annak, hogy az elért két gól is nem annyira a támadó sor öntudatos munkájának, mint inkább a gyenge ellenvédelem hibái által nyújtott, kedvező alkalmak ötletszerű kihasználásának tudható be. Félidő 1:0 a BTC. javára. A mérkőzést, melyet Szüsz Hugó (33FC.) vezetett, igen nagy közönség nézte végig.

(Nemzeti Sport, 1905. november 5.)

A Ferenczvárosi T. C. az I. osztályú bajnoki csapatok közül kétségkí­vül a legkiválóbb. Támadásában sok a lendület, összjátéka mintaszerű, védelme — melynek gerinczét a briliáns fedezetsor képezi — szintén első rangú. A csapatnak s különösen Takács és Lissauernak erőszakosságra hajlamai vannak. Pedig a F. T. C.-nak erre semmi szüksége nincs s azt hisszük, durvaság nélkül a csapat többre képes.

B. T. C. I.— F. T. C I. 2 : 1.
November 1.

Nemzetközi mérkőzésnél is ritkán látott nagy néptömeg, izgalmas momentumok, pillanatról-pillanatra változó jelenetek képezték a mindenszentek napján kiví­vott mérkőzésnek szignaturáját. A match eredménye kifejezi azt a kevés differencziát, mely a két csapat képessége között fennáll s a mely a B. T. C -ot a jelenleg legjobb qualitásu magyar csapattá avatta. A B. T. C. játékán meglátszott, hogy egyrészt erősebb ellenféllel áll szemben, mint vasárnapon, másrészt sokkal inkább érezte lábaiban a Postások ellen kiví­vott mérkőzésnek fáradalmait, mint a F. T. C., melynek a Magyar Úszó- Egylet ellen igazán könnyű munkája volt. A mérkőzés lefolyása oly izgalmas volt, mintha a bajnokság sorsa függött volna az eredménytől. A barátságos mérkőzés keretében teljesen érvényesülni láttuk a két csapat ambiczióját, melylyel nem tisztán a győzelemre, hanem a legjobb magyar csapat czimre is méltó akart lenni. Ez volt az oka a sokszor erőszakosságba fuló tusának, melyet a két csapat ví­vott ki egymással. A bí­rónak igen sokszor kellett közbelépni; a büntetések oroszlánrészét a F.T.C. csapata vette ki, melynek egy-két játékosa életveszélylyel járó kí­méletlenséggel rontott ellenfelének. A F. T. C. ezzel elérte azt, hogy nagyszámú hí­vei közül igen sokan az ellenfél táborába mentek s adtak hangos nemtetszés nyilvání­tással kifejezést érzelmeiknek.

A mi a match lefolyását illeti, a B. T. C. többet támadott, a F. T. C. veszélyesebben. A piros-fehér csatársorban Blazsek I hatalmas rusheivel, Horváth mesteri játékával keltett feltűnést. A fedezetsorban Kisfaludy és Schaschek voltak jók, a két hátvéd pedig önmagát múlta felül. A F. T. C. csapatában a csatársor remekelt. Pákay, Korody, Braun nagy klasszisu játékosok. A fedezetsorban Gorszky nagystylü fair játékával gyönyörködtette a nézőközönséget Fritz a kapuban pompásan mentett.

F T. C. tiz emberrel kezd s szél ellen játszva egy ideig védeni kénytelen. A B. T. C. állandóan támad s egynéhány ostroma erősen veszélyeztette a F. T. C. kaput. A zöld-fehérek sorába Manglitz is beáll s komplett csapattal támadni kezdenek és az első támadás már kornert eredményez. Jó ideig a piros-fehérek térfelében folyik a játék, mig a Torna Club offenzivába kerül és erélyes támadásai közben Fritz két í­zben hibásan szalad ki a goaljából. Félóra után éri el a B T C. a vezető goalját; Balázs lerohan, goalt lő. A játék jellege ettől kezdve megváltozik. A F. T. C meglehetős brutálizmussal ront ellenfelének, a mi óriási felháborodást idézett elő a nézők körében; még szerencse, hogy csak néhány percz volt hátra s igy az izgalom a szünet alatt lecsillapodhatott. Félidő 1:0 a B. T. C javára.

A második félidő elején a F. T. C. támad, de csakhamar ismét a piros-fehéreké a labda s nem egyszer sodorják veszélybe az ellenfelük kapuját. A zöld-fehérek erősen támadnak, de goalrugásuk czélt téveszt Pákay remek czenter-lövését Izsó bravúrral menti. F. T. C a 19-ik perczben kornert ér el, mely Fehéry fejéről a goalba pattan, a zöld-fehérek kiegyenlő goalját eredményezve. A Torna Club lelkes támadással válaszol, a csatársor Horváth vezetésével lerohan és kitünően helyezett lövéssel megszerzi a B T. C győztes goalját. A ferenczvárosiak most már teljesen visszaesnek, de a piros-fehérek sem képesek további eredményt elérni.

Biró: Szüsz Hugó volt.

Az első csapatok mérkőzését a másodiké előzte meg s ebben a B. T C. II. mindvégig fölénynyel 4:0 arányban győzött a F. T. C. II. ellen. Ez a match szebb lefolyású volt, mint az első csapatoké. A B. T. C.-nál szépen játszottak Tanyay a kapuban, a fedezetsor s Késmárky, Blazsek II , Riedl Emil a csatársorban. A matchet Gabrovitz Emil korrektül vezette.

(Sport-Világ, 1905. november 5.)

Mindszentek napját is fölhasználták egyesületeink és folytatták a bajnoki mérkőzés őszi ciklusát. A mai nap kimagasló eseménye a Budapesti Torna-Klub és a Ferencvárosi Torna- Klub mérkőzése volt, a mely iránt már hetek óta óriási érdeklődés mutatkozott. A Torna-Klub tudvalevőleg nem játszik a bajnokságért, a ferencvárosiak pedig valószí­nűleg megnyerik az idei bajnokságot. A két rivális találkozása méltán rászolgált az érdeklődésre, mert az elsőbbség kérdése forgott kockán és dőlt el a Budapesti Torna-Klub javára. Mindakét csapat teljes ambí­cióval küzdött, megtett minden lehetőt e győzelem megszerzéséért, de a ferencvárosiak végre is kénytelenek voltak meghajolni a Torna-Klub felsőbbsége előtt. A közönség nagy szimpátiával fogadta az eredményt és a győztes csapat tagjait lelkesen megéljenezte.

A csömöri-úti pályán a Budapesti Torna-Klub és a Ferencvárosi Torna-Klub barátságos mérkőzése folyt le óriási közönség jelenlétében. A biró adott jelére a ferencvárosiak tiz emberrel kezdték a játékot és mindjárt támadáshoz láttak, és csak a piros-fehérek védelmén múlott, hogy gólhoz nem jutottak. A közönség körében nagy méltatlankodást keltett Takács erőszakos játéka, a miért Szüsz Hugó bí­ró egymásután három szabadrúgást í­télt a Torna-Klubnak. A félidő közepén Balázshoz került a labda, keresztül cselezte a Ferencváros védelmét és megszerezte csapatának a vezető gólt. Ezután mind a két csapat óriási erőfeszí­tést tett és majd az egyik, majd a másik kapu került kritikus helyzetbe. Az első félidő egy gól zérus ellen maradt a Toma-Klub javára.

A Ferencvárosiak erős támadása nyitotta meg a második félidőt. Csakhamar újra változatossá vált a játék és csak tizenöt perc után került a Ferencváros az ellenfél kapujához. Izsó egy éles lövést kornerre védett, a melyből kifolyólag a zöld-fehérek Korody révén kiegyenlitették az eredményt. A hatalmas tempóban a Ferencvárosiak ereje hanyatlott és a Torna-Klub csakhamar erősebbnek bizonyult. A játék huszonötödik percében Biró középső csatázó remek lövéssel gólt csinált, a mit a közönség frenetikus tapssal jutalmazott. A félidő hátralevő részében a Ferencvárosiak erőlködése a kiegyenlí­tésért sikertelen maradt, sőt gyakran kétségbeesetten kellett védekeznie a piros-fehérek eredményt í­gérő támadásai ellen.

A Torna-Klub teljes csapatával jutott az értékes győzelemhez, a melynek megszerzésében legnagyobb része volt Bí­rónak, Kisfaludynak, Horváthnak és Fehérynek. A Ferencvárosiak eleinte tiz emberrel játszottak és Manglitz csak a félidő közepe után állt be. Ezenkí­vül Deutsch és Weisz helyét tartalékjátékosok töltötték be. A mérkőzés végső eredménye tehát két gól egy ellen a Budapesti Torna-Klub javára.

Az első csapatok küzdelmét megelőzte az egyesületek második csapatainak mérkőzése. A Torna- Klub második csapata négy góllal zérus ellen legyőzte a Ferencvárosiakat

(Budapesti Hí­rlap, 1905. november 2.)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

OLDALAK
KATEGÓRIÁK