1910.IX.11. FTC – NSC 8:3

(…) A millenáris versenypályán (…) délután fél három órakor a Ferencvárosi Torna Klub és a Nemzeti Sport Klub (…) fogja összemérni erejét.

(Budapesti Hí­rlap, 1910. szeptember 11.)

(…) A Ferencvárosi Torna Klub csapatában uj csillagként tűnt föl Pataki centercsatázó, a ki szép fair játékával, a kapu előtti helyzetek ügyes kihasználásával Koródy méltó helyettesének bizonyult. (…)

(Budapesti Hí­rlap, 1910. szeptember 13.)

1910. szeptember 11., 14:30, Millenáris, FTC – NSC 8:3 (3:2)
vezette: Szüsz Hugó (MTK)
nézőszám: 2 818 fizető néző
FTC: Fritz — Manglitz, Vésey — Weinber, Bródy, Medgyessy — dr. Borbás, Schlosser, Pataky, Weisz, Szeidler
NSC: Burián — Bednár, Feldmann — Kanyaurek, Hlavay, Reich — Rometh, Bednár, Kovács, Faragó, Tóth
Gól: Schlosser (6., 7., ?., 65., 82.), Weisz (60.), Pataky (61., 75.) illetve Tóth (9.), Kovács (?.), Bednár (54.)
Kiállí­tva: Hlavay (90.)

Ferencvárosi TC—Nemzeti SpC 8:3 (3:2). Millenáris pálya. 2818 fizető néző. Biró Szűsz Hugó Mtk.

Csapatok: Ftc: Fritz — Manglitz, Vésey — Weinber, Bródy, Medgyessy — dr. Borbás, Schlosser, Pataky, Weisz és Szeidler.
Nsc: Burián — Bednár, Feldmann — Kanyaurek, Hlavay, Reich — Rometh, Bednár (Kassáról), Kovács, Faragó és Tóth.

A Nemzeti ily súlyos vereségét senki sem várta, sőt a II. félidő elején, a mikor 3:3-ra kiegyenlí­tettek, sokan már győzteseknek is gondolták, de ekkor Ftc a teljes tudásával megy a játékba és nagy fölénnyel gyors egymásutánban lövi a szebbnél-szebb gólokat és súlyos vereséget mér a tavaly szépen szereplő nemzetiekre.

A játék a Nsc állandó támadásaival folyik sokáig; Ftc kedvetlen játéka kí­nos feltűnést kelt. — A 6 p-ben végre Ftc támad és Schlosser hatalmas lövése góllal végződik. Alig 1 perc s újra Schlosser süví­tő lövése hoz gólt. — Nsc azonban nekilendül, tovább támad és a 9 p-ben nagy zavart csinál Ftc kapuja előtt, melyből gól lesz. Ezután a támadások váltakoznak. Weisz és Szeidler biztos gólokat hibáznak. Félidő 3:2.

A II. félidő hevesen indul és a 9 p-ben megvan a kiegyenlí­tés 3:3. Ekkor Ftc felocsúdva, hatalmas iramot diktál. Borbás kiváló tehetsége fényesen kezd érvényesülni. — Veszélyes lerohanásai régi jó napjait ismétlik meg. Az egész csapatot magával ragadja és a 15 p-ben Weisz, 16-ban Pataky, 20 ban Schlosser, 30-ban Pataky, 37-ben Schlosser gyönyörű gólokkal szinte lázba hozzák a Ftc publikumát.

Nem szí­vesen dicsérgetünk játékosokat, de szinte lehetetlen elhallgatni Weinber tegnapi fényes játékát, Schlosser visszanyert régi jó formáját, nemkülönben Bródy és Manglitz biztos játékát. A Nsc csapata is. különösen a 2 back kitűnő volt, de Hlavay féktelenkedései ellenszenvessé teszik a csapatot. A biró emiatt ki is állí­totta őt.

II. csapatok pálya hiánya miatt nem játszottak.

(Sport-Világ, 1910. szeptember 12.)

A FTC—NSC bajnoki mérkőzésén Schlosser oly brutálisan mellberugta Feldmannt, hogy percekig tartott, mig eszméletre tért. A játékot kénytelen volt abbahagyni. Schlosser faultja minden izében magán viselte a szándékosság jellegét és brutális eljárását még betetőzte azzal, hogy a fault elkövetése után — mikor a félidő is épen véget ért — tüntető vigyorgással hagyta el a pályát, ami a közönség körében általános felháborodást keltett. Azaz hogy nem egészen, mert egy csomó FTC tag megtapsolta a brutalitás elkövetőjét. Hogy azután ez az eljárás minek minősí­tendő, azt kinek-kinek a jó í­zlésére bí­zzuk. Maga a mérkőzés az első félidőben igen szép volt s amig Feldmann játszott 3:3 állott. Ha az incidens nem történik, vagy ha Schlosser megkapta volna méltó büntetését, a kiállí­tást — bizonyára egészen másképp festett volna a mérkőzés végeredménye.

FTC—NSC 8:3 (3:2). Millenáris. Biró: Szüsz (MTK).

*

FTC II.—NSC II. 6:0 (szöv.dí­j.). Biró: Vámos S.

(Sporthí­rlap, 1910. szeptember 19.)

„Szegény Schlosser majdnem megijedt!” Ilyen kijelentés hangzott el múlt vasárnap a millenárison az egyik FTC ajkáról, mikor Schlosser Feldmann felrúgása után vigyorogva vonult le a pályáról.

(Nemzeti Sport, 1910. szeptember 17.)

Amitől a Szürke kék lett. (Megtörtént a FTC—NSC match szünete alatt az öltözőben.) Schlosser nagy hévvel magyaráz Szüsz Hugónak: „Kérem biró ur, én nem tagadom, hogy megütöttem Kanyaureket, de bizony Isten nem akarva tettem, eszembe se járt; — hanem azt nem tetszett észrevenni, mikor ő engem igy vágott mellbe?” — s ezzel „zsupsz“, mellbe vágja a bí­rót. Szegény biró fájdalmában azt se tudta, haragudjon-e vagy nevessen a nem rosszakaratú, de nagyon is alapos magyarázaton.

*

Gyűlölködés a játék alatt. A múlt vasárnapi FTC—NSC matchen történt, hogy Feldmann a rohamban levő Schlosser rúgásába beledobta magát, minek következtében az első félidőben nem tudott tovább játszani, sőt a II. félidő vége felé is újra abbahagyta a játékot. A NSC egyik-másik játékosát a csapatnak ez a meggyengülése megtorlásra sarkalta. S mikor az „A“ tribünről egy „időmérő“ lekiáltott a mezőbe: „10 perc!“, az FTC uj centercsatára azt veszi észre, hogy valami készül, mert Hlavay Potyának, az meg Kanyaureknek ad titkolódzva instrukciókat. Nem állhatta meg, hogy közbe ne szóljon: „Kár a fáradságért Schlossert úgy se tudják megrugni.“ — „Kuss, zs.dó!“ — volt a nagy tekintélyű Potya rövid válasza. A nagy flegmáju kis Pataky elmosolyodott, lévén ő keresztény ivadék és csak annyit felelt Potyának: „Mondja ezt a választmányi ülésükön.“

(Sport-Világ, 1910. szeptember 19.)