mjozef22
Korányi Lajos
A ragyogó fizikai felépítésű, atlétikus mozgású játékos a magyar labdarúgás legkiválóbb hátvédjei közé tartozik. Nagy gyorsasága tökéletes rúgótechnikával, kitűnő helyezkedéssel és fejjátékkal, határozott és könnyed szerelési készséggel párosult. Nagyszerű képességeinek tudatában olykor hajlott a kockázatos, könnyelmű megoldások felé. Gyorsasága és nyugalma a legnehezebb helyzetekben is rendszerint kisegítette. 1933-ban súlyos lábtörést szenvedett, amelyből csak sokára gyógyult fel. Négy évi szünet után, 30 éves korában is vissza tudta szerezni helyét a legjobbak között. A Korányi—Bíró kettős Európa legjobb hátvédpárjai közé tartozott. Híres volt „életveszélyes” hazaadásairól is, amelyekből elég sok öngól született. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Lázár Gyula
Minden idők legkiválóbb magyar fedezetei közé tartozik. Világklasszis labdarúgókra jellemző képességekkel rendelkezett. Károly Jenő után ő is kiérdemelte kulturált, stílusos játékával a „Tanár úr” megtisztelő címet. Ragyogó technikai és taktikai felkészültség, nagy játékintelligencia és áttekintőképesség, gyorsaság és nyugodt, szinte „hűvös” könnyedség jellemezte játékát. Nyúlánk, vékony termetű, szívós, fáradhatatlan és kifogástalanul fejelő játékos volt. Képességeiből semmi sem hiányzott, ami a legnagyobb fedezeteket fémjelzi. Illetve … Amilyen csodálatos érzékkel segítette a támadásokat, olyan kevéssé szeretett foglalkozni a védekezéssel. Pedig — ha rászánta magát — bármelyik hazai és külföldi ellenfelét semlegesíteni tudta. A taktikai megkötöttséget, a merev formulákat azonban nem kedvelte. A labdarúgás pedig csapatjáték, amelynek bizonyos követelményein még a legnagyobb egyéniségek sem tehetik túl magukat. Az ugyanis vitathatatlan, hogy Lázár nagy egyéniség volt. Manapság így jellemeznék: zseniális középpályás játékos. Lázár Gyula képességeit Európa-szerte elismerték. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Következő mérkőzések
Kispéter Mihály
Magas termetű, kitűnő fizikumú labdarúgó volt. Nagyszerűen fejelt és rúgott — főleg bal lábbal. Helyezkedése és szerelési készsége mintaszerűnek bizonyult. Hosszú lábaival rengeteg elérhetetlennek vélt átadást csípett el ellenfelei elől. Lelkesedésben és sportszerűségben példát mutatott társainak. Képességei és kitűnő átlagteljesítménye, megbízhatósága alapján többször is helye lett volna a legjobb tizenegyben. A mellőzés azonban nem csökkentette akaraterejét.
Száger György
Fradi-nevelés volt kétszeresen is. Édesapja a Fradi fiatalok nagy felfedezője nemcsak a pályán, de az otthon melegénél is alakította kapus fiának Fradi iránti érzelmeit.
Száger szerepelt ifjúsági bajnokcsapatban, ifjúsági válogatott volt, nemzetközi tornákon védett. Majd eljött a nagy pillanat, az FTC első csapatának kapuját is védhette. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Landi Ferenc
Landi véletlenül lett kapus! 1954-ben még úszó volt és egy orosházi tornabemutató szünetében állt először a futballkapuba. A sok srác elözönlötte a pályát, és Landinak már csak a kapuban maradt hely.
„Röpködött” a labdák után, és jó érzékére az orosháziak edzője, Csonka Béla is felfigyelt. Leigazolták az Orosházi Kinizsihez. Rövid idő múlva már az ifjúsági, majd az utánpótlás válogatott kapuját védte.
1959-ben pedig a fővárosba költözött, miután leigazolta a Ferencváros. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Monostori Károly
Játékosként két évig, intézőként haláláig, huszonhét éven át szolgálta szeretett egyesületét.
Mikes Károly a Kispestben kezdett futballozni, innen is került be egyszer a válogatottba.
A sokoldalú labdarúgó a fedezetek és a belsőcsatárok helyén is ügyesen játszott. A jobbszélen gyors, hasznos játékosnak bizonyult. Pontosan adott be, de ritkán tört kapura. Amikor a Fradihoz szerződtették, jó formában volt. A Fradiban többször a fedezetsorban szerepelt. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Hungler János
Az FTC saját nevelésű játékosa, majd válogatottja és csapatkapitánya. Az alacsony „Csungi” lendületes, határozott, de könnyed, elegáns mozgású, nyugodt hátvéd volt. Jó rúgótechnika, gyors helyzetfelismerés, ügyes helyezkedés és imponáló gyorsaság jellemezte a játékát. Néha azonban kockázatos megoldásokra is vállalkozott, könnyelműsködött. Takács I. Gézával az FTC történetének egyik legkiválóbb védőpárosát alkották. Pályafutását a sikerek sorozata jelezte. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Száger Mihály
Az FTC ifiben játszott, s pályafutása végén ismét visszatért az ifikhez és a kölyökcsapatokhoz. Közben az első csapatban is megfordult. 1926 őszén a Rapid elleni mérkőzésen 1 gólt szerzett, összesen két mérkőzésen szerepelt.
„Vedd le a labdát!” majd „Vedd le a labdát és emeld fel a fejed!” Ezek besulykolása után már „Tedd a labdát!” a jelszó.
Mindez az egy mindenkiért, mindenki egyért szellemében.
A II. világháború után évtizedekig a fenti gondolatok jegyében nevelte a ferencvárosi futballgenerációkat. Lelkes munkája nyomán a kis kölykökből válogatott labdarúgókat nevelt. Több tucat híres játékos nőtt fel a kezei alatt. Az FTC egyik legjobb nevelőedzőjét tisztelhetjük személyében, az FTC örökös tagjában.
Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Dálnoki József: 90
Dálnoki József a szélvészgyors, technikás jobbszélső az ESMTK-ból igazolt a Fradihoz. Azért, hogy megkülönböztessék a védőjátékostól, neve mellé megkapta a II-es számot, míg a hátvéd Dalnoki lett az I.
Ezt a jelölést az esetek többségében testvéreknél szokták alkalmazni (lásd az MTK-s Kovács fivéreket vagy éppen a Fradiból Fenyvesi Mátét és a „kistüskét”, Fenyvesi II Józsefet.)
Dalnokiék azonban sohasem voltak testvérek, hiszen a szélsőt Dálnokinak anyakönyvezték. Ennek ellenére mindenki meg volt róla győződve, hogy testvérpárról van szó. Egy kattintás ide a folytatáshoz....













